Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium

Az előadások a következő témára: "Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium"— Előadás másolata:

1 Az empirikus ellenőrizhetőség mint kritérium
Ha egy hipotézisnek vagy hipotézisek egy halmazának (egy elméletnek) – a megfelelő segédhipotézisekkel együtt – elvileg sincs semmilyen ellenőrizhető következménye, akkor azt nem tekintik tudományosnak. A segédhipotézisek miatt ennek eldöntése sem mindig könnyű.

2 A konfirmáció kritériumai
A konfirmáció javul: a pozitív esetek számának növekedésével; változatosabbá válásával (pl. Snell-törvény stb.); „új” ellenőrizhető következmények megjelenésével (Balmer-sorozat); a magasabb elmélet támogatásával (Galilei-törvény, Balmer-sorozat).

3 A hipotézisek egyszerűségének követelményei
A konfirmáció problémái (paradoxonjai) [Carl G. Hempel: Tanulmányok a konfirmáció logikájáról. In: Forrai.-Szegedi: Tudományfilozófia; a hálón: A hipotézisek egyszerűségének követelményei Viszonylag egyszerűbb hipotézis Kevesebb független hipotézis

4 A hipotézisek elfogadhatósága az egész tudásbázistól függ
A hipotézisek megerősítettségének jellegét, ad hoc mivoltát, egyszerűségét stb., a kísérletek döntő szerepét és a tudomány minden más logikailag nem teljesen tisztázható elemét csak tudásunk összességéhez viszonyítva tudjuk megítélni (l. Popper hasonlatát a sziklára illetve annak hiányában a megfelelő alapokra épített házról).

5 A tudományos magyarázat
Előrejelzés, megértés, magyarázat A jelenségek megértésének, magyarázatának igénye és fajtái. A tudományos magyarázat releváns és ellenőrizhető. [G. H. von Wright: Magyarázat és megértés; különösen: I. Két hagyomány. In: Bertalan László (szerk.): Magyarázat, megértés és előrejelzés (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest 1987)]

6 A deduktív-nomológikus magyarázat
A Torricelli-féle barométerben a zárt csőben levő higanyoszlop nyomása egyenlő a nyílt edény feletti levegőoszlop [előző óra 7. ábra] nyomásával, bárhol mérjük is. Ez a nyomás arányos a higany illetve a levegő súlyával. A hegy tetején a levegőoszlop a nyitott edény felett rövidebb. (Ezért) a zárt csőben levő higanyoszlop a magasban rövidebb.

7 A magyarázat egy olyan érvelés, amelyben a magyarázandó d)-t várjuk az a), b), c) magyarázó tények fényében, amelyekből levezethető. A magyarázó állítások közül a) és b) általános törvény (állandó empirikus kapcsolat) jellegű, c) pedig egy bizonyos konkrét tényt ír le. Általános formája: T1, T2, …, Tr F1, F2, …, Fk E Explanans Explanandum

8 A magyarázandó nemcsak egyedi tény, hanem szabályszerűség, empirikus általánosítás stb. is lehet.
A magyarázat lehet oksági jellegű. A magyarázat gyakran részleges (a törvényt nem mondják ki, csak feltételezik pl. „ugyanaz az ok, ugyanaz a hatás” alakban); megvilágító ereje nem csupán a törvényekben lehet. A törvények mindig megfelelően széles univerzumra vonatkozó igaz, szükségszerű (nem esetleges) univerzális állítások. A történelmi és társadalmi törvények problémája. [C. Hempel: Az általános törvények szerepe a történelemben (Oktatási segédlet a tudományfilozófiához, ME BI Társadalom- és Tudományfilozófiai Tanszék, 1995)]

9 A valószínűségi magyarázat
Statisztikai valószínűségek és valószínűségi törvények Alapkísérlet (U): színes golyók húzása egy urnából (visszadobással). U-ban minden golyó fehér. Univerzális állítás: minden húzás eredménye F. U-ban 600 fehér és 400 zöld golyó van. P(F, U) = 0,6. Érmedobálásnál: P(fej, É) = 0,5. Kockadobálásnál: P(6, K) = 1/6. A fertőzésnek kitett személyek nagy valószínűséggel elkapják a kanyarót. Jancsi ki volt téve a fertőzésnek. Jancsi elkapta a kanyarót. {nagyon valószínűvé teszi, hogy}

10 A valószínűségi állítások jelentése:
a valószínűség a kedvező események és az összes lehetséges esemény aránya (ha egyenlő valószínűségűek – de ha cinkelt a kocka?) a valószínűség az esetek relatív gyakoriságának határértéke (von Mises) statisztikai értelemben „P(eredmény, véletlen kísérlet) = r” azt jelenti, hogy a véletlen kísérletek hosszú sorozataiban az adott esetek aránya majdnem biztosan r közelében lesz hajlam interpretáció (Popper) stb. A valószínűségi állítások ellenőrizhetőségének (cáfolásának, megerősítésének) problémája (Popper).