Divat Az élet külső formáit, a társas érintkezést, de különösen a viselet, az öltözködés módját irányító és koronként változó szokások összessége, rendszere. Felkapott szokás, gyakorlat. „Egyediséget hazudó, drága közhely”

„Kompetenciadivat?” Oktatás és képzés 2100 munkaprogram (Európai Tanács 2000 Lisszabon) PISA (2000, 2003, 2006)  Munkaerőpiac NFT I. Konvergenciaprogram Az Oktatás és képzés 2010 „Kulcskompetenciák” munkacsoportja állásfoglalása, hogy az ’basic skill’ (alapkészségek) helyett a ’key competences’ (kulcskompetenciák) kifejezést használja. Teszi ezt azért, mert a ’kompetencia’ nemcsak ismeretek, készségek, adottságok és attitűdök ötvözete, hanem beleértjük a tanulás képességét és módszereit is. Az Európa Parlament és Európa Tanács ajánlás az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról

„Kompetenciadivat” ismeretek, készségek, adottságok, attitűdök a tudás fogalmának változása („erősödés”) a tanulás képessége a tanulás módszerei intenzív Az Oktatás és képzés 2010 „Kulcskompetenciák” munkacsoportja állásfoglalása, hogy az ’basic skill’ (alapkészségek) helyett a ’key competences’ (kulcskompetenciák) kifejezést használja. Teszi ezt azért, mert a ’kompetencia’ nemcsak ismeretek, készségek, adottságok és attitűdök ötvözete, hanem beleértjük a tanulás képességét és módszereit is. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram Európai Tanács 2000, Lisszabon Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról http://ec.europa.eu

Kompetenciaspektrum Sikeres önmegvalósítást támogató készségek, képességek rendszere Kezdeményezőkészség Sikerorientáltság Élethosszig tartó tanulás Más megközelítésben kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlődését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével (KOMA, 2003).

„Álombeosztott” avagy az ideális munkavállaló I. www.profession.hu Elvárásaink: „ …. 1 éves hasonló területen szerzett tapasztalat…” „ …min. 5 éves fejlesztési tapasztalat…” „ …….területen szerzett gyakorlat….” „ …….használatában jártasság…” „ ……2-3 éves munkatapasztalat…” Az idézetek forrása a www.profession.hu álláshirdetési internetes oldal. Az általam kiválasztott 50 állásajánlat közül 42-ben a fentiekhez hasonló formában a munkaadók gyakorlattal bíró munkatársakat keresnek. „Feltételezik, hogy akinek van gyakorlata, az az előző munkahelyén megtanulta az iskolában tanultak alkalmazását, ezáltal képes az eredeti, iskolai tanulás és a mindennapokban, munkahelyen való alkalmazás között lévő szakadék áthidalására, ismeretei transzferálására.”

Kompetenciák a munkaerőpiacon 2001 Magyar munkaadók: megbízhatóság, tisztesség, pontos, precíz munkavégzés EU: Kulcskompetenciák:  számszerűsítési készség Munkakompetenciák: kritikus szemlélet felelősségtudat. A fentieknek némileg ellentmond a Tempus Alapítvány 2001-ben végzett vizsgálata. A felmérés a magyar munkaadók elvárásait vizsgálta. A projekt címe: Az európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerőpiaci készségigény felmérése a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában. A felmérés öt kulcskompetenciát vizsgált: kommunikáció, számszerűsítési készség, csoportmunka, problémamegoldó készség, a tanulás és a teljesítmény fejlesztése. A felmérés szerint a magyar munkáltatók a megbízhatóságot, a tisztességet, a pontosságot, a munkához való hozzáállást tartják elsődlegesnek. Az EU által legfontosabbnak ítélt kompetenciák között a kommunikációs képességek, illetve a kulturális különbségek figyelembevétele meg sem jelennek az elvárások között. A vállalatok erőforrásigényei még nem tükrözik az EU deklarált értékeit. A magyar vállalatok többsége – jóllehet sokszor a hirdetéseiben nagyon kvalifikált munkaerőket igényel – a valóságban inkább a végrehajtói feladatok minél pontosabb kiszolgálóit keresi még a munkakörök betöltéséhez. Az ellentmondás azonban csak időleges. teljesítőképesség; megbízhatóság; pontosság; munkához való hozzáállás; logikus gondolkodás; utasítások megértésének képessége; stressz-tűrés; információfeldolgozás képessége; szakmai ismeret; döntési képesség; eredményközpontú szemlélet; becsületesség; tisztesség; precizitás; felelősségvállalás; alaposság; együttműködő képesség; kitartás; igazságosság; önuralom.

