Zsidó világ Jézus korában

A Templom Az egyetlen törvényes kultuszhely Felé fordulva imádkoznak 20 éves kor fölött templomadót fizetnek a világ minden tájáról (didrachma, Mt 17,24) Elvileg évente háromszor kellene ide zarándokolni: húsvét, pünkösd, sátoros ünnep „Konkurens” Jahve szentélyek: Elefantine (Felső-Egyiptom, Kr. e. 5. sz.) Garizim (Szamaria, Kr. e. 4. sz.) Leontopolisz (Alsó-Egyiptom, 164-162 között) Ezeket Palesztinában törvénytelennek tekintik. A qumráni szekta a jeruzsálemit is beszennyezettnek tartja, a főpapot és az áldozatokat illegitimnek tekinti.

A templom története Salamon építi 960 körül 587: a babiloniak lerombolják (> Róma gúnyneve a Jelenések könyvében Zerubbábel újjáépíti 520-515 között IV. Antiochosz Epifánész profanizálja 167 164: Makkabeus Júdás nyomán újraszentelik (hanukka) Nagy Heródes rekonstruálja, megnagyobbítja Kr. e. 20-tól (> „46 évig épült…” Titus ostroma nyomán Kr. u. 70-ben végleg elpusztul

A templom Területe kb. 133000 négyzetméter (Akropolisz: 28800 nm) Külső tere a pogányok udvara, oszlopcsarnokok veszik körül (bárki bemehet, tanítanak, kereskednek) A következő udvarba csak zsidók léphetnek be asszonyok udvara (persely) férfiak udvara, amely körülveszi a papok udvarát (égőáldozati oltár) Ezen belül a szentély oszlopcsarnok szentély (illatáldozati oltár, kitett kenyerek asztala, hétágú gyertyatartó szentek szentje (kettős függöny, régen benne állt a szövetség láda, eltűnésétől üres)

Papság Főpap: elvileg Cádok családjából, a szeleukida kortól az uralkodó nevezi ki papság: Áron leszármazottai kb. 9600-an vannak 24 osztályba sorolják őket, kétszer egy-egy hetet szolgálnak leviták: Lévi törzséből kultikus segédszemélyzet az egykori vidéki szentélyek papságából

Áldozat Állatáldozat Étel, ital, illat áldozatok Hivatalos szent étkezés holokauszt (egészen elégő áldozat) Étel, ital, illat áldozatok Hivatalos napi áldozat a nemzetért, a birodalomért és a császárért ünnepek, szombat, újhold Magán: a zarándokok felajánlásai

Ünnepek Sabbat (‘abbahagyni’) pénteken az Esthajnalcsillag feljöttétől szombat estig tart minden munkavégzés tilos: e szabályt aprólékos előírások fonják körül Húsvét (peszah): Niszan 14. este kezdődik pászkavacsora a családban kovásztalanok ünnepe 7 napig Pünkösd (pentekosztész: 50; hetek ünnepe = 7 hét) a szövetségkötés ünnepe (a törvény kihirdetése) egyben zsengeáldozati ünnep (új kenyér) Sátoros ünnepe (zsidó újév) Tisri 15-től a pusztai vándorlás emlékére sátrakban laknak 8 napig tart, terménybetakarítási ünnep is (népszerű és vidám) Engesztelés napja (jóm kippur): Tisri 10. (a templom pusztulása) szigorú böjt, engesztelő áldozatok a bűnökért a főpap ekkor lép be a szentek szentjébe, a bűnbak kiűzése a pusztába Hanukka (a templom újraszentelése 164-ben) fények ünnepe, Kislev 25. napjától nyolc napig (december) Purim: ld. Eszter könyve, inkább nemzeti mint vallási ünnep

Zsinagóga gör. szünagógé: összegyülekezés jelenti a közösséget és az épületet is Eredete a babiloni fogság, előbb a diaspórában terjed el, később Palesztinában is Jézus korában minden városban van Négyszögletű terem ált. két oszlopsorral három részre osztva Tóra fülke, felolvasó állvány (közte díszhelyek) asszonyok hátul vagy a karzaton oktatásra, tanulásra kapcsolódó termek Vezetője egy közösség által választott méltóság (rabbi), mellette egy tanács és egy segédkező

A zsinagógai istentisztelet Imádság: Sema Jiszróél, 18 áldás Felolvasás (héberül, majd arámra fordítva) előbb a Tórából majd a prófétákból Magyarázat A gyülekezet vezetője, vagy akit erre felkér Az Írásban járatosak az írástudók A templom 70-es pusztulása után a zsinagóga a zsidó vallás legfőbb intézménye

