Dr. Balázs Béla, december 5. Dr. Balázs Béla, december 5. 5

 A szakmai nyelvvizsgáztatás fő figyelme a nyelv kommunikatív funkciójára irányul. A szakmai kommunikációs aktusok olyan emberek között valósulnak meg, akik azonos diskurzus közösséghez tartoznak, és ennek megfelelően viselkednek.  A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológiacsokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi. (A jelenleg leggyorsabban fejlődő szaknyelv éppen az informatikai.)  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  Miután a közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, bizonyos műfajok (pl. tárgyalás, prezentációk tartása) jobban előtérbekerülnek.  Miután a közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, bizonyos műfajok (pl. tárgyalás, prezentációk tartása) jobban előtérbe kerülnek. A szaknyelv sajátosságai  Vizsgarendszerünknek fel kellett mérnie, hogy melyik az a legálta- lánosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről.  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében és a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

KER: KER:

A KER-ILLESZTÉS MÓDJA  Mint ahogy az előző táblázatból is kitűnt, az illesztés a LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt. LEXINFO közép- és felsőfok közös ill. felső határainak lefelé történő korrekciójával járt.  A szintek kiigazításaira mindenekelőtt a vizsgaleírásban, a vizsgafeladatokban, az értékelési rendszerben és a vizsgaeredmények közlésének módjában volt szükség. Ez utóbbi következtében a KER fentebb már szerepelt szint- minősítő betűjeleinek a megfelelő dokumentációkban, így a hazai nyelvvizsga-bizonyítványokban is tükröződnie kell.  Természetesen nem minden jellemző szorult változtatásra. Az elérhető pontszámot, a feladat utasításának nyelvét és a feladatok formáját/típusát nem kell változtatni, hiszen külön- ben az egész vizsgarendszer gyökeres megváltoztatásáról beszélhetnénk, márpedig csupán a szintek kiigazítása történt.

A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK A VIZSGALEÍRÁSBAN SZEREPLŐ KATEGÓRIÁK  a feladatra szánt teljes idő  az itemek száma  az elérhető pontszám  a megcélzott műfajok és szövegtípusok  a szövegek hosszúsága  a feladat (lebonyolításának) leírása  a feladatra vonatkozó utasítás nyelve  a feladat célja  a feladatok formája  az értékelés módja A vizsgaszinteket mindegyik érinti, sőt egymáshoz való viszonyuk is lényeges lehet. A feladat nehézségét pl. befolyásolja a szövegek hosszúsága, de az involvált itemek száma és a feladat megoldásá- ra szabott idő kitűnően alkalmas a szöveghosszúságból eredő nehézségi szint kiigazítására.

A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A vizsgák négy alapkészséget mérnek:  az olvasott szöveg megértésének készségét  a szövegalkotási készséget  a beszédkészséget  a hallott szöveg utáni értést.  A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg- vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki!  Az LSI Nyelvi Intézete keretei között (valamint külső nyelvvizsga helyeinken) a vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat szervezünk.  Nyelvi felkészültségük felméréséhez az érdeklődők- nek díjmentes on-ine próbavizsgát nyújtunk. A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak.

1a) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a hozzá intézett viszonylag lassú, rövidebb terjedelmű informatikai, szaknyelvi beszédet, kérdéseket stb.  Le tud szóban írni egyszerűbb, a szaknyelvhez kapcsolódó képet, ábrát, grafikont.  Képes egyszerű szaknyelvi közlésekre, bár beszéde lassú és kisebb hibákat vét.  El tud olvasni rövidebb, írott szöveget, azt nagyjából megérti, a róla szóló kérdésekre egyszerű válaszokat tud adni.  Megérti a rövidebb gépi párbeszédet vagy leírást, válaszolni tud az ehhez kapcsolódó egyszerűbb kérdésekre A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1a

1b) ALAPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 1b :  A vizsgázó megérti a rövidebb, egyszerűbb szakmai szövegeket, és tud az ahhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni.  Ismeri az alapvető szakmai terminológiát.  Tud rövidebb összefüggő szöveget előállítani, ha ahhoz nyelvi segítséget kap.  Nyelvi szintjére jellemző az egyszerűbb szerkezetek használata, önálló szöveg előállítása során hibákat követ el.