Kompetenciák a munkaerőpiacon 2006 Kulcskompetenciák: kommunikáció, csoportmunka, problémamegoldó képesség, a tanulás és teljesítmény fejlesztése. Munkakompetenciák: dinamizmus, rugalmasság, kreativitás; önállóság, cselekvőképesség, magabiztosság, határozott fellépés; lehetőségek feltárása (proaktivitás), szervezési készség, lojalitás, elkötelezett munkavégzés, dinamikus egyéniség, motiváltság; stressztűrő képesség; kulturált ápolt megjelenés. 1.      Kompetenciák, melyek mind az Európai Unió listáján, mind a magyar munkaerő-piacon jelen vannak elvárásként. [1] (A csoportosítás az EU kompetencia-lista logikáját követi.) Kulcskompetenciák: -         kommunikáció; -         csoportmunka; -         problémamegoldó képesség; -         tanulás és teljesítmény fejlesztése.   Munkakompetenciák: -         rugalmasság; -         kreativitás; -         kezdeti önálló döntéshozatal (önállóság) ; -         cselekvőképesség; -         magabiztosság (határozott fellépés) ; -         lehetőségek feltárása (proaktivitás).  -         szervezési készség; -         lojalitás; -         elkötelezett munkavégzés; -         dinamikus egyéniség; -         motivált; -         stressztűrő képesség; -         kultúrált ápolt megjelenés.

PISA Programme for International Students Assessment PISA 2000 szövegértés 22. hely PISA 2003 matematika 21. hely PISA 2006 természettudomány ??? A magyar tanulók nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, nem képesek alkalmazni, s különösen nem gyakorlati szituációban a megszerzett ismereteiket A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. www.oecd-pisa.hu

PISA (olvasás-szövegértés) a magyar diákok 48 %-a nem felel meg a munkaerőpiac követelményeinek a tanulók negyede olvasási nehézségekkel küzd szövegértési képességek alacsony szintje az olvasás – eszköztudás - A legutóbbi trauma a PISA (Programme for International Student Assessment) felmérés kapcsán ért minket. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) szakembereit az a kérdés foglalkoztatta, hogy a tagországokban folyó oktató-nevelő munka felkészíti- e a tanulókat a jövőre, ellátja-e őket azokkal az ismeretekkel, készségekkel, amelyekre a mindennapokban szükségük lesz. A diákok megállják-e a helyüket a mindennapi életben, alkalmasak-e arra, hogy az állandóan változó munkaerőpiac követelményeinek megfeleljenek. - Jelen tanulmánynak nem célja a PISA felmérés elemzése (megteszi azt részletesen az Új Pedagógiai Szemle cikksorozata3), de az olvasás-szövegértés vizsgálat néhány aspektusára szeretném felhívni a figyelmet.  -A magyar diákok 48 százaléka a felmérés szerint nem üti meg azt a minimum tudásszintet, amellyel a munkaerőpiacra sikeresen beléphetne. -A magyar tanulók negyede komoly nehézséggel küzd az olvasás hatékony eszközként való alkalmazásban, ami akadályozza az újabb ismertek, készségek elsajátítását. -A bemutatott eredmények megerősítették, hogy a családi háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanuló iskolai sikerét. Ugyan a hátrányos helyzetből nem következik automatikusan alacsony teljesítmény, de az is látszik, hogy a teljesítmények alakulásában ez az egyik legerősebb faktor. -Az oktatáspolitika számára nagy kihívást jelent, hogy képes legyen minden tanulónak egyenlő esélyeket biztosítani az otthoni háttértől függetlenül, ám sajnos az egyes országokon belüli vizsgálatok tapasztalatai általában elkeserítőek ebből a szempontból, hiszen azt erősítik meg, hogy az iskola nem képes ezeket a hátrányokat csökkenteni, sőt az esetek többségében újratermeli azokat. -Mivel az élethosszig tartó tanulás koncepciójához kötődő szövegértési képességek terén diákjaink gyengébben teljesítettek a nemzetközileg elvárható normánál, fel kell tárnunk, hogy milyen módszerek, segédanyagok elkészítésével és alkalmazásával érhető el a hatékonyabb olvasástanítás. -A szövegek tematikai, formai sokfélesége és az ezeken nyújtott alacsony teljesítmény egyértelmű utalás arra, hogy a szövegértés képességének fejlesztése az iskolarendszer egyetlen szintjén sem állhat meg. Az olvasást mint az élet minden területén alkalmazandó eszköztudást – amely a tanulás képességének legfontosabb feltétele – nemcsak az irodalom- és nyelvtanórán kell fejleszteni, hanem a többi tantárgy keretén belül is.

OKM 2004 Cél: a t-t folyamat hatékonyságának mérése a tananyag érvényessége teljes körű 6.8.10. osztály szövegértés a 2001-es folytatása (ua. tan.) Teljes körű:Minden tanuló, nem reprezentatív A tanulók képesek-e tudásukat az életben alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely az élethosszig tartó tanulás alapja. Feladattípusok: a mindennapi élet szövegei: megrendelőszelvény kitöltése, reklám értelmezése

II. NFT (2007-2013) Infrastruktúra fejlesztése Digitális kultúra fejlesztése Tartalmi fejlesztés (kompetenciaalapú oktatás) Prioritások A hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése

Szemléletváltás a közoktatásban „…Nem többet és kicsit jobban, hanem MÁST kellene tennünk…” Képességfejlesztés Innovatív tanulás „Nincs válság és válsághangulat, a nevelés és oktatás folyamata a nagy kérdéseket illetően zavartalan, egyáltalán nem mutatja a szétesés jeleit. Az oktatás azonban képes alapvető károkat szenvedni úgy, hogy szinte észre sem vesszük. Azt hisszük, hogy a lényeget tekintve minden rendben van, csak mindent legfeljebb egy kicsit következetesebben, alaposabban, szervezettebben és fegyelmezettebben kellene tennünk.... válságjelenségek nincsenek, de a probléma nagyon mély, strukturális természetű, az oktatás alapvető társadalmi funkcióit érinti....Nem többet és kicsit jobban kell tennünk, hanem mást kellene tennünk.”2 A PISA felmérés tanulságai nemcsak a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkoznak, az egész magyar közoktatásban komoly szemléletváltásra van szükség. Észre kell vennünk, hogy az iskolák túlzottan a továbbtanulásra koncentrálnak, nem az általános műveltség megszerzése a cél. Sürgető a lexikális tananyag radikális csökkentése, az erőteljes képességfejlesztésre törekvő tanítási-tanulási stratégiák kialakítása. A reproduktív tanulási módszer már nem elég, mert ez csak behatárolt, bizonyos típusú feladatok megoldására készíti fel a diákokat. A mai gyereknek nem csak azt kell megtanulnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell jutnia az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. 4  

Pályázatok Önkormányzat (helyi, megyei) Régiós Országos: HEFOP 3.1.3. 2006. január

„Mit? Kinek? Hogyan?” HEFOP 3.1.3 Intézményi fejlesztés partnerekkel Bázisiskolai munka TIOK „Mit? Kinek? Hogyan?” HEFOP 3.1.3 A képzésben való részvétel TIOK A mentorképzésben való részvétel SZTE Helyi fejlesztés műhelymunka formájában pedagógiai program hozzáadott pedagógiai érték

Alapelveink a cél, hogy cselekvőképessé tegyük a gyerekeket egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni a jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. a kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk + a tanulás tanulása (készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök )

Pedagógiai, metodikai alapok Konstruktivista pedagógia (Nahalka) Kritikai gondolkodás (Fisher) Befogadásközpontú tanítás (Bókay) Drámapedagógia (Gabnai, Montágh) Kooperatív tanulás ( S.Kagan) RJR modell (Nahalka) Projekttanulás (Hortobágyi K., Bárdossy I.) A számítógéphasználat a T-T folyamatban (Kárpáti) Komplex gondolkodási foly.: problémamegoldás, információkezelés, döntéshozatal

A felhasznált programcsomagok suliNova Kht tantervek tankönyvek, munkafüzetek tanári kézikönyvek és segédletek mérési-értékelési eszközök A felhasznált programcsomagok A suliNova Kht. által kidolgozott programcsomagokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

A kompetenciafejlesztés területei Hiány csak a központiban : természettudományi kompetencia A műveltségterületi (matematika 1., matematika 5., szövegértés 5.) B kereszttantervi (angol 7., életpálya 5., német 5., szociális 5., szövegértés 2., IKT 7.)

A gyakorlóiskolai fejlesztés területei 2006-2007. A műveltségterületi (matematika 1., matematika 5., szövegértés 5.) B kereszttantervi (angol 7., életpálya 5., német 5., szociális 5., szövegértés 2., IKT 7.)

Tanártovábbképzés 52 X 30 = 1560 óra Kompetenciaterületi képzések SDT és számítógéppel támogatott tanítás Változáskezelés és projektmenedzsment Módszertani képzések Hatékony tanuló-megismerési technikák Tanulói differenciálás heterogén csoportban Drámapedagógia az iskolában Projektpedagógia, epochális oktatás Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Konstruktív tanítási-tanulási módszerek elméleti és gyakorlati kérdései Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban Óvoda-iskola átmenet támogatása Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és számítás tanításában, illetve az eltérő képességek kibontakoztatásában Digitális taneszközök használata a matematika tantárgy oktatásában A szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése

A kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek a nevelőtestület részvétele a programban – műhelygyakorlatok nevelési értekezlet (szakmai munkaközösségek beszámolója a kompetenciaalapú oktatásról) bemutatóórák adatbank létrehozása, a munkához felhasználható szakirodalom-ajánlás és módszertani útmutató a nevelőtestületnek publikációk kapcsolattartás a szülőkkel

A gyakorlóiskolai fejlesztés területei 2007-2008. 1. A kompetenciaalapú programcsomagok működtetése két módon 1.1.  A HEFOP 3.1.3. pályázat keretében 2006. szeptemberétől (11 pedagógus, 334 tanuló) 1.2.  A 2007-2008-as tanévben újonnan belépő osztályokban (+ 22 tanár (33) + 858 tanuló) 1.3. Belső mentorálás 2. A kompetenciaalapú oktatás beépítése a nevelési programba 3. Az óvoda-iskola- középiskola-átmenet kidolgozása 4. A helyi tantervek elkészítése 5. Részvétel a Vezetőtanítók-tanárok IV. országos Módszertani Konferenciáján

Eredményeink Problémák a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és bővítés modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések a tanártovábbképzéseken való részvétel a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása műhelymunka kialakítása rövid idő, erőltetett ütemezés,a feladatok torlódása pilote program hiánya: tervezési nehézségek, hibák túlvállalás, a projekt túlméretezése, egyenetlen minőség fontos területek kimaradása fenntarthatóság, folytatás bürokratikus terhek a programcsomagok folyamatos biztosítása • a kompetenciaalapú oktatás bevezetése a vállalt területeken és osztályokban • modern közoktatási környezet megteremtése, infrastrukturális fejlesztések és azok használatának bevezetése a mindennapi munkába • a tanártovábbképzéseken való részvétel, a megszerzett tudás átadása a nevelőtestület tagjainak • a didaktikai alapértékek normává tétele (módszertani változatosság: tanulói aktivitás, differenciálás, projektpedagógia…) • a tantárgyközi szemlélet elfogadtatása • a műhelymunka folytatása • a belső mentorálási folyamat gyakorlattá tétele • a modultervek elkészítése a belépő osztályok számára • a kapcsolat felvétele az óvoda-iskola és az ált. isk. valamint középiskola között a pedagógiai program módosításához • a Nemzeti alaptanterv újabb változatának (2007) áttekintése

A 21. századi iskola „ahol minden gyerek egyaránt fontos” az egész életen át tartó tanulás megalapozása Mérleg esélyegyenlőség A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. modern közoktatási környezet A suliNova Kht és a TIOK-ok együttműködése 2005 - 2007 dr. Pála Károly

Mi a kompetencia? tudás + képességek + attitűdök ismeretek alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Ismeretátadás Túlméretezett tananyag Reális tananyagmennyiség Pedagógus-központú, egységes módszertan Tanulóközpontú, differenciált módszertan Passzív tanulói magatartás Tevékeny tanulói magatartás

