Tudományfilozófia Rédei Miklós ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék http://hps.elte.hu/~redei Fogadó óra: Hetfő: 12.00-13.00 6.58 szoba Előismeretek: nem szükségesek Jegyszerzés: szóbeli vizsga (kb. 8 vizsgatétel) Irodalom: letölthető honlapomról

A félév programja Bevezető előadások (2 előadás) Tudomány és filozófia összefonódása Példák: Platon (matematika), Berkeley Newton kritikája, Newton-Leibniz vita (tér és idő), Kant, Bohr-Einstein vita A tudományfilozófia mint önálló filozófiai szakterület kialakulása A tudományfilozófia intézményesülése a 20. században Milyen problémákkal foglalkozik a tudományfilozófia? Példák A tudományfilozófia két nagy tradíciója “Bevett nézet”, “post-pozitivista” tudományfilozófia Jelenkori tudományfilozófiai műhelyek és iskolák

A tudomány és filozófia megkülönböztetésének problémája (demarkáció probléma) A demarkáció problémája felmerülésének okai a 19-2 század fordulóján A századforduló tudományos helyzete A matematika és logika szerepének növekedése A matematika mibenléte kérdésének és a tudományos módszer probémájának kiéleződése Az axiomatikus módszer Elemi példán illusztrálva

A tudomány és filozófia (metafizika) szétválasztásának programja: A logikai pozitivizmus válasza a tudomány és filozófia (metafizika) viszonyára vonatkozó kérdésre A tudomány és filozófia (metafizika) szétválasztásának programja: tudomány = értelmes kijelentések filozófia = értelmetlen “kijelentések” értelmes = igazsága eldönthető tapasztalattal (verifikáció elve) Ha a filozófia (metafizika) értelmetlen, miért van (és keletkezik folyamatosan) mégis?

Karl Popper tudományfelfogása A tudományos állítások igazságáról nem lehet meggyőződni Ezért: Tudomány = ami elvileg megcáfolható (falszifikacionizmus) A cáfolhatóság (falszifikálhatóság) logikája: T elmélet igaz => e fennáll e-t nem tapasztaljuk => T nem igaz

Lakatos Imre tudományfelfogása 1. A cáfolhatóság logikája nem az, amit Popper állít, hanem ez: T elmélet igaz és T’ elmélet igaz => e fennáll e nem áll fenn => (T és T’) nem igaz 2. Tény: a tudományos elméleteket nem vetik el akkor sem, amikor (szigorúan szólva) meg vannak cáfolva (nem igazak) 1.-2. miatt: A Popper-i falszifikálhatósági kritérium (a tudomány és nem tudomány megkülönböztetésére) nem jó, hanem: Elméletek sorozatait (tudományos kutatási programokat) lehet csak minősíteni (haladó-nem haladó) A tudományos kutatási program szerkezete

A tudományos magyarázat Magyaráz-e a tudomány vagy csak leír? Mi történik, amikor tudományosan megmagyarázunk valamit? C. Hempel: Magyarázat két fajta van: Deduktív nomologikus (D-N) magyarázat A megmagyarázandó tényről kimutatjuk, hogy levezethető természeti törvényekből Induktív statisztikus (I-S) nagy a valószínűsége A (D-N) magyarázat szerkezete, példák, ellenpéldák

A tudományos elméletek megerősítésének módjai Hogyan támasztjuk alá (konfirmáljuk) a tudományos elméleteket? Mit jelent az, hogy egy megfigyelés (evidencia) megerősít valamely elméletet? C. Hempel: Milyen logikai viszonyban kell állnia egy megfigyelésnek és egy elméletnek ahhoz, hogy a megfigyelés az elméletet alátámassza? Konfirmációs kritériumok Kvalitatív konfirmáció elmélete Konfirmációs (Hempel) paradoxonok és Hempel konfirmációs paradoxon értelmezése

A tudomány és a tudományos forradalom T. Kuhn: a tudomány létezésének különböző módjai vannak Serdülőkor Normál (érett) szakasz Kivételes szakasz (forradalom) Az egyes szakaszok azáltal különülnek el, hogy mi a viszonyuk a paradigmához, és élesen különböző jellegzetességekkel bírnak Serdülőkor: kaotikus Normál szakasz: rejtvényfejtés (“favágó” munka) Kivételes szakasz: irracionális Tudománytörténeti példák, az egyes szakaszok részletes jellemzése

A tudásszociológia erős programja Az erős program tudásfelfogása és négy tézise Okság Pártatlanság Szimmetria Reflexivitás L. Laudan erős program kritikája

“Az a esemény valószínűsége p”? Valószínűség interpretációk Mi a valószínűség? Mit jelent az az állítás, hogy “Az a esemény valószínűsége p”? A valószínűségszámítás történetének néhány állomása (Pascal, Fermat, Hilbert, Kolmogorov) A valószínűség Klasszikus Relatív gyakorisági Szubjektív értelmezései Néhány érdekes valószínűségszámítási példa

Az október 21-i előadás elmarad!!

Javasolt irodalom 1. Laki J.: Empirikus adatok, metodológia, gondolkodás és nyelv a XX. századi tudományfilozófiában in Tudományfilozófia, Szerk. Laki J. (Osiris -- Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998) 7-33 2. R. Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai analízisén keresztül in Tudományfilozófia Szöveggyújtemény , Szerk. Forrai G. és Szegedi P., (Áron Kiadó, Bp. 1999) 9-26 3. K. Popper:  A tudományos kutatás logikája ,  (Európa, Bp. 1997) I. fejezet (31-59), II. fejezet (60-69)

4. I. Lakatos: A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája in Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai (Atlantisz, Bp. 1997) 19-63 5. C. Hempel: A tudományos magyarázat logikája in Tudományfilozófia Szöveggyűjtemény , Szerk. Forrai G. és Szegedi P., (Áron Kiadó, Bp. 1999) 109-127 6. C. Hempel: Az indukció újabb probémái in  Tudományfilozófia, Szerk. Laki J. (Osiris -- Láthatatlan Kollégium, Bp. 1998) 87-106 7. T. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (Gondolat, Bp. 1984)