(Selye János: Életünk és a stressz – Akadémia Kiadó, 1974. 48.o.) GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle , ez azért van , mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, de cselekedetét valamennyi tudattalanul felhalmozott tapasztalata és gondolata támogatja.” (Selye János: Életünk és a stressz – Akadémia Kiadó, 1974. 48.o.)

Ajánlott irodalom Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Akadémia Kiadó, Budapest Lénárd Ferenc (1984): A problémamegoldó gondolkodás Merlin, Donald (2001): Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, Budapest Mérő László (1997): Észjárások Tercium Kiadó, Budapest Steven, Pinker (1999): A nyelvi ösztön Typotex Kiadó, Budapest

Jellemzői (1) a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; a megismerés lényegi oldalához tartozik; oksági viszonyok, összefüggések feltárására irányul → elvonatkoztat → a valóságot az általánosban (elvontan) tükrözi vissza: gon- dolat; a gondolat nemcsak eredmény, hanem előfel- tétel is; a legösszetettebb megismerési folyamat, ma- gába foglalja a megismerésben közvetlenül szerepet játszó többi pszichikus folyamatot;

Jellemzői (2) nyersanyagát korábbi tapasztalataink, élmé- nyeink adják; az előbbi tudattartalmakat értelmes egészekké formálja; információátalakítás, nagy információegységek útján a valóság lényegének és törvényeinek megragadása; különféle logikai műveletek összműködése ré- vén valósul meg;  alapműveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, ren- dezés, elvonatkoztatás (absztrahálás), kiegészítés, ösz- szefüggések feltárása (reláció), fölérendelés, általánosí-

Jellemzői (3) ► a gondolkodás összetettebb műveletei: tás (generálás) fogalom; alárendelés (konkretizá- lás ► a gondolkodás összetettebb műveletei: ► következtetés: induktív, deduktív, ► analógia, ► hipotézis. problémahelyzetekben lép fel; szoros kapcsolatban áll a cselekvéssel; szoros a nyelvvel való kapcsolata → a szó a fogalmak létezési formája; a gondolkodás más szimbólumokkal is történ-het: pl. rajz, matematikai jelek.

A gondolkodás módozatai motoros gondolkodás; propozicionális (fogalomalkotó); képzeleti, vizuális; problémamegoldó.

Propozicionális gondolkodás (1) a propozíció (kijelentés) – alkotóeleme a foga- lom; a fogalmak mentális funkciói: ► kognitív ökonómiát biztosítanak, ► előrejelzik a nem észlelt információkat; a fogalomalkotás lépései: ► a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számba- vétele, ► lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); ► dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felisme- rés), ► főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűsé- geinek felsorolása. A fogalmak kognitív ökonómiát biztosítanak A világot kezelhető egységekre osztják fel. A sok különböző tárgyat ugyanannak a fogalomnak az eseteként kódolhatunk → amikor a különböző tárgyakat úgy kezeljük, mint amelyik bizonyos tulajdonságok tekintetében nagyjából egyformák, a mentálisan leképzendő világ komplexitását csökkentjük. Lehetővé teszik nem észlelhető információk előrejelzését is → a tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak nevezzük. Amikor egy tárgyat kategorizálunk, úgy kezeljük, mintha rendelkezne a fogalomhoz tartozó tulajdonságok sokaságával, beleértve azokat a tulajdonságokat is, amelyeket nem észlelünk. Alma: magja van fán nő, ehető, kerek, jellegzetes színe van stb. Prototípus: a fogalom legjobb példánya (30-as éveiben jár, egyedül él, kiterjedt társas élete van. Magja: tagsági viszony szempontjából kritikus tulajdonság (felnőtt, nőtlen férfi). Hierarchiát alkotnak: a fecske a madár részhalmaza, a madár az állat részhal- maza stb.

