Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia

Az előadások a következő témára: "Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia"— Előadás másolata:

1 Tudományos gondolkodás története és tudományfilozófia
4. előadás és szeminárium Az antik görög ismeretek I.

2 Szövegismereti teszt Mi a véleménye Wartofskynak a következő szólásról: Ha nincs otthon a macska, akkor cincognak az egerek. Ami ebben a kijelentésben tudás, tudománynak tekinthető –e? S miért igen/nem? A megismerés milyen fajtáiról esik a szerzőnél szó? Thomas S. Kuhn mely közös vonásait sorolja föl a tudományos forradalmaknak?

3 Nem tudomány annak ellenére hogy világosan kifejtődik benne egy álláspont.A tudományos gondolkodás előtti még ez a tömör kifejező módú tudás. a/ képzelt hatalmakra vagy lényekre hivatkozó magyarázatok b/ tapasztalati általánosítás c/ rendszerezett eljárási vagy technikai szabályok

4 Wartofsky. M. W: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai
Wartofsky. M. W: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, 1997, Gondolat, A tudomány eldologiasulása A struktúra és funkció: a tudomány tanulmányozásának megközelítési módjai Elmélet és gyakorlati tudás Tudás és fajfennmaradás Az ész gyökerei: a szokások kialakulása, az intelligencia és az alkalmazkodás Észlelési struktúrák: a tapasztalat rendszerezése Észlelés, absztrakció, fogalomalkotás A fogalmi absztrakció előnyei

5 A megismerés tudomány előtti módjai
Ami nem tudomány lépései: 1/ A mítoszteremtő gondolkodás: antropomorf és animisztikus magyarázat a magyarázat fizikai elvei 2/ A tapasztalati általánosítások: leíró törvények 3/Törvényerejű szabályok, technikai maximák normatív törvények

6 Ami nem tudomány A megismerés módjai köznapi
(a kettő között, a nagyobb rendszerzés igényére utal már a: mitikus, vallási, stb) tudományos Tudományos gondolkodás: fogalmakat alkotó, fogalmakra reflektáló Az elméleti magyarázatok és törvények gyakran tudomány előtti összefüggésekből származnak

7 A megismerés tudomány előtto fajtái
a/ képzelt hatalmakra vagy lényekre hivatkozó magyarázatok (antropomorf magyarázatok) b/ tapasztalati általánosítás (induktív általánosítás) c/ rendszerezett eljárási vagy technikai szabályok (technikai szabályozás)

8 Mitosz 5 kritérium Eredetet keresi Benne a jövőt is meghatározza
Megnevezi ezálal a jelen értékelt vonásait is Azaz: megkonstruálódik egy magyarázatrendszer, amely akár függetlenné is válik a konstruáló embertől Általában: antropomorf magyarázat, mágikus magyarázat (ezekben már prototudományos elemek is jelen vannak) Általában: elvekre épülnek (pl. 4 ősanyag)

9 Leíró törvények A megfigyelések a nyelv által rögzülnek.
A nyelv a fogalomalkotásban szerephez jut. A dolog és a szó összekapcsolása a dolgot olyan tulajdonságokkal is felruházhatja amelyet a szó ajándékoz neki Induktív és deduktív fogalomalkotás - Milétosziak kontra püthagoreusok

10 Szabályok, maximák, normatív törvények
Ezek közvetlenebbül származnak a technikai gyakorlatból, a társadalom szabályaiból mint az előző kettő. 1/ intézményen kívüli tudásátadás alakzatainak kialakulása Munkamódszerek Szertartások Rituálék A nyelv által rögzített utasítások Szimbólumrendszerek 2/ intézmények „rátelepedése” a szabályok törvények stb átadására

11 Knosszosz, i. e. 15. sz. iniciálás

12 A tudásátadás görög modellje
az írásos kultúra prototípusa (kialakulása: i.e. 6. századtól) görög ábécé = beszédhangok a korábbi írások közül a legegyszerűbb legdemokratikusabb (nem egy szakmai elit privilégiuma) a betűírás „diszciplinalizálja” a gondolkodást - a filozófia lehetőségét veti fel (elvontság) - a filológia lehetőségét veti fel (rendszerezés, halmazképzés) Egyedül a görög betűírás képes az elhangzott beszéd rövidítetlen és teljes visszaadására

13 - az értelmi ismétlések száma csökken a korábbi nyelvek írott szövegeihez képest
Gilgames: 23,3 % Homérosz 14 % azaz: a gondolatrímekre egyre kisebb az igény A görög írás előmozdítja absztrakciós képességeket logika elvont gondolkodás Sajátosságai: a szóbeliséget magába fogadta a görögöknek nincsenek szent szövegeik (az a szóbeli hagyomány része maradt) a görögségben az írás használatához nem kell felhatalmazás

14 Antik görög tudásátörökítés (i. e. XIII-IV. sz.)
általános jellemzői egyiptomi, babiloni, perzsa, zsidó előzmények asszimilálása, szintézise görög nevelés alapvető kérdése: hogyan lehet a gyerekből harmonikusan fejlett felnőttet formálni? erős, arányos fizikum + szép, jó iránt fogékony kalokagathia eszméje szakmai műveltség + általános műveltség (múzsai és gimnasztikai) az egész egyéniség formázása ("önzetlen műveltség")

15 A görög gyarmatosítás i. e. 8-6. sz.

16 Thalész, i.e. 7. sz. az első szophosz őselem: víz

17 Anaximandrosz nem egy őselem a kezdet, hanem a végtelen ‘evolúció’-s gondolatok

18 Anaximenész őselem: levegő

19 Püthagorasz, püthagoreusok, i. e. 6. sz
Püthagorasz, püthagoreusok, i. e. 6. sz. zene-geometria-anatómia arányai a harmónia

20

21 Görög városállamok

22 Az orvostudomány kezdetei
Aszklépiosz irracionális gyógymódok Hippokratész, i. e sz. (Kósz sziget9 racionális gyógymódok Corpus Hippocraticorum (Orvosi eskü pl.)

23 Aszklépiosz-szentély, Epidaurusz, 2. sz.

24 Négy nedv tana (Corpus Hippocraticum – Galénosz)

25 Codex vindobonensis, 5. sz.

26

27 Nagy Sándor hadjáratai (i. e. 336-323)

28 Az első tudományos/filozófiai világkép: Arisztotelész, i. e. 4. sz

29 Következő órára a szöveg
Karl R. Popper: Igazság, racionalitás és a tudományos tudás gyarapodása. In: Laki J Forrás: Theoprasztosz: Jellemrajzok Titus Lucretius Carus: A természetről. 5. könyv

30 tétel 1/a A tudásátadás görög modellje.
1/b Wartofsky. M. W: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, 1997, Gondolat, 1/c Thomas S Kuhn: Mik is azok a tudományos forradalmak? Laki J. szerk. Bp Osiris,137 – 153.