Vállalkozási ismeretek

Üzleti tevékenység kiválasztása Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

Vállalkozás elnevezése Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

Cégnév Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma

Vállalakozás helyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

Vállalkozási forma kiválasztása Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás

Egyéni vállalkozó a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték)

Ki nem vállalkozhat? akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van .

Egyéni vállalkozás Leggyakoribb vállalkozási forma Előnyei: egyszerű alapítás viszonylag kevés jogi kötöttség kisebb alapítási, fenntartási költségek, mozgékony, könnyen változtatható forma, a teljes ellenőrzés a vállalkozó kezében van Hátrányai: Korlátlan felelősség Alacsony hitelképesség Kisebb növekedési lehetőség

A vállalkozói tevékenység megszűnése A vállalkozói igazolvány visszaadásával A vállalkozói igazolvány visszavonásával A vállalkozás bukásával vagy annak cselekvőképességének elvesztésével

Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: Természetes személyek Jogi személyek A következő formákban működtethetők: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat. Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el

Jogi személyiség nélküli Bt, betéti társaság Kkt, közkereseti társaság Jogi személyiséggel rendelkezik Kft, korlátolt felelősségű társaság, Rt. részvénytársaság

Közkereseti Társaság A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges) rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság tagja vagy egyéni vállalkozó. a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el.

Betéti társaság Létrehozhatják: - csak magánszemélyek - magán és jogi személyek Beltag – korlátlan felelősség, személyes közreműködés Kültag – korlátozott felelősség Alapító taggyűlés Társasági szerződés

Betéti társaság Előnyök: Megosztott felelősség Kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat Viszonylag egyszerű forma Kisebb alapítási és működtetési költségek Egyszeres könyvvitelt vezet Hátrányok: A beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége Profit megosztása

KFT Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) Felelősség: korlátozott Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés Ügyvezető Társasági szerződés

KFT Előnyök: Korlátolt felelősség Kedvezőbb tőkebevonási lehetőség Nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség Hátrány: Az alapítás költségesebb, bonyolultabb A fenntartás költségesebb Bonyolultabb szervezet Kettős könyvvitel

Részvénytársaság tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

A részvény: A részvény tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír. Ezen értékpapírok és a részvénytársaságok a kapitalizmus jellemző és szerves elemei. A részvény birtokosa részesedése arányában résztulajdonosa az adott társaságnak, és jogosult a jövedelem és a szavazati jogok arányos részére is. Magyarországon nagykorú (pontosabban: cselekvőképes) személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező szervezetek adhatják, vehetik, birtokolhatják ezen értékpapírokat.

Típusai: Törzsrészvény: a részvények alapértelmezett, és egyben legáltalánosabb típusa. Szavazatelsőbbségi: a társaság nagy horderejű kérdéseiben a tulajdonosok szavazással hoznak döntést. E részvényfajta birtokosa a szavazásnál bizonyos mértékű előnnyel, esetleg vétójoggal rendelkezik. Osztalékelsőbbségi: törzs-, valamint szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosainál előbb kapnak osztalékot e típus tulajdonosai. Átváltoztatható: más értékpapír előre meghatározott időpontban konvertálható részvénnyé (pl: kötvény). Dolgozói részvény: kizárólag a részvénytársaság alkalmazottai tulajdonolhatják. Kamatozó részvény: kamatokra, valamint osztalékokra jogosít. Saját részvény: azon részvények, melyeket a kibocsátó vállalat maga birtokol. Elővásárlást biztosító értékpapír (általában kötvény): tulajdonosai először részesülnek újonnan kibocsátott részvényekből.

Adózása: A részvények birtoklásából vagy forgalmazásából a tulajdonos két formában tehet szert jövedelemre. Egyrészt osztalékokból, másrészt pedig árfolyamnyereségből. Az adózás természetesen függ az adóalanytól, a társaság anyaországától, térségétől (pl. Európai Gazdasági Közösség), és a tőzsdei jelenlététől. Hazai magánszemélyeknek lényegesen kedvezőbb a belföldi, tőzsdei társaságok részvényeinek haszna után, ennek mértéke 16%, mint elkülönült jövedelemadó. Az esetleges árfolyamveszteség a következő adóévre átvihető, a későbbi nyereséggel szembeállítható.

Vállalkozási forma kiválasztása Vállalkozási tevékenység jellege Pénzügyi korlátok Üzleti kockázat Adófizetési kötelezettség TB Könyvvezetési kötelezettség

A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek

A társas vállalkozási formák Alkalmazott/egyéni vállalkozó/társas vállalkozás?

