Az együttműködés és a tudomány iskolája

Az előadások a következő témára: "Az együttműködés és a tudomány iskolája"— Előadás másolata:

1 Az együttműködés és a tudomány iskolája
Felvezetés a MaTehet pszichológiai önképzőkörén Pléh Csaba

2 Vázlat A tudós mint magányos harcos
Mások szerepe a tudomány igazolásában: Boyle-tól Popperig A tudás szelekciós felfogásai: szelekciós torony Csoportok konstruktív szerepe: a lélektan példája. Szerepmegosztás és modern tudomány A CUDOS modell (Merton) A csoportok az iskolában: Együttműködő tanulás Versengés és együttműködés viszonya az emberképben

3 Két kutatói kép

4 Két kutatói kép Hősies egyén Egy egyén minden tud Konzervatívok ellen
Kumulatív vagy hirtelen de egyéni Együttműködő csapat Megosztott tudás Társadalomba ágyazva Feladatmegosztás s verseny csapatokkal

5 Mások szerepe a tudományos igazolásban: A pozitív program Shapin
Konszenzuális érvényesítés Az úriemberek tanúbizonysága

6 Mások szerepe a tudományos igazolásban: A negatív program
Az ellenérdekeltek cáfoló szerepe Interiorizált cáfolat: A falszifikációs tudomány eszmény Karl Popper ( )

7 Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) old.

8 Popper a tudás változásról Probléma Kísérleti elmélet Hibakiiktatás Végprobléma Kiértékelő vita

9 Dennett: szelekciós torony darwini, skinneri és popperi lények

10 Megfigyelő és beszámoló azonos
A csoportok konstruktív szerepe: a lélektan példája. Szerepmegosztás és modern tudomány Megfigyelő és beszámoló azonos A megfigyelő külön válik, de saját bejárata van Nincs is belső élet Mégis van, de nincs saját bejárat

11 Wundt laboratóriumi a szerepmegosztásokkal

12 A CUDOS modell (Merton 1910-2003)
Community Universality Disinterest Organized scepsis

13 A csoportok az iskolában: Együttműködő tanulás
Az iskolai tudás nem csupán egyének versenye

14 Versengés és együttműködés viszonya az emberképben
Kezdve az emberréválástól: együttműködés és becsapás a szelekció során Az európai eszmevilág: eltérő nézőpontok összevetése

15 Piaget (1896-1980) a kooperációról
(kooperációban kötelezem magam) arra is, hogy az enyémtől eltérő vélemények végtelen sorába helyezkedem bele. A kooperáció így nem statikus egyensúlyban levő rendszer, mint a kényszer uralma. Ez egy mozgó egyensúly. A kötelezettségeim, melyek a kényszerrel szemben vannak, kínosak lehetnek, de tudom, hova vezetnek. Amilyen elkötelezettségekre a kooperáció puszta ténye által vállalkozom, azokról nem tudom, hova vezetnek. Ezek formálisak, és nem materiálisak. Így a kooperáció biztosítja a tény és eszmény megkülönböztetését, ami olyan fontos az értelem számára. A kooperáció arra kényszerít, hogy szünet nélkül figyelembe vegyük a tényállás mellett a felismert és rendszerezett igazságokat, egy olyan helyzetet, ami a vélemények és nézőpontok nagyobb egyezéséből áll.

16 Összefoglalva A tudás teremtése társas vállalkozás
Ennek jelentősége megvan a bizonyosságban és a kritikában is A 21. századra mindenütt központivá válik Mindez összefügg az ember sajátosan versengő és együttműködő természetével