Fejlődéslélektan biblikus nézőpontból Copyright © The McGraw-Hill Companies, Inc. Permission required for reproduction or display. Fejlődéslélektan biblikus nézőpontból Mönks és Knoers Fejlődéslélektan és Santrock Educational psychology munkájának felhasználásával Dr.Veres Sándor

DÖNTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Elméleti megalapozás 1 1/1 0/1 1/0 0/0 DÖNTÉS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS 1Móz. 2.19; 4Móz. 8.6; 5Móz. 30.19 KÜLÖNBSÉG 1Móz. 1.1.;4 TERMÉSZET ANYAGI GOVERNED GOVERNOR ADMINISTRATOR EMBERLÉT NEM-ANYAGI (Czeglédi, 2008. alapján)

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update

Ami a teremtésből kiderül © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Ami a teremtésből kiderül Különbségek Képességek Készségek Döntések hogy a dolgok megkülönböztethetők legyenek (1Móz 1.1.) hogy e különbségek megragadhatók legyenek (1Móz 1.4.) hogy e felfogások értelmezhetők legyenek (1Móz 2:19-20)‏ hogy a megkülönböztetett dolgokhoz való viszony kifejeződhessen: az emberi lét élethez való kapcsolata megnyilvánulhasson (1Móz 2:16-17)

Amit a termetésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a termetésből tudhatunk Arra teremtette, hogy Hozzá hasonló legyen És hogy uralkodjon a földön (ezt ragadta el tőle a Sátán) Ahogyan Isten uralkodik a mennyben és mindeneken

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk Isten az ember képességeit arra alkotta, hogy hozzá hasonlatos lehessen és uralkodhasson A funkció a célnak van alárendelve A cél nem a funkcióból adódik (nem azért táplálkozik az ember, mert éhes, hanem mert Istenhez hasonló élőlény – önfenntartó, abban az értelemben, hogy gondoskodnia kell önmagáról, miként Isten teszi ezt, azzal a különbséggel, hogy Isten nem külső erőforrásból merít az ember igen, ez az alapja ez ember és más élőlények függőségének.)

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk Az ember uralkodó is, mivel Isten uralmat adott neki Az állat nem ilyen: nem hasonlít Istenhez és nem is uralkodik, de él

Hasonló: élő és uralkodó © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Hasonló: élő és uralkodó Isten Ember Állat Egészen Más Hasonló Istenhez (alárendelt) Hasonló az emberhez Élő élő Uralkodó Rész uralkodó alárendelt

Az élet és az uralom célja © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Az élet és az uralom célja Isten Ember Állat Egészen Más Isten dicsőítése Az ember méltóságának kifejezése Önmaga Isten szolgálata Az ember szolgálata A szeretet kifejezése Szolgáló hatalom Alárendelt szerep

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Az élet Az ember élete Istentől függ, a rajta kívülállóból kell merítenie ahhoz, hogy élhessen. Istennek nincs szüksége erre a táplálkozásra, mert ő magából létezik és nem külső forrásból. Az ember függőségét a táplálkozás fejezi ki, mint életszükséglet (a ráutaltságát, ráirányultságát alapelvként rögzíti)

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update A hasonlatosság Az ember Istenhez hasonlatos az által, hogy lehetőséget kapott és képességet arra, hogy az erkölcsi jót a rossztól elkülönítse.( 1Mózes 3.22) Erre az állatok képtelenek. Ehhez hinnie kell, bíznia abban, hogy valaki ad neki táplálékot, azaz hogy létezik tápláló forrás. Az erkölcsi élet fenntartásához szellemi táplálékra van szüksége. Ha ez elfogy, elhal a szelleme, amivel erkölcsi képességét élteti. Elhal hasonlatossága (Róm 1:28) Isten adja az anyagi és a szellemi javakat is.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Uralom Az uralom a szeretet kifejeződése. Az Istenhez hasonlatos embernél ez akkor jelenik meg, ha úgy szereti a másikat, mint önmagát (Ef 5,28). Isten szereti önmagát, mert ragaszkodik önmagához. A szeretet uralmáról van tehát szó az uralom fogalmában. A káosz a szeretet uralmának hiánya, uralom hiány valójában. Ha az ember úgy szereti a rábízottakat (embereket, állatokat) mint önmagát és önmaga részének tekinti a többieket senki nem ellensége a saját testének (Ef. 5.29) .