Szanhedrin Num 11,16-17.24-25: hetven vén A perzsa korban a főpap körül kialakuló tanácsadó testület A 3. század végén már biztosan létezik Alexandra idején (76-67) a papi arisztokrácia mellé az írástudók is bekerülnek Heródes visszaszorítja őket, de a prokurátorok idején (Kr. u. 6-tól) ismét jelentős a szerepük 70 tag + 1 elnök (a főpap) Csoportjai: főpapok, vének (szadduceusok), írástudók (farizeusok)

A szanhedrin joghatósága A törvény és a hagyomány őrei Törvényhozók, végrehajtók (saját őrség, rendőrség), bírák Szerte a zsinagógák körül vannak szanhedrinek, ezek a jeruzsálemi nagy szanhedrin joggyakorlatát követik A halálbüntetés végrehajtásához a prokurátor engedélye kell (ius gladii)

Írástudók Héb. sófer, gör. grammateusz nomikosz, didaszkalosz, mester, tanító, rabbi a szokásjogban jártas ember Eredetileg a papok végzik, később (főleg a Kr. e. 1. századtól) laicizálódik Két fő iskola Hillél (engedékenyebb), unokája Gamáliel (Pál nála tanult) Sammaj: szigorúbb törvényértelmezés Kerítést fonnak a törvény köré

Farizeusok perusaja = elkülönültek az ‘am ha arec-től: a föld népétől egymást haberim-nak = testvéreknek nevezik Eredetük a haszidok (jámborok) csoportja Később vallási párttá lesznek: törekvésük a törvény érvényre juttatása Heródes idejében kb. hatezer tag Politikájuk a passzív rezisztencia

Farizeusok 2. Vallási gyakorlatuk pillérei a szombat aprólékos megtartása a rituális tisztaság a tized Hisznek a feltámadásban, angyalokban, messianizmusban Vallásosságuk, politikai függetlenségük miatt kedveltek, nagy szerepük van a zsidóság túlélésében Jézussal szemben állnak, bár vannak barátai is közülük (Nikodémus, Simon) szőrszálhasogató törvénymagyarázatuk időnként formalizmusba vezeti őket

Szadduceusok Nevük Cádok-ból a főpapság eredetétől származik Tagjaik a papi arisztokrácia és az előkelő laikusok Szervezett pártként Johannes Hyrcanus alatt jelennek meg (130-120 körül) Politikájuk engedékeny a hódítókkal Flavius: kemények és gőgösek másokkal, elnézőek magukkal, földi sorsukkal elégedettek, nem várják Isten országa eljövetelét Elvetik az új vallási tanokat: feltámadás, angyalok

Zelóták Kr. u. 6/7: Quirinius népszámlálásával szemben Sadduq és Gamalai Júdás szervezi A farizeusok nacionalista ága helyenként terroristák (sicarius-ok) Zsidó háború idején a fő ellenállók Hadrianus alatt Bar-Kochba lázadás Simon apostol mellékneve

Heródes-pártiak Galileában Heródes Antipász szimpatizánsai Júdában a Heródes dinasztia visszatérését kívánók csoportja Politikai értelemben alkalmazkodnak a római uralomhoz

Szamaritánusok Az asszír hódítás (8. sz.) után kevert nép jön létre az egykori északi országban A babiloni fogság után kiéleződik az ellentét a júdaiakkal A 4. században konkurens szentélyt építenek Garizim hegyén Johannes Hyrcanus 128-ban lerombolja Messiás várásuk: Ta’eb: Moses redivivus

Esszénusok A qumráni közösség körül létrejött mozgalom Eredetük a makkabeus háborúk idejére tehető Oka valószínűleg a haszidok szakítása a makkabeusokkal Vezetője az Igazság Tanítója (talán cádoki pap?), aki szembenáll a hasmoneusok főpapi törekvéseivel Qumrán: a település Kr. e. 140-130 körül alakult ki

Esszénusok 2. Qumrán első virágkora: 110-31 között Sokan csatlakoznak, feltehetően Johannes Hyrcanus üldözése miatt Kr. e. 31: tűz és földrengés pusztítja el Qumrán második virágkora: 1-68 között Róma-ellenes szektaként alakul újjá? A zsidó háborúban pusztítják el (előtte az irataikat elrejtik) Elkülönülnek a társadalomtól a templomi kultuszt törvénytelennek tekintik: papi messiás fogja megújítani a Tóra értelme szerintük eltorzult: az Igazság Tanítója visszatérésével helyreáll az igazi kinyilatkoztatás eszkatologikus beállítottság: nőtlenségben élnek A közösségen kívül is élnek követőik, szimpatizánsaik