Propozicionális gondolkodás (2) a fogalomhoz tartozó tulajdonságok: ► prototípusa (kiugró jellegűek, de nem biztos mutatók) → erre alapozva: élettelen fogalmak), ► magja (diagnosztikus élményűek) → erre alapozva: klasszi- kus fogalmak; a fogalmak hierarchiát alkotnak (ez a kapcsola- tukat mutatja); fogalmak kombinációja: kijelentés = személy vagy tárgy + leírást tartalmazó fogalom (alany) (állítmány) első lépés a komplex gondolkodás felé bizonyos esetekben: tulajdonság, állapot vagy cselekvés

Propozicionális gondolkodás (3) fogalmak elsajátítása: ► prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: példánystratégia, hipotézis-ellenőrzés, felül- ről lefele irányuló stratégiák), ► a mag tanulása (iskolai oktatás). Példánystratégia: ezt az eljárást követve egy új elemet akkor sorolnak be a fogalom alá, ha eléggé hasonlít a fogalom ismert példányához. (pl. bútor – asztal --- íróasztal bútor-e? lámpa besorolás mégnehezebb. Hipotézis-ellenőrzés: a gyermek növekedésével kerül előtérbe; megvizsgáljuk a fogalom ismert példányait és azokat a tulajdonságokat keressük, amelyek közösek bennük, és feltételezzük, hogy ezek a közös tulajdonságok azok, amelyek a fogalmat jellemzik. (A bútor fogalom esetei a lakóhelyen találhatók.) Felülről lefelé irányuló stratégiák: ebben az emberek az előzetes ismereteiket is használják mégpedig az ismert példányokkal együtt. Rajzok: kreatív-nem kreatív gyerekek – városi és falusi gyerekek (több részlet ….. --- munkaruha – nyakkendő, öltöny)

Propozicionális gondolkodás (4) a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv; a nyelv használata: ► produkció, ► megértés; nyelvi szintek: ► mondategységek, ► szavak (morfémák) és azok a szóelemek, melyek jelentést hordoznak, → szavak funkciói: kifejezhetnek, közölhetnek és ábrázolhatnak; implikált (azaz nincs téri-idői korlát) a nyelvi jel egy egész korszakot is jelölhet; redukált (azaz kivonatos): mindig csak annyit mondunk, amennyit lényegesnek tartunk; homogén (mivelhogy mindent szavakban fejezünk ki); sajátos globalitású: a szavaknak meghatározott sorrendje, egymásutánja, vagyis csak az értelmes mondat ábrázolhat valamit a világból.

Propozicionális gondolkodás (5) → a szavakban való tükrözés jellemzői: implikált (nincs téri-idői korlátja, redukált (kivonatos-csak a fontosra irányul), homogén (mindent szavakban fejezünk ki) és sajátos globalitású; ► beszédhangok (fonémák); a nyelv elsajátítása (mindhárom előbbi szin- ten történik.

Képzeleti gondolkodás a vizuális képzetek az észlelésnek megfele- lő vizuális részleteket tartalmaznak; képzeleti műveletek: ► mentális forgatás, ► mentális letapogatás.

Problémamegoldó gondolkodás (1) probléma = az a helyzet, amelyre a személy- nek nincs kész válasza; problémamegoldás = ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálá- sa a rendelkezésünkre álló korábbi tapaszta- latok és a logikus gondolkodás alkalmazása alapján; nem azonos a logikai műveletek egymásután- jával.

Problémamegoldó gondolkodás (2) gondolkodási lépések:  a probléma megfogalmazása,  adatgyűjtés, a probléma természetének fel- tárása,  tervkészítés,  végrehajtás,  ellenőrzés, értékelés.

Problémamegoldó gondolkodás (3)  eredményre vezető lépések sorrendje = gondolatmenet; az ideális műveleti sorrend (lépésrend) = algoritmus; a problémamegoldó gondolkodás szabályai- val a heurisztika (megtaláltam) foglalkozik.

Problémamegoldó gondolkodás (4) A problémamegoldás sikeressége függ: ► a problémamegoldási stratégiáktól: (a célokat elérhető célokra – részekre - bontjuk) ▻ különbségcsökkentés, ▻ cél-eszköz elemzés, ▻ visszafelé haladás; ► a leképezés módjától: ▻ propozicionális leképezés, ▻ vizuális leképezés.

A gondolkodás fő módszerei 1. Analítikus/algoritmikus/konvergens (lépésről lépésre). 2. Intuitív/heurisztikus/divergens (nem algoritmizálható).

A gondolkodás zavarai  kóros felgyorsulás, Alaki (formai) zavarok:  kóros lelassulás,  szerkezetének szétesése, fellazulása. Tartalmi zavarok:  kényszerképzetek,  túlértékelt eszme,  téveszmék.