Előnyt a gazdaságnak, a munkának, a legális foglalkoztatás növelésének Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár

Tartalom 1.Bevezetés, előzmények 2.Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése 3.Milyen munkahelyekre van szükség? 4.Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között 5.Lehetőségek az ellentmondás feloldására 6.A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények 7.Összefoglalás, következtetések

Bevezetés, előzmények E prezentáció háttere: A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség projektje hazai kutatóhelyek részvételével az Európa 2020 stratégiáról. A projekt célja a magyar EU-elnökség vonatkozó témáinak tudományos megalapozása, ezáltal támogatása volt.

Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás- hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatottság, valamint szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

Az Európa 2020 stratégia néhány célkitűzése Az Európa 2020 stratégia mennyiségi jellegű célja, hogy a éves férfiak és nők foglalkoztatási rátáját 2020-ig 75 százalékra kell emelni a fiatalok, az idősebbek nagyobb munkaerő- piaci részvételével és a legális bevándoroltak erőteljesebb integrációjával. Az emberi erőforrás hamarosan a legfontosabb szűk keresztmetszet lesz Európában a termelési tényezők között – bizonyos szakmákban már ma is az -, és a jelenlegi alacsony foglalkoztatási ráta ennek az erőforrásnak a kihasználatlanságát mutatja.

Milyen munkahelyekre van szükség? A szigorú gazdasági racionalitás alapján az újonnan létrehozandó munkahelyeken dolgozó munkaerőnek minimális követelményként ki kell termelnie foglalkoztatásának teljes költségét, az inaktívak ellátásának fedezetét, azaz magas termelékenységi szintű munkahelyekre van szükség.

Milyen munkahelyekre van szükség? A gazdasági racionalitás követelménye külö- nösen erőteljesen érvényesül a gazdasági szempontból kevésbé fejlett új EU- tagállamokban – felzárkózás. Ilyen munkahelyek elsősorban a tradeable szektorban hozhatók létre. Ez más megvilágításba helyezi egyrészt az ipar, másrészt a kis- és középvállalatok szerepét, miközben kidomborítja a külföldi nagyvállalatokét – szervezeti koncentráció.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között A szigorú gazdasági racionalitás követelményeinek eleget tevő munkahelyteremtés nem, vagy kismértékben emeli a foglalkoztatási rátát, ezért nem alkalmas a foglalkoztatással kapcsolatos társadalmi és egyéb problémák kezelésére.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között Vállalati szinten a humánerőforrás-fejlesztésbe történő beruházások rövid távon ronthatják a vállalati költség-versenyképességet, ha azok közvetlen vállalkozói ráfordítás keretében történnek, illetve a makrogazdasági versenyképességet, ha azok forrása állami újraelosztás. Ellentmondás a vonzó keresetek biztosításának igénye és a költség-versenyképesség javítását szolgáló bérleszorítási törekvések között. A technológiai korszerűsítés és a munkaszervezés modernizálása hagyományosan munkaerő- felszabadító hatással jár.

Ellentmondás a versenyképesség és a foglalkoztatás között DE: A gazdálkodó szervezetek szintjén, hogy a technológiai és szervezési korszerűsítések többlethozama az adott szervezetek bővítését, munkahelyteremtését szolgálhatja. A munkaerőt adott szervezetben megtakarító fejlesztéseknek munkahelyteremtő hatása lehet a szervezeten kívül, a korszerűbb technikát, technológiát gyártó, beszállító, fenntartó bedolgozói láncokban.

Lehetőségek az ellentmondás feloldására Az inaktívak, nem foglalkoztatottak jelentős része számára célszerű munkahelyteremtés a helyi piacokon értékesíthető termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdálkodók révén is megvalósulhat. Ezek a célszerű munkahelyek vállalkozások keretei között, de az un. szociális gazdaság keretei között létrejöttek az EU fejlettebb tagállamaiban is.

Lehetőségek az ellentmondás feloldására Családi keretek között sok olyan kielégítetlen szükséglet (gyermekfelügyelet, idősgondozás, betegápolás, házkörüli munkák) van, amire építve munkaalkalom teremthető a helyi szinten kihasználatlan munkaerő foglalkoztatásához. Több más (oktatási, képzési, egészségügyi, közlekedési, stb.) szolgáltatással együtt ezek lehetnek azok a szolgáltatások, amelyek saját költségeiket kitermelve segíthetik a globálisan versenyképes szektorokban foglalkoztatottak alkalmazkodóképességét, rugalmasságát, magasabb termelékenységét. A legális foglalkoztatás kereteinek kialakítása.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények A foglalkoztatás is versenyképességi tényező az EU-ban, emellett növekedési tényező az új tagállamokban: sikerül e mennyiségileg bővíteni a gazdaság emberi erőforrásait, sikerül-e javítani a foglalkoztatás minőségét.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények Mind az EU, mind a tagállamok szintjén a területi és társadalmi kohézió feltétele a munkaképes lakosság foglalkoztathatóvá tétele. A tudásalapú gazdaság megteremtésének feltétele a munkaerő jobb alkalmazkodóképessége. Aktív társadalmi befogadás. A cél: mindenkinek, főleg a foglakoztatásból kiesetteknek érje meg dolgozni. Ehhez célszerű igazítani a munkaerő-piaci, családi, lakhatási, közlekedési, egészségügyi stb. szolgáltatásokat.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények Integrált megközelítés: a kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, a mobilitás és migráció elősegítése, a területi egyenlőtlenségek leküzdése, felnőttképzés, élethosszig tartó tanulás a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása.

A foglalkoztatási stratégiával szembeni követelmények Szakpolitikák koordinációja és harmonizációja mind a tagállamok, mind az EU szintjén: Oktatáspolitika, Gazdaságfejlesztés, fejlesztéspolitika, Fiskális politika, Vidékfejlesztési politika, Népesedéspolitika, Szociálpolitika, Környezetvédelmi politika, Lakáspolitika, Közösségi közlekedés.

Összefoglalás, következtetések Ellentmondás egyfelől a versenyképesség javítása és a gazdasági felzárkózás, másfelől a foglalkoztatottság növelése között. Az ellentmondás megfelelő gazdaságpolitikával, integrált megközelítéssel és a szakpolitikák koordinációjával enyhíthető vagy feloldható. A foglalkoztatás mind mennyiségi, mind minőségi értelemben lehet versenyképességi tényező.

Összefoglalás, következtetések Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani,hogy csak a legális foglalkoztatás legyen versenyképes, illetve járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez.