A közművelődés infrastrukturális és tartalomfejlesztése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

Országos könyvtári fejlesztések a tanulás támogatására
1 A közoktatás az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Oktatási és Kulturális Minisztérium Hámoriné Váczy Zsuzsa szakmai főtanácsadó, osztályvezető 2007.
A felsőoktatás fejlesztési lehetőségei
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei Országos Széchényi Könyvtár Budapest, november 14. A stratégiai tervezés és végrehajtás aktuális állapota alapján.
K ulturális fejlesztések az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kulturális vidékfejlesztés és a könyvtárak szeptember 25.
Debrecen - iskolaváros
Science Center of DEBRECEN
Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat mint képzőintézmény Bencze Györgyné Hajni.
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda ● 3527 Miskolc, Selyemrét.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program felsőoktatást érintő részei Dr. Peredy Zoltán GKM Innovációs és K+F Főosztály
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
Aki a lényeget látja, a jövőt látja Tekintsünk előre közösen! TIOP-1.2.1/08/1AGÓRA -multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó.
Tájékoztatás a Versenyképes tudás OP tervezetéről november 22. Közoktatás-politikai Tanács Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Integrált közösségi és szolgáltató terek Koncepció, megvalósulás, kilátások Beke Márton FVM-VKSZI, HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ.
A Miskolci Egyetem TÁMOP projektjének záró rendezvénye Országos Széchényi Könyvtár Budapest, június 21.
MÚZEUMI KÖNYVTÁRAK A STATISZTIKA TÜKRÉBEN - FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, IRÁNYOK Tóth Máté OSZK - Könyvtári Intézet.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési Főosztály
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TÁMOP kiemelt program VESZPRÉM 2007 november 28.
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
„FoglalkoztaTárs-Társ a foglalkoztatásban” kiemelt projekt - TÁMOP / A kiemelt projekt célja Az innovatív és a tranzitfoglalkoztatási.
A vidéki tér sikertényezői
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
A "Tanulás-fejlődés-életesély a Sajó-völgyében" (TÁMOP /2) projekt helye Sajószentpéter kulturális városfejlesztésének rendszerében Sajó.
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei európai uniós források segítségével ( ) Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály Egyetemi Könyvtárigazgatók.
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
A Jövő Internet kutatás hazai támogatási lehetőségei Fonyó Attila Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP Kecskemét, június 21.
Humán közszolgáltatások fejlesztése prioritás Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség.
A „Nógrád megyei TISZK infrastrukturális fejlesztése” TIOP-3.1.1/08/ című projekt célja Dénes Anita ERFA projekt menedzser.
"Új látásmód" érzékenység, innováció és közös tanulás a látássérült emberek munkaerő-piaci re/integrációjáért TAMOP /
Digitalizálás és elektronikus hozzáférés az infokommunikáció világában
1 A kompetencia alapú oktatás jövője a NFT II. tükrében Debrecen, Február 20. Hámoriné Váczy Zsuzsa, OKM.
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
Könyvtári konstrukciók az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban Szakmai tájékoztató a városi könyvtárak számára Országos Széchényi Könyvtár.
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály „A könyvtárak fejlesztési lehetőségei.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A digitális pedagógiai módszertan fejlesztése a Körzeti Általános Iskolában TIOP / Digitális pedagógiai innováció útján Projektzáró.
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program aktuális pályázati lehetőségei aktuális pályázati lehetőségei szeptember 26. Szolnok.
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A közművelődés infrastrukturális és tartalomfejlesztése Fórum: április 15.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
CALDERONI PROGRAM HEFOP K /1.0 A PROGRAM CÉLJA, FELADATAI ÉS SZEREPE AZ ÚMFT-BEN március 4. IV. Calderoni Informatika Kerekasztal,
Közoktatás-fejlesztési programok 2007-ben Új Magyarország Fejlesztési Terv Hámoriné Váczy Zsuzsa OKM Balatonfüred, november 14.
Többcélú közösségi terek fejlesztése Agora és térsége 1 TÁMOP /B-12/1C
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
TÁMOP „Építő közösségek” 1-2. kör Paradigmaváltás a közművelődésben 2000 – Dr. Németh János stratégiai tervező, vezető főtanácsos, OKM Közművelődési.
1 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés.
VÁLTOZÓ KÖNYVTÁR A VÁLTOZÓ VILÁGBAN „Megőriztük a régit, s megújultunk az időben, ahogy kell.” Csukás István.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Matókné Misóczki Mária Projektigazgató Szekszárd
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
Előadás másolata:

A közművelődés infrastrukturális és tartalomfejlesztése 2008 - 2013 Fórum: 2008. november 21.

