A szociális szakmák alakítása képzéssel, valamint más eszközökkel Szöllősi Gábor A szociális szakmák alakítása képzéssel, valamint más eszközökkel (szollosi@btk.pte.hu)

Szakmára képezünk … Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. (Ftv. 32.§ (5) bekezdés)

A szociális szakember A szociális szakma jelentheti a felsőfokú szociális végzettséggel rendelkezők, a szociális szakképzettséggel rendelkezők a szociális munkát végzők (függetlenül végzettségüktől), a szociális ellátás területén dolgozók (nem csak a segítő munkát végzők) a szociális ügyekért elkötelezetten tevékenykedők (nem csak a szociális tevékenységből élők) körét.

Szakma Valamely hivatásszerűen űzött tevékenységet csak az művelhet, aki rendelkezik bizonyos, pontosan definiált ismeretekkel és készségekkel, ismeri és alkalmazza a szakmában szokásos vagy előírt módszereket meghatározott módon igazolja a fentiek elsajátítását A szakmává válás feltétele, hogy megkülönböztessék a szakma művelőinek csoportját mindenki mástól A szakmaiság feltételei alapulhatnak tradíción vagy jogi előíráson. Az ismeretek, készségek meglétének igazolására szolgálhatnak kulturális jegyek, a szakma közössége általi befogadás, meghatározott munkakörben való alkalmazás ténye illetve a szakmai képzést vagy vizsgát igazoló okirat.

Hivatás-modellek Esszencialista (Azon a funkcionalista feltételezésen alapul, hogy a hivatások tagjainak meghatározott szerepe van a társadalomban. Jellegzetes példája az attribútum-megközelítés) Stratégiai (Azokra a kollektív cselekvésekre koncentrál, melyektől függ a professzionális csoport léte. A csoport megkísérli a piac monopolizálását, egyidejűleg a megbecsült társadalmi státus elérését.) Történeti/fejlődési (miként változik a foglalkozási csoport helyzete, és mi a különböző aktorok szerepe)

A hivatás attribútumai attribútum listás modell (Millerson 1964) elméleti tudás által megalapozott készségtár képzési folyamat előzi meg a professzió gyakorlását a kompetenciák demonstrálása meghatározott viselkedés altruista szolgálatetika, nem üzleti, hanem szakember-kliens viszony meghatározott tevékenységi kör lehatárolása ezoterikus tudás, tökéletesen nem standardizálható laikus kontroll hiánya szakmai szervezet,

A professziók által kialakított karrier-típusok (Kleisz 2002) A professzionalista karrier hasonlít az általánosabb értelemben használt szakmai karrier típusára, de erősebb és formalizáltabb a szakmai elköteleződés A menedzser karrier-útja a szervezet különböző szintű vezető pozíciói között vezet felfelé. A menedzser nem vezetéssel összefüggő szakmai tevékenysége másodlagos. A bricoleur számára a karriert a szervezetek helyett a projektek határozzák meg. Ezen típus karrierjére az építkezés a jellemző, aminek az elemei a tudás-, a tapasztalat- és a referencia-modulok.

Kulcstémák a szociális munka professzionalizációjával kapcsolatban Társadalmi küldetés A jólét és a kontroll egyesítése Elkötelezettség a társadalmi változás iránt Ambivalencia a professzionalizációval kapcsolatban Deprofesszionalizációs trendek

A szociális szakmák illetve hivatások A gondozási / jóléti területen működő foglalkozásokat szemiprofessziónak” szokták nevezni. Az új hivatások nélkülözik valamelyik lényeges attribútumot. (Etzioni) A minta a szociális munka – de a szociális munka nem mindenhol egységes. A gondozási szakmák jellemzője az ellentmondásos helyzet a fizetett és a nem fizetett munka között. Eltérő, hogy e foglalkozások esetében van-e állami szabályozás védett megnevezés egységes vizsga szakmai szervezet etikai kódex

