Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)

Az előadások a következő témára: "Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret)"— Előadás másolata:

1

2 Dr. Balázs Béla Dr. Balázs Béla

3 B e v e z e t é s  Az informatikában különösen nyilvánvaló, hogy megfelelő nyelvismeret (elsősorban szaknyelvismeret) nélkül csak hiányosan alakulhat ki a korszerű kulcskvalifikációvá vált önálló tanulás és tudásmenedzsment képessége.  A szaknyelv létezése ma már nem vita tárgya, de annál inkább vitatott a fogalom tartalma. Túl kell lépnünk azon a felfogáson, hogy a szaknyelv pusztán sajátos terminológia-csokorként értelmezhető. Főbb jellemvonásai:  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  A köznyelvnél gyorsabban fejlődik és differenciálódik, de arra épül, és annak nyelvi logikáját követi.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  Sajátos szókincse és fogalmazási modora van.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.  A közvetlen kommunikatív funkciót preferálja, így bizonyos műfajok előtérbe (pl. tárgyalás, prezentációk tartása), mások (pl. hagyományos levélírás) háttérbe kerülnek.

4 A szaknyelv sajátosságai A szaknyelv sajátosságai Részhalmazok  A különböző szaknyelvek (L*, L** stb.) részben átfedő részhalmazokat képeznek.  Közöttük (valamint a köznyelv között)  szintaktikai és szemantikai, továbbá  szintaktikai és szemantikai, továbbá  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  lexikális különbségek, korlátok léteznek.  A szaknyelv egyfajta szubnyelv, azaz a teljes nyelv részhalmaza

5 A szaknyelv definíciója von Hahn nyomán  A szaknyelvek konstitutív beszédcselekmények valamely technikai vagy tudományos célirányos cselekvési és munkaterületen, valamint kijelentések, amelyek a cselekedeteket kommentálják.  A szaknyelvi kijelentések értelme – a kommunikációs indoknak és helyzetnek megfelelően – gyors, ökonomikus és egyértelmű információátadás  egy szakmán belül,  szakmák között, vagy  a laikus nyilvánosság számára. ( http://nats-www.informatik.uni-hamburg.de/Main/WebHome)

6 A szaknyelv dimenziói v. Hahn nyomán

7 Struktúra Használat Pragmatika Szemantika Nyelvtan Közvetítő eszköz FonetikaFonológia Morfológia SzintaxisSzókincs Diskurzus Diskurzus A beszélt nyelv szerkezete  A szaknyelv szakmaspecifikus szókincsében is eltér az általános nyelvtől. A nyelv dinamikai pályáinak nyomon követéséhez, a tipikus használat kérdéséhez, nem a lehetetlen↔lehetséges, hanem a szokásos↔szokatlan, gyakori↔ritka, rendszeres↔egyszeri, tipikus↔atipikus, köznyelvi↔rétegnyelvi↔szaknyelvi ellentétsor vezet el.  A szaknyelv a felvonultatott grammatikai apparátus elemeinek gyakoriságában is eltér az általános nyelvtől.  A szaknyelv pontos használati szabályait csak az ezoterikus diskurzus közösség ismeri.  A szaknyelv saját szintaxissal rendelkezik, amely meghatározza a szakszövegek struktúráját. Egy- egy technolektus szintaxisa több vonatkozásban is különbözik a köznyelvtől. A struktúrát és a használatot a pragmatika fogja össze. A pragmatika az a tudományág, amely a nyelvvel társadalmi megközelítésben, a társadalmi helyzetbe ágyazottan, a nyelvhasználó szemszögéből foglalkozik.  Vizsgarendszerünknek fel kell mérnie, hogy melyik az a legáltalá- nosabb (szak)nyelvi regiszter, melyet az informatikai diskurzus- közösség tagjai szaknyelvként még elfogadnak.  Szociolingvisztikai aspektusból nézve a szaknyelv is több szinten létezik, és ez a felhasznált szókincsben is tükröződik. A regiszter kiválasztását tekintve a szaknyelv vonatkozásában is beszélhetünk tudományos, köznyelvi stb. nyelvhasználati szintről. A szakszavakat jelentésük alapján az alábbi kategóriákba sorolhatjuk:  Egy bizonyos szakterület speciális szókincse, melyet máshol nem alkalmaznak (pl. hipertext).  Szakszavak, amelyek több szakterületen használatosak, de szakmaspecifikusan eltérő jelentésűek (pl. converter).  Több területen használható általános technikai szókincs (kisebb- nagyobb jelentésbeli különbségekkel (pl. kaliber).  Szavak, amelyek mind az általános szókincs, mind a szakszókincs körébe tartoznak, de más-más jelentéssel (pl. egér).