Problémaalapú tanítás Feladat vagy probléma? Problémaalapú tanítás Az egyik ilyen út lehet a problémaalapú tanítás (problem based learning, PBL). Célja, hogy a tanulók ne csak adott, konkrét helyzetben tudják tudásukat előhívni, fejlődjön önszabályozó tanulásuk, problémamegoldó, kommunikációs, együttműködő képességük, amelyek elősegítik a tanultak későbbi transzferálását (Molnár, 2005). A módszer lényege a rosszul definiált problémák használata. Az iskolában a diákok jól körülhatárolt problémákkal találkoznak: tudják, mi a probléma, mi a helyes megoldás, a megoldáshoz vezető algoritmust rutinszerűen alkalmazzák. Ha a probléma rosszul definiált, a tanulónak szüksége van a probléma meghatározására, az információk azonosítására, többszörös megoldási tervkészítésre, ami nagyfokú kreativitást igénylő feladat.

Mi történik a királynővel? a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem Tagold többféleképpen a fenti mondatot! Olvasd fel a megoldást úgy, hogy a kiejtett alakhoz megtaláljuk az írott változatot! Mi az összefüggés a kiejtett és az írott alakok között?

Szövegértés, szövegalkotás erőteljes képességfejlesztés önállóságot, kritikai készséget kíván kommunikatív cselekvésre ösztönöz tevékenységcentrikus heurisztikus attitűdöt követel differenciált csoportmunkára épít

Tradicionális és alternatív programok Mit tanítsunk? Hogyan tanítsunk? A cél milyen tevékenységformákkal érhető el? Mire van a gyereknek szüksége?

A tanításhoz szükséges tanári attitűd vitakészség  konfliktushelyzet próbálkozási és kísérletezési lehetőségek biztosítása tekintélyérvek  észérvek a megváltozott társadalmi igényekhez való rugalmas alkalmazkodás kreativitás, játékosság…

No, hányan voltak? - az én uram - a gazda - a vőm - a lányom ura - János - Jancsi - a szolga

No, hányan voltak? Az én uram; a gazda; a vőm, a lányom ura; János; Jancsi; a szolga. (6 személy) Az én uram, gazda; a vőm, a lányom ura; János; Jancsi; a szolga. (5 személy) Az én uram, a gazda; a vőm, a lányom ura; János, Jancsi; a szolga. (4 személy) Az én uram, a gazda; a vőm, a lányom ura, János; Jancsi, a szolga. (3 személy)

TANÍTSD MEG, ÉS EMLÉKEZEM RÁ, LEHESSEK RÉSZESE, ÉS MEGTANULOM. MONDD EL, ÉS ELFELEJTEM, TANÍTSD MEG, ÉS EMLÉKEZEM RÁ,   LEHESSEK RÉSZESE, ÉS MEGTANULOM. (KÍNAI BÖLCSESSÉG)

A tanulási folyamat egyéniesítése 1. konstruktivista pedagógia 4. Jövőkép 3. Tevékenységek 2. A tanulók ismerete (meglévő tanulói kompetenciák) 1. Diagnózis (tanári kompetenciák)

A tanulási folyamat egyéniesítése 2. Diagnosztikus mérés, értékelés frontális fejlesztés 2. Formatív mérés, értékelés ---------------------------------------- 3. Szummatív értékelés

„Álombeosztott” avagy az ideális munkavállaló II. A szakirányú végzettség mellett az idegennyelvtudást, a számítógépes ismereteket, a rugalmas önálló munkavégzést, a csapatszellemhez való alkalmazkodást, a jó problémamegoldó képességet, az új ismeretek gyors elsajátítását, a logikus, kreatív gondolkodást, a rendszerszemléletet jelölik meg kívánatos személyiségjegyekként. Ebben a megközelítésben igen leegyszerűsítve az iskolai oktatás és nevelés célja az, hogy a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskolapadból, elsajátítsák azokat a képességeket, amelyek birtokában megfelelnek a munkaerőpiac követelményeinek. A tudás ebben az értelemben gazdasági értékké válik.

Ellenőrzés, értékelés Írjon legalább 3 kulcsszót az elhangzottakból! Írjon legalább 3 kérdést, ami a téma kapcsán felvetődött Önben! Írjon 2 érvet vagy 2 ellenérvet a témával kapcsolatban! Mi az, amit a mindennapi munkájába, életébe beépít az előadásból?

Köszönöm a figyelmet!