Szaporodás Ez Isten kiterjedése a világban © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Szaporodás Ez Isten kiterjedése a világban Az ember, aki földi kiábrázolója Istennek szaporodásával Isten szeretetének kiáradását szolgálja. Isten mindenütt jelen van, mert a mindenütt élő emberek képesek a mindenütt jelenlévő istent megjeleníteni A szaporodás, osztódás olyan alapfunkció, ami az uralom mellett Isten adakozó természetét jeleníti meg. Ő önmagát osztja meg,hogy betöltse az emberi szíveket önmagával. Az ember szaporodásának ez a célja, nem pedig annak eldöntése, hogy melyik fajta maradjon fenn stb.stb.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Cél - funkció Tehát nem a funkció a perdöntő, hanem a cél (az élet), amire adatott a funkció (táplálkozás) mivel az alkotást a cél vezérli és nem a módszer Az élethez táplálkoznia (6 hetesen fogak, szájpadlás), lélegeznie, aludnia, ruházkodnia stb. kell Az uralomhoz végtagok és nyelv szükséges Az embernek nemcsak táplálkoznia, hanem szaporodnia is kell az uralomhoz (a szeretet kiterjedéséhez

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk Isten céllal teremtett és másodlagos volt a hogyan. A darwinizmusban fontosabb a hogyan, illetve a hogyanok különbsége (nem a cél), hiszen benne a kiválasztódás logikája adná a funkciót, míg Istennél a célja adja a funkciót. A kiválasztás nem Isten célja, hiszen egymás ellen állítja a teremtményeket. A darwinizmus egyenesen olyan természeti törvényt feltételez, ami az ember fajtáit egymás ellen fordítja s ez ellentétes Isten szeretet törvényével, pl. az irgalommal

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk A kiválasztás nagyon fontos a tulajdonságok miatt, amik viszont az egybeszerkesztő nélkülözhetetlenségéről szólnak, hiszen a tulajdonságok léte az összeilleszkedés értelmére alapozottak (mindennek helye és értelme van). Az összeilleszkedés az Isten békessége és oltalma. Az ő teljessége, szeretete kifejezésének legfőbb eszköze a fajok sok félesége és összeilleszkedése (megbékélés)

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk Sejtosztódás Beágyazódás Szív, kp. Idegrendszer Szív, szem, végtagok Növekedés, érés Asszimiláció, beépülés A vér (test+lélek) keringése az élethez ill. az információ feldolgozása a döntéshez (gondolkodás) (uralomhoz) Érzékszervek – mozgáskoordináció: cselekvés

Amit a teremtésből tudhatunk © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Amit a teremtésből tudhatunk Fogak, szájpadlás, fül Fül – hallás – hit – szellemi : száj – fizikai táplálék – egy időben

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Az Isten célja

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Isten célja A jó és a rossz megkülönböztetésének a képessége – növekedjetek ebben 5Móz. 30.19 Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

A felődéslélektan szemléleti alapjai © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update A felődéslélektan szemléleti alapjai Mit nevezünk fejlődésnek? A fejlődés: Meglévő struktúrák változása, kibontakozás, differenciálódás Folyamat amiben haladás van, átalakulás Ez a változás irreverzibilis Növekedés, érés Tanulás

Mit nevezünk fejlődésnek? © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Mit nevezünk fejlődésnek? „A fejlődés növekedésen, érésen valamint tanuláson alapuló irreverzibilis folyamat, ami magasabb szintű szerveződéshez vezet.” (Mönks és Knoers, 1998) Magasabb szintű: a viselkedés differenciáltabb, nemcsak bővebb, de sokrétűbb lehetőséget nyújtó repertoárból áll – ám a jó és a rossz megkülönböztetésének feladata marad

Mit nevezünk fejlődésnek? © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Mit nevezünk fejlődésnek? „A pszichikai fejlődés dinamikus, egész életen át tartó folyamat. Az egyéni adottságok és a szociális környezet közötti interakciók (kölcsönhatások) határozzák meg, hogy milyen viselkedés (cselekvés) és milyen viselkedési, illetve cselekvési motívumok keletkeznek és manifesztálódnak. A tényleges életkor itt nem független változó, hanem idődimenzióként a fejlődés mozzanatai elrendeződésének keretét alkotja.” (Mönks, 