8 olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szemiotika: olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai, szemantikai, valamint pragmatikai aspektusait. szintaxis: 1. a szemiotikának az az ága, amely a jelrendszerek formális belső szerkezetével, a jelek összefűzésének, szöveggé szervezésének formális szabályaival foglalkozik, többé-kevésbé függetlenül azok kommunikatív funkciójától. 2. mondattan. szemantika: a szemiotikának az az ága, amely a jelek és a jelölt tárgyak, illetve a jelek és a jelentés közötti viszonyokat tanulmányozza. pragmatika: a szemiotikának az az ága, amely a jel és használója, valamint a jel és használata (regiszterek, stílusértékek), viszonyait tanulmányozza. Szemiotika pszicholingvisztika: az a tudományág, amely a nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. A pszicholingvisztika gyökerei egyrészt a strukturális nyelvészetben, másrészt a kísérleti és kognitív pszicho- lógiában rejlenek, önálló tudományként az 1950-es évek második felétől indult fejlődésnek. szociolingvisztika: a nyelvtud. viszonylag fiatal, az 1960- as években kibontakozott szakterülete, amely a nyelv társadalmi funkciójának, a nyelv és a társadalom kapcsolatrendszerének vizsgálatát állítja a középpontba. Fontos felismerés, hogy nemcsak a nyelv, hanem a nyelvhasználat is rendszert alkot, amely igen érzékeny a nyelven kívüli társadalmi hatásokra.

9

10 Szaknyelvi összefoglalás  A szaknyelv a szakemberek közötti kommunikációs eszköz komplex szakmai információk megfogalmazá- sára és közlésére.  A szaknyelvek mind horizontálisan (szakterületek szerint), mind vertikálisan (alkalmazási helyzetek és partnerek szerint) tagoltak.  A szakmai beszédközösség által használt nyelv karakterisztikumait a szakma gondolkodási és cselekvési jellemzői határozzák meg.  Általában megállapítható, hogy a szaknyelvek az általános nyelvtől inkább a közösen használt nyelvi eszközök gyakoriságában, mint kifejezetten szakma- specifikus elemekben különböznek egymástól.

11 A szaknyelv tanítása során kifejlesztendő készségek Szövegértés (olvasás és hallás után) Általános szakmai kommunikáció Szakmai témakör írásos kifejtése Fordítás Szakszókincs A nyelvtani fogalmak helyes alkalmazása Önképzés, önálló felkészülés

12

13 A NYELVVIZSGA SZERKEZETE A vizsgák négy alapkészséget mérnek:  az olvasott szöveg megértésének készségét  a szövegalkotási készséget  a beszédkészséget  a hallott szöveg utáni értést.  A vizsgafeladatokat úgy alakítottuk ki, hogy meg- vizsgáltuk, milyen területeken és miként használják az informatikai szakemberek nyelvtudásukat. A központi előírásoknak megfelelően minden vizsgaidőszakra új vizsgasorokat dolgozunk ki!  A vizsgákhoz próbavizsgával záródó előkészítő tanfolyamokat, valamint on-line próbavizsgát szervezünk. A LEXINFO rendszerben inkább a kommunikatív kompetenciát mérjük, mint a kódismereti kompetenciát. A nyelvvizsgáztatás korábbi gyakorlatában ugyanis a nyelvi, lingvisztikai kompetencia (a kódismeret) mérése indokolatlan előnyt élvezett. A csak a nyelvi kód ismeretét mérő vizsgák szakmailag elavulttá váltak.

14 KINEK AJÁNLJUK A LEXINFO VIZSGÁT?  informatikát tanuló diákoknak, egyetemi és főiskolai hallgatóknak  számítástechnikai/tudományi szakembereknek  informatika iránt érdeklődőknek  mindazoknak, akik munkahelye, oktatási intézménye feltételként kötötte ki a megfelelő szakmai nyelvvizsga bizonyítvány meglétét.  minden olyan angolul vagy németül kommunikáló, információt gyűjtő vagy cserélő felhasználónak, aki szívesen készül fel egy mindennapi tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó nyelvvizsgára

15 LEXINFOunikális innovatív innovatív autentikus „piacorientált” Ajánlás

16 A LEXINFO – hazánkban egyedülálló – államilag akkreditált informatikai nyelvvizsga-rendszer Honlapunk címe: http://www.gdf.hu/LEXINFO/Lapok/LEXINFO.aspx