A közművelődésről A közművelődés a magyar történelem reformkora óta áll a társadalmi haladás és a nemzet felemelkedésének szolgálatában. Ez a küldetés határozta meg a szakma legjobbjainak a munkáját, ez tette lehetővé, hogy a magyar társadalom közösségei minden korban rendelkeztek olyan energiákkal, melyek elősegítették a nagy változások sikerét és megadták az egyén számára nélkülözhetetlen biztonságot, a kulturális otthonosság élményét. A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátos méltóságát.

Kultúrák metszéspontjában Kulturális Projekt Menedzsment KPM (stratégia) KTM PCM

Közművelődési Stratégia jelentősége Koherencia - célrendszer Partnerség – társadalmi, szakmai háló Projektgeneráló szemlélet - Komplexitás Érdekérvényesítés eszköze Mintaadás a szakterületek számára – törvényi keretek közt

A Stratégia pillérei A közművelődés kulcsterületei V.1. Kulturális vidékfejlesztés, területfejlesztés V.2. A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásainak fejlesztése V.3. Az élethosszig tartó tanulás (LLL) szakterületei V.4. A kreativitás és önkifejezés alkotói és közösségei V.5. Az info-kommunikációs technológia szakmai megjelenésének formái

Összefoglalva (M rd Ft-ban) TIOP TÁMOP IKSZT 29.4 TÁMOP 12.5 Agóra 14.6 „Új Tudás” 5 Pólus 9.1 „Reneszánsz” 0.8 Művház 2 ROP-ok 2.5 Összesen: 57.6 18.3 75.9 M rd Ft A Közművelődési Stratégia rendszerében

AGÓRA programok 2007-2013 AGORA munkacsoport

Kulturális infrastruktúrafejlesztés a TIOP-ban Multi-funkcionális közösségi központok AGÓRA Növekedési pólusokhoz kapcsolódó fejlesztések AGÓRA PoLUS Regionális tudástárak A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése IKSZT-ek Múzeumok iskolabarát fejlesztése Tudásdepó-Expressz

Agóra –Multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat feltételeinek kialakítása TIOP 1.2.1 A célrendszer, a támogatott fejlesztések, a kötelező minimumok és az értékelés egymásra épülése (koherencia)

AGORA koncepció 1. A kultúra várost épít. 2. Ágazati funkció (integrált működés, nagy rendszerek multifunkcionalitása – „lesz egy hely”) 3. Az Agóra hatásrendszere – város, térség, régió 4. Integratív szerepkör 5. Közművelődési intézményrendszer megújítása

I. Az Agórák létesítésének átfogó célja A konstrukció átfogó célja az egyes régiók, illetve térségek közötti kulturális, infrastrukturális fejlettségbeli különbségek mérséklése a kulturális alapú városfejlesztés révén. A fenti célok elérését az Agóra intézménytípus létrehozása biztosítja. Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére.

II. Az Agórák létesítésének három fő célja Multifunkcionális közösségi központ létrehozása a városban működő közművelődési intézmények racionalizálásával. Közösségi, felnőttképzési, képzési és élményfunkciók egy komplexumba történő telepítése. a szolgáltatások minél szélesebb spektrumának egy helyen történő elérésének biztosítása. Területi közművelődési tanácsadó szolgáltató funkció kialakítása, s ezáltal a környező kistérségek kulturális-közművelődési alapszolgáltatásainak magasabb színvonalon történő biztosítása. A fenti célok elérését az Agóra intézménytípus létrehozása biztosítja. Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére.

Integrált multifunkcionális közösségi központok Szolgáltatási helyszín AGÓRA Koncepció Integrált multifunkcionális közösségi központok Képzési helyszín az át-és továbbképzések, a nem formális és informális tanulás tereinek biztosítására Területi Közművelődési Tanácsadó Szolgálat Közösségi, képzési, szolgáltató és élményfunkciók Szolgáltatási helyszín a humánerőforrás- fejlesztéssel kapcsolatos komplex információs rendszerek működtetésére Élményhelyszín a város és környéke hagyományaihoz, adottságaihoz, a befogadók érdeklődéséhez alkalmazkodva Kommunikációs központ a közösségi tömegkommunikáció számára

AGÓRA Támogatási feltételek Megvalósítás területe: 6 konvergencia régió Megyei jogú városok NEM versenyképességi pólus városok Kedvezményezettek: Önkormányzatok A kiválasztás egyéb feltételei: Megyei jogú városok és a környező kistérségek együttműködése Meglévő közművelődési infrastruktúrára alapozó fejlesztés A projekt létjogosultságát megalapozó átfogó adatfelmérés A projekt párhuzamos fejlesztéseket vált ki

AGÓRA Támogatási feltételek A támogatás mértéke A támogatott projektek mérete 1 000 000 000 Ft – 1 750 000 000 Ft A támogatás összege 14 600 000 000 Ft Támogatási intenzitás Ld. pályázati kiírás Támogatott projektek száma AGÓRA - Program az integrált koncepció mentén működő multifunkcionális közösségi és/vagy szakmai szolgáltató központok létrehozására 2007 2008 - 8 -10

AGÓRA Példák Budapest – Aranytíz Művelődési Központ

AGÓRA Példák Balatonalmádi – Szabadidő Központ

AGÓRA Példák Debrecen – Kölcsey Központ

Agóra PóLUS - illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása TIOP 1.3.3.