A társas vállalkozási formák Gazdasági társaság alapítása A létesítő okiratot (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) ügyvéddel ellenjegyeztetni szükséges, a cég tisztségviselőinek nyilatkozniuk kell a tisztség vállalásáról, a cég képviseletére jogosultak a képviselet módját és aláírásukat ügyvéd előtt hitelesített Aláírási címpéldányon közlik. Ezeket az okmányokat be kell nyújtani a székhely szerint illetékes Cégbírósághoz a Cégbírósági bejegyzési kérelem mellékleteként, mellékelve a bejegyzési illetéket illetve a közzétételről szóló díjat. Az adatok hiánytalansága és érvényessége esetén a Cégbíróság a céget nyilvántartásba veszi, és kiadja a Cégjegyzéket.

A társas vállalkozási formák A cégbejegyzéshez szükséges igazolások, iratok: Létesítő okirat /társasági szerződés/ Aláírási címpéldány Közzétételi díj megfizetésének igazolása Adószám megállapításához szükséges áfa-val kapcsolatos nyilatkozat Tagjegyzék Banki igazolás a pénzbetétek befizetéséről Ügyvezető nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról A cégbíróság a benyújtáskor Tanúsítványt ad, amely tartalmazza a cégjegyzékszámot, a statisztikai számjelet és az adószámot (egyablakos ügyintézés).

A társas vállalkozási formák Adatbejelentő lapon az Adóhatóságnak be kell jelenteni a levelezési címet, az ügyintéző nevét, a könyvvizsgáló nevét, címét, az iratok őrzésének helyét, valamint a tulajdonosokra vonatkozó adatokat

Vállalkozás nem gazdasági társaság keretében Az egyéni vállalkozó/egyéni vállalkozás Alapító: természetes személy, cselekvőképes és magyarországi lakhellyel rendelkezik. Kizáró ok: szabadságvesztés, eltiltás, más vállalkozásban korlátlan felelősségű tag. 2010-től egyszerűbb – Ügyfélkapun keresztül - nyilvántartási szám, igazolvány helyett Általános nyomtatványkitöltő keretprogramot (ÁNYK), NAV honlapról megfelelő nyomtatvány településenkénti kiválasztása és telepítése

Vállalkozás nem gazdasági társaság keretében Az egyéni vállalkozó (ev) /egyéni vállalkozás működése Üzletszerű gazdasági tevékenység: rendszeresen, folyamatosan, haszonszerzés céljából Adminisztrációs feladatok Komoly felelősség: hibákért, tartozásokért a teljes magánvagyonával felel (felelőssége korlátlan), alkalmazottak hibáiért is! Másokat is alkalmazhat! Létszámkorlát nincs Maximum 5 évig szüneteltethető

Az egyéni vállalkozás alapítása a számítógép segítségével Az alapítás menete Szükséges programok és weboldalak: Abev java (ÁNYK), NAV honlapja (apeh.hu), Magyarország.hu, Ügyfélkapu Okmányiroda: Ügyfélkapu regisztráció ÁNYK letöltése: http://www.apeh.hu/bevallasok/nyomtatvany/keretprogramok/abevjava_install.html Bejelentőlap a Magyarország.hu portálról: Hivatalkereső (http://www.magyarorszag.hu/kereses/hivatalkereso) dok. Neve: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése Ellenőrzés – automatikus Kapcsolat az Ügyfélkapuval/Nyomtatvány megjelölése elektronikus beküldésre „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” + Ügyfélkapu bejelentkezés Azonnali bejegyzés, elektronikus ügyintézés, gyors és egyszerű Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ 189-es zöld szám v. 189@ugyfelvonal.hu

Az egyéni vállalkozás alapítása a számítógép segítségével A Magyarország.hu Kormányzati kommunikációs portál Ország ügyei, működése, hivatalok feladatai Legfrissebb információk Mindennapi ügyintézés dokumentumai Eljárási folyamatleírások A vállalkozói igazolvány sorsa Elektronikus ügyintézés - Papírkényszer megszűnt Nyilvántartási szám helyettesíti a vállalkozói igazolványt Nyomtatott igazolvány személyesen, 10 000 Ft

Összefoglalva: Az indítás feltételei: - belföldi természetes személy, - aki cselekvőképes, - lakóhelye van és - nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából, - írásban kérelmezze. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adja ki. A tevékenység vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell: - jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, - a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról. Az adószámot és a statisztikai számjelet az illetékes jegyző készítteti el a hatóságokkal.

