A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Ha nem történik semmi… Fenntarthatatlan finanszírozás → állam tartósan rátelepszik a gazdaságra → túladóztatás Tartós demográfiai mélyrepülés → egyre kevesebb ember tart el egyre többet Gazdasági fejlődés beleütközik a foglalkoztathatatlan vagy csak alacsony hozzáadott értékű munka elvégzésére alkalmas emberek tömegébe → felzárkózás helyett leszakadás Növekvő arányú integrálatlan roma népesség → társadalom szétszakadása etnikai határok mentén Más céloktól elvont fejlesztési források nem hasznosulnak
A közoktatás alapproblémái Hagyományos, differenciálatlan pedagógiai kultúra + elitista célok és követelmények → Homogén osztályok kialakítására való törekvés + verseny (= csökkenő gyermeklétszám + fölösleges kapacitások + létszám érzékeny, nem feladathoz kötött finanszírozás) → Erős szelekciós nyomás már az iskolai kezdőszakaszban + megfelelő ellensúlyok (minőségértékelés) hiánya → Intézményesült szelekció (tanulók és erőforrások) és szegregáció → A társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból releváns kompetencia területeken alacsony átlagos tanulói teljesítmények → Alacsony részvétel a felnőttkori tanulásban
Következtetések Alapproblémák: eredményességi, minőségi, hatékonysági és méltányossági problémák összekapcsolódása, melyek külön-külön nem kezelhetőek → Olyan beavatkozási pontokat kell azonosítani, amelyek szétsugárzó hatást gyakorolnak → A beavatkozásnak rendszer-kompatibilisnek kell lennie → Az egyes beavatkozásoknak egymás hatását kell erősítenie → Működőképes modellek és megoldások alkalmazásán kell alapulnia → Erős politika-koordináció és stratégiai irányítás szükséges
Egy lehetséges reform alapvonalai Lehetséges beavatkozási pontok: Alulteljesítő iskolák azonosítása + célzott fejlesztő beavatkozás Felgyülemlett fölösleges kapacitások okos leépítése + feladatfinanszírozás → iskolák mind nagyobb részének nyílt beiskolázási politikára kényszerítése Pedagógiai paradigmaváltás serkentése az intézményi önreflexió és önfejlesztés kikényszerítésével és ösztönzésével (kereslet oldali beavatkozás). Méltánytalanul működő szelekciós mechanizmusok méltányos szelekciós pontokká alakítása (beiskolázás, középiskolai felvételi, felsőfokra való belépés)
Ami történik Reform deklarált céljai: fenntartható finanszírozás, minőség javítása,hozzáférés igazságosabbá tétele – potenciálisan tartalmazza mind a négy beavatkozási pontot Várható rendszerszintű változások : évi törvénymódosítás: 2009-től iskolai szinten aggregált mérési adatok nyilvánosságra hozatala, rangsorok Minimum követelmények (MKR) kiadása → 2008-tól fejlesztő beavatkozás az alulteljesítő iskolákban 2009-ig jelentős forráskivonás → egyre több intézmény folytat nyílt beiskolázási politikát → eredményességi problémák egy része iskolán belülre kerül Külső intézményértékelés rendszere fokozatosan kiépül → az iskolák belső működése egyre átláthatóbb lesz Közoktatási indikátor rendszer kiépülése → külső referenciák + iskolák költséghatékonysága és eredményessége összehasonlítható lesz
Akadályok A reform sikere szempontjából fontos partnerek (önkormányzatok, tankönyvkiadók, stb.) bevonódása gyenge Egyik beavatkozás sincs „kitalálva”, nincs fejlesztéspolitika (csak fejlesztés és politika) – szabályozási - finanszírozási eszközök és fejlesztés gyengén kapcsolódnak, Oktatásirányítás nem professzionalizálódik,gyenge politika-koordináció + erőtlen implementációs mechanizmusok Nem folyik nyílt és informált alku, a közpolitikai gondolkodás helyett a tantervi és mérési szakmai lobbik túlzott befolyása érvényesül Célok és eszközök gyenge kommunikációja