A szociális munka két projektje A szociális munka professzionális és társadalmi igazságosság projektje: A társadalmi igazságosság projektje: megváltoztatni azokat a viszonyokat, melyek az emberiszenvedést okozzák Professzionális projekt: a szociális munkát hivatássá kívánja alakítani, versengve más foglalkozásokkal Eredmény: A társadalmi igazságosság-diskurzus a professzionalizációs törekvéseket legitimáló eszközzé válik (Jeffrey J. Olson)

Deprofesszionalizáció New public management [NPM] Eszközök: Menedzseri igazgatás Kontraktualizáció Teljesítmény-indikátorok Audit-típusú ellenőrzés Hatások: menedszeri szerepek,módszerek kialakulása hatása a szolgáltatás természetére hatása a kultúrára és az értékekre

A deprofesszionalizációs tézis finomítása 1) A kormányzás új módszereiről van szó 2) Nincs éles ellentét a managerializmus és a professzionális autonómia között. „puha bürokrácia” „puha kényszerítés” 3) A formalizálás erősíti a szakmaiságot. 4) A szakemberek és az intézmények autonóm cselekvők

Tipológiák A szociális szolgáltatások racionalitása (Mykings) Gondozási racionalitás szerint működő rendszer Bürokratikus racionalitás szerint működő rendszer Költség-haszon racionalitás szerint működő rendszer A professzionalizációs stratégiák típusai (Theobald) A manager/szakember A tradicionális hivatásos A reflexív hivatásos Az új hivatásos A hivatásos vállalkozó

A szociális szakmák professzionalizálódása Magyarországon A professzionalizáció történeti aspektusai A professzionalizáció aktorai: Társadalmi változások Szociális képzések Állami szabályozás Szociális ellátórendszer Szakmai szervezetek

A szociális munkás mint szakember A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

Néhány más szociális szakember A szociális gondozó és ápoló az a középfokú szakképzettségű szociális szakember, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. A gerontológiai gondozó olyan emelt szintű szakmai végzettségű szociális szakember, aki gondozói, ápolói tevékenységeket végez időskorúak ellátására szakosodott szociális, egészségügyi intézményekben, szolgálatokban. A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít a vér szerinti, családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő nagykorú fiatal számára.

A deprofesszionalizáció erői Magyarországon Az állam jóléti szerepének átalakulása (privatizáció) A szakmák bürokratikus alakítása (munkaköri előírások, alapvizsga, szakvizsga) A szakmák szétesése kompetenciákká (szakképzés) Standardok megfogalmazása, minőségbiztosítás

Standardizációs folyamat Szakmai standardok, amelyek a szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások szakmai követelményeit fogalmazzák meg három csoportban: strukturális standardok szolgáltatási (folyamat) standardok eredmény standardok. Szakmai protokollok, amelyek a tevékenységek rendszerét és elvégzésének módját írják elő (jelen projekt keretében igénybevevő szerint csoportosítva).

A szolgáltatás típusa szerinti standardok Otthoni vagy családi önálló életvitelt segítő szolgáltatások (OTT) Szociális alapszolgáltatások Átmeneti elhelyezés (ÁTSz) Bentlakásos szolgáltatások (BSz) Rehabilitációs intézményi és lakóotthoni elhelyezés Ápoló-gondozó intézményi elhelyezés Gyermekjóléti alapszolgáltatások (GyA) Gyermekvédelmi szakosított szolgáltatások (GySz) Információszolgáltatás (INF) Foglalkoztatás (FOG)

Igénybevevő szerinti eljárások Időskorúak részére nyújtott szolgáltatások Fogyatékossággal élő emberek részére nyújtott szolgáltatások Pszichiátriai betegek részére nyújtott szolgáltatások Szenvedélybetegek részére nyújtott szolgáltatások Hajléktalanok részére nyújtott szolgáltatások Bántalmazottak részére nyújtott szolgáltatások Gyermekek részére nyújtott szolgáltatások Családok segítése