Működés dokumentumai 1. ÁNTSZ: egészségügyi, higiéniai stb. követelmények betartása; munkavédelem is, bárhol, ahol embereket foglalkoztatnak, cég üzemorvosi szerződése, a kollégák foglalkozás egészségügyi orvosi igazolása, veszélyes anyagok nyilvántartása 2. NAV (adó és vámhatóság APEH+VPOP egybeolvadt): bejelentés, a bevallás, a bizonylati fegyelem (minden a vállalat tőkéjét érintő változásról bizonylatot kell kiállítani), a könyvvezetés (nyugták, számlák, egyéb bizonylatok megőrzése), a nyilvántartás, az adatszolgáltatás, a nyilatkozattétel, adó és illeték megállapítás, befizetés, támogatások ellenőrzése, adózás (SZJA, ÁFA stb.) 3. Társadalombiztosítási igazgatási szerv- OEP, Nyugdíjintézet: munkaszerződések, bejelentés, a bevallás, a bizonylati rend, a könyvvezetés, a nyilvántartás, az adatszolgáltatás, a nyilatkozattétel ellenőrzése; társadalombiztosítási jogviszonyban a fizetési kötelezettség teljesítése, visszatérítés jogossága

Működés dokumentumai 4. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség: fogyasztók tájékoztatása, az ár feltüntetése, a vásárlók könyve, minőségi kifogások, az üzletek működésének szabályai és a szakképzettség megléte 5. Szerzői Jogvédő Hivatal: zeneszolgáltatás bejelentés és a jogdíj megfizetése – igazolás!

Működés dokumentumai 6. Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség: munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés: A munkavégzés biztonsági és egészségügyi követelményei: munkahelyi kockázatértékelést, pszichoszociális felmérést és a kémiai kockázatbecslés (biztonságos munkavégzés, a munkahelyek létesítése, munkaszerződések, a munkaeszközök üzemelése, az alkalmazott technológia, anyagok, az egyéni védőeszközök; munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, bejelentése, megelőzése, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség; a hátrányos megkülönböztetés tilalma, (nők, fiatalkorúak) megváltozott képességű foglalkoztatása, a munkaidőre, szabadságra, a munkabérre vonatkozó rendelkezések (jelenléti ívek, szabadságengedélyek); igazolások

Adó- és járulékfizetés Jövedelemhez kapcsolódó adók SZJA: alkalmazotti státuszú magánszemélyeknek kell fizetnie. Egykulcsos adó, mértéke 16%. Bevallás: máj. 20. VSZJA (vállalkozói személyi jövedelemadó): az EV, EC a vállalkozói adóalapja után fizeti, bevallás: febr. 25. Mértéke: 500 M Ft-os adóalapig 10%; 500 M Ft-os adóalap felett 19% Osztalék: Az adózott eredményből a közgyűlés, tagok gyűlése által jóváhagyott osztalék után 16% SZJA fizetendő.

Adó- és járulékfizetés Társasági adó: alanya a gazdasági társaságok, EC A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény. Mértéke: 500 M Ft-os adóalapig 10%; 500 M Ft-os adóalap felett 19% Bevallást május 31-ig kell teljesíteni az Apeh felé, de évközben havi/negyedéves adóelőleg fizetési és december 20-ig feltöltési kötelezettség terheli a vállalkozásokat. Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) – Legfontosabb feltétele: az éves nettó árbevétel az előző két adóévben és várhatóan a tárgyévben nem haladja meg a 30 millió Ft-ot – Mértéke: az összes megszerzett bevétel 37 %-a

Adó- és járulékfizetés Általános forgalmi adó (ÁFA) Az Áfa alanya az a személy vagy szervezet, aki saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat. ÁFA mértéke általában: 27% Az Áfa tv. 3. sz. mellékletében meghatározott termékek után 5% (pl. humán gyógyszerek, könyv, napilap, folyóirat, újság…), az Áfa tv. 3/A. sz. mellékletében meghatározott termékek után 18% (pl. tej és tejtermékek…) Áfa terheli a belföldi termékértékesítést/szolgáltatásnyújtást. Ezen szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett szolgáltatásokról, termékekről kibocsátott számla áfa-ját levonhatja. Nem levonható azonban pl. benzint, személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást, parkolási szolgáltatást terhelő áfa (lásd Áfa tv. 124. §)

Adó- és járulékfizetés Alanyi adómentesség (Áfa tv. 13. fejezet): Az alanyi adómentesség időszakában az adóalany áfa fizetésére nem kötelezett, áfa levonására nem jogosult, általa kibocsátott számlában áthárított áfa nem szerepelhet. Akkor választható, ha az összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben, sem a tárgy naptári évben várhatóan nem haladja meg az 5M Ft-ot. Havi/negyedéves bevallási kötelezettség esetén a hónapot/negyedévet követő 20-ig illetve éves bevallási kötelezettség esetén február 25-ig kell bevallani a 65-ös számú bevalláson.

Adó- és járulékfizetés HIPA (helyi iparűzési adó) Adóalany: nyereség és jövedelemszerzésre irányuló tevékenységet végző vállalkozó A székhely szerinti önkormányzatnak, Budapesten a Fővárosi Önkormányzatnak fizetendő. Alapja: nettó árbevétel - eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) - közvetített szolgáltatások értéke - anyagköltség Mértéke önkormányzatonként eltérő, lehet 0% is, de max. az adóalap 2%-a Bevallás és fizetés: május 31-ig Előlegfizetés két részletben március 15-ig és szeptember 15-ig (az előleg mértékét az önkormányzat kivetéssel állapítja meg)

Jövedelmet terhelő járulékok 2012 Munkavállalót terhelő járulékok: SZJA (16 %) Nyugdíjjárulék (10%) MNYP tag esetén is! Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%) Munkaerő-piaci járulék (1,5%)

Jövedelmet terhelő járulékok 2012 Munkaadót terhelő járulékok: Szociális hozzájárulási adó (a korábbi munkaadói nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék) (27%) Szakképzési hozzájárulás (1.5%) Az SZJA mértéke havi bruttó 202.000 Ft-os jövedelemhatárig 16 %. (Éves szinten ez 2.424.000 Ft.) Afelett a meghaladó rész 27%-ával növelni kell az adóalapot.

Tehát pl. havi bruttó 250. 000 Ft-os jövedelemnél a 250 Tehát pl. havi bruttó 250.000 Ft-os jövedelemnél a 250.000 Ft-ból kivonjuk a 202.000 Ft-ot, a különbség 48.000 Ft lesz. Ennek 27%-a 12.960 Ft. Majd ezt adjuk a 250.000 Ft-hoz, ami 262.960 Ft lesz, és ennek vesszük a 16%-át.  

Bizonylati kötelezettség A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem azt jelenti, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről mely az eszközöket, illetve a forrásokat megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.

Bizonylati kötelezettség Bevételek, költségek alapbizonylatai Számla Egyszerűsített számla Nyugta Kiadási és bevételi pénztárbizonylat Nyilvántartások Naplófőkönyv Pénztárkönyv Bevételi és költségnyilvántartás Bevételi nyilvántartás Tárgyi eszköz nyilvántartás Munkabérek nyilvántartása Útnyilvántartás

Bizonylati kötelezettség Számla kötelező alaki és tartalmi elemei sorszám, kiállító neve, címe, adószáma, kibocsátás kelte, teljesítés időpontja, ha eltér a kiállítás dátumától fizetés határideje, módja elhagyható, ha a kibocsátó azt nem kívánja külön előírni vevő neve, címe, vevő közösségi adószáma, ha EU-n belüli értékesítés során az áfa fizetésére kötelezett a vevő, termék, szolgáltatás megnevezése, besorolási (SZJ, VTSZ) száma mennyiségi egység, mennyiség, áfa %-a, adó nélkül számított egységár, adó nélkül számított ellenérték összesen, felszámított áfa összesen,

Kettős könyvvitel A kettős könyvelés (más szóval kettős könyvvezetés) a gazdálkodó eszközeiről és azok forrásairól, valamint a bennük bekövetkezett változásokról vezetett, a valóságnak megfelelő, folyamatos, áttekinthető nyilvántartás. Vagyontárgyak + követelések - kötelezettségek = a tulajdonos saját tőkéje

Kettős könyvvitel A kettős könyvelés esetén valamennyi gazdasági eseményt két számlán és kétféle rendszerben (idősoros elszámolás és számlasoros elszámolás) rögzítünk. Minden eszköznek és forrásnak külön nyilvántartása van (főkönyvi számla), és az őket érintő gazdasági eseményeket ezeken a számlákon rögzítjük. Minden gazdasági esemény érinti valamely számla „Tartozik” (T) és valamely számla „Követel” (K) oldalát. Ezzel a módszerrel a számítási vagy rögzítési hibákat ki lehet szűrni.