2a) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek: Szóbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakmai és általános témájú, normális tempójú idegen nyelvi közlést, ebből a lényegi információt ki tudja szűrni gépi hang esetében is.  Képes a szakterület általános témaköreiben, illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen önállóan, normális beszédtempóban kifejteni véleményét.  Az olvasott szakszövegből megérti a fontosabb általános információkat, a szöveget össze tudja foglalni. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2a

A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 2b 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA 2b) KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek: Írásbeli készségek:  A vizsgázó az általános szaknyelvi írott szövegben a tényszerű információkat megérti.  Képes kétnyelvű szótárt használni, illetve a szaknyelvi szöveget magyarra úgy átültetni, hogy az eredeti szöveg lényegi változtatásokat nem szenved.  Képes olyan írott általános szakszöveg előállítására, amelyben – helyes nyelvi formákat és szakszókin- cset alkalmazva – egyéni véleményét, a témában való ismereteit tolmácsolja.  Nyelvi szintjére jellemző a sokféle nyelvi szerkezet még kisebb hibákkal való használata, szakmai szókincse elég nagy, közlései tartalmi és formai szempontból általában érthetőek, célorientáltak.

3a) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Szóbeli készségek:  A vizsgázó képes a szakterület témaköreiben és általános témákban akár élő, akár gépi formában minimális információveszteséggel átlagos tempójú szöveget megérteni.  Képes a szakterület általános témaköreiben – illetve előre felkészülés esetén egy általa választott szakterületen – önállóan, normális beszédtempóban gyakorlatilag hibátlanul kifejteni véleményét.  Az idegen nyelven olvasott szakszövegben megérti a részletes információkat, a szövegről összefoglalót tud adni.  A magyar nyelven olvasott szakszöveget össze tudja foglalni idegen nyelven úgy, hogy abból lényeges információk ne maradjanak ki. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3a

3b) FELSŐFOKÚ NYELVVIZSGA Írásbeli készségek:  A vizsgázó megérti a szakterületéhez kapcsolódó hosszabb írott szöveg részletes információit.  Képes kreatívan kifejteni gondolatait egy adott, a szakterülethez kapcsolódó témakörben úgy, hogy az előállított szöveg az idegen nyelv sajátosságainak figyelembe vételével természetesnek, gyakorlatilag hibátlannak tűnik.  Kreatívan képes magyar szakmai szöveget idegen nyelven összefoglalni úgy, hogy a lényeges információkat megfelelő nyelvi formában fejezi ki.  Nyelvi szintjére jellemző a közel hibátlan nyelvhasználat, gondolatai pontos formába öntése, gazdag, általános, nyelvi, valamint szakmai szókincsismeret. A LEXINFO NYELVVIZSGA SZINTJEI 3b

KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT?  informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak,  számítástechnikai/tudományi szakembereknek  informatika iránt érdeklődőknek,  mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét,  minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára. Nyelvvizsgahelyeink: GDF LEXINFO 1. sz. akkreditált Nyelvvizsgahely 1037 Budapest, Bécsi út épület Semmelweis Egyetem Nyelvi Kommunikációs Központ 2. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 1094 Budapest, Ferenc tér 15. G+N Oktatási Kft. 3. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 2800 Tatabánya, Vértanúk tere 13. DOM-ESZ Oktatási és Informatikai Kft. 4. sz. akkreditált bejelentett LEXINFO Nyelvvizsgahely 9021 Győr, Árpád út 2. Pannon Egyetem Nyelvvizsga Iroda 5. sz. akkreditált LEXINFO Nyelvvizsgahely 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. E-épület, 1. emelet

LEXINFO unikális innovatív innovatív autentikus piacorientált REZÜMÉ

A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer

 Szervezeti egységeink:  Nyelvvizsga-központ. Feladata (az általános irányítás mellett) mindenekelőtt a vizsgaanyagok fejlesztése és a bizonyítványok, anyakönyvek kiadása. (GDF.)  Nyelvvizsga-hely(ek). Feladata a jelentkezések fogadása, a vizsgák lebonyolítása és a vizsga- eredmények meghatározása. (Jelenleg egy van, de továbbiak szervezését tervezzük.) További részletek kiadott tájékoztatónkban és az alábbi Internet címen találhatók: SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÜNK, ELÉRHETŐSÉGÜNK