Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék."— Előadás másolata:

1 Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

2 Tananyag, követelmények 2

3 A félév tematikája 1.A LOGIKÁRÓL 1.A logika elmélete 2.A logika története 2.A KLASSZIKUS LOGIKA 1.A klasszikus logika alapelemei 2.Állítások és következtetések 3.A DEVIÁNS LOGIKA RENDSZEREI 4.A JOGI LOGIKA 5.TÚL A LOGIKÁN: Retorika, Érveléselmélet 3

4 1. A logika elmélete A kérdés: „Mi a logika?” A válasz elemei: 1.A „logika” szó jelentése 2.Kapcsolódások és különbözőségek 3.A logikai rendszerek sokfélesége 4

5 1.1. A ‘logika’ szó jelentése λόγος (logosz) = beszéd (  -lógia) „Ominis ars logica de oratione est.” A beszéd funkciói: o deskriptív o preskriptív (normatív) o expresszív o performatív A beszéd célja: o állítások(grammatika) o következtetések(logika) o érvelések (retorika) A beszéd érték-dimenziója: helyesség – érvényesség (aritmetika, geometria) 5

6 A logika társtudományai 1.Logika és filozófia 2.Logika és pszichológia 3.Logika és grammatika 4.Logika és matematika 5.Logika és retorika 6

7 1.2. Logika és filozófia A logika a filozófia része Mindkettő: „a tudományok tudománya” Mindkettő vezéreszméje: az „igazság” – vagyis: „Melyek az állítások igazságának feltételei?” De: egyfelől megismerés – másfelől következtetés Kapcsolatuk: 1.Filozófiai logika (a logika és és filozófia – ontológia, episztemológia, szakfilozófiák – közös tárgya) 2.A logika filozófiája (a logika a filozófia tárgya: igazság, jelölés, modalitás, kvantifikálás stb.) 7

8 1.3.Logika és pszichológia logikai pszichologizmus :  „A logika tárgya a (helyes) gondolkodás. ”  A gondolkodás az emberi elme terméke  Az emberi elme pszichológiai jelenség  A logika a pszichológia része Kritika (G. Frege): A gondolkodás törvényei nem azonosak az igazság törvényeivel! 8

9 1.4. Logika és grammatika A nyelvek sokfélesége; mindenekelőtt : természetes nyelvek – mesterséges nyelvek Mindkettőben: szavak, mondatok, szabályok –  „alkotórészek” Mindkettő: „a helyes beszéd tudománya” Szemiotika = a jelek általános tudománya 1.Szintaxis 2.Szemantika (jel – jelentés – jelölet) 3.Pragmatika Logikai rendszer = (formalizált nyelv (= jelrendszer + szabályrendszer)) + (levezetési szabályrendszer) 9

10 1.5. Logika és matematika Ars logica more mathematico (Leibniz, Frege) Mesterséges nyelv – tökéletes nyelv „alany – állítmány”  „funktor – argumentum”: – Függvények – Állandók – Változók – Kalkulus (kizárólag szintaktikai alapú következtetés) Pl.: szöveges matematika feladatok Mindkettőben: demonstráció 10

11 1.6. Logika és retorika „Logikai pragmatika” Demonstráció: igaz premisszák  a logika szabályainak betartása  igaz konklúzió Argumentáció: o premisszák: a bizonyosság hiányzik o meggyőzés (természetes nyelv, gyakorlati fogások készlete) o bizonyosság helyett: „meggyőzöttség” 11

12 1.7. Logikai rendszerek Arisztotelészi logika Tradicionális logika Szimbolikus logika Matematikai logika Klasszikus logika Deviáns logika 1.Nem alethikus 2.Nem kétértékű 3.Nem formális 12