Az Agóra PóUS létesítésének átfogó célja A támogatás átfogó célja a pólusvárosok versenyképességének növelése, a helyi munkaerő „kinevelése”, az elvándorlási kedv mérséklése, megszüntetése a kulturális alapú városfejlesztés eszközeivel. A fenti célok elérését az Agóra intézménytípus létrehozása biztosítja. Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére.

Az Agóra PóUS létesítésének közvetlen célja A támogatás közvetlen célja, a fejlesztési pólus- és társpólus városokban egy-egy innovatív, komplex közművelődési intézmény, ún. Agóra PóLUS létrehozása, mely alkalmas - a pólusváros tematikájához illeszkedő - közösségi szolgáltatások befogadására, ellátására. A fenti célok elérését az Agóra intézménytípus létrehozása biztosítja. Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére.

Pólus város tematikán értendő az alábbiak valamelyikében: 1103/2006. (X. 30.) Korm. határozatban, a városi pólus stratégiákban a város területén működő Regionális Tudásközpontokban, a város területén található Kooperációs Kutatóközpontokban akkreditált pólus klaszterekhez kapcsolódóan a város területén működő felsőoktatási intézmény K+F tevékenységében megjelenő tudományos tematikák. A fenti célok elérését az Agóra intézménytípus létrehozása biztosítja. Az Agóra többfunkciós (multifunkcionális) közösségi központ, közművelődési intézmény, mely sajátosan kialakított épített környezetben alkalmas a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló, e funkciók mentén gazdag kulturális szolgáltatást kínáló működésre, a helyi társadalom, a város szocio-kulturális fejlesztésére.

AGÓRA PóLUS Koncepció Versenyképességi pólusok Győr - „Autopolis” (mechatronika) Miskolc - „Technopolis” (nanotechnológia) Debrecen - „A tudás iparosítása” (gyógyszeripar, agrárinnováció) Szeged - „Biopolisz” Székesfehérvár, Veszprém - IKT, mechatronika, logisztika, környezetipar Pécs - „Az életminőség pólusa” (kulturális és környezetipar) egyetemek k+F disszemináció pólustematika népszerűsítése (szakmai koncepció) pályaorientációs alkalom fiataloknak helyi társadalommal kapcsolat (beágyazódás) pólusok „egymás közt” – attrakció - pólustudás

AGÓRA PóLUS Támogatandó tevékenységek Kötelezően megvalósítandó tevékenységek az adott pólus, illetve társpólus város tudományos innovációs tevékenységeihez igazodva: interaktív kiállítóterek a térségi innováció eredményeinek bemutatására; kreatív foglalkoztató terek a gyermek- és ifjúsági korosztálynak; gyakorlati bemutatóterek, „jövő műhelyei”: látványlaborok; felsőoktatási képzési- és tudományos disszeminációs aktivitásnak helyet adó terek kialakítása (pl. előadó- és oktatóterek).

AGÓRA PólUS Példák Győr – Origo Arrabona

AGÓRA PólUS Példák Miskolc – Science Power Station

AGÓRA PoLUS Támogatási feltételek Megvalósítás területe: 6 konvergencia régió Versenyképességi pólus városok Kedvezményezettek: Önkormányzatok A kiválasztás egyéb feltételei: Kapcsolódás a fejlesztési pólustervek tematikájához Kapcsolódás a város kulturális fejlesztési terveihez Üres vagy rosszul hasznosított terek/épületek újrahasznosítása, funkcióváltással egybekötött fejlesztése

AGÓRA PoLUS Támogatási feltételek A támogatás mértéke A támogatott projektek mérete 1 150 000 000 Ft – 1 725 000 000 Ft A támogatás összege 1 000 000 000 Ft – 1 500 000 000 Ft Támogatási intenzitás 90 % Támogatott projektek száma AGÓRA PoLUS – Pólus-városok innovatív kulturális infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatása 2007 2008 1 - 2 db

KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Németh János Vezető főtanácsos Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztály 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., (+36-1) 473-7592 Janos.nemeth@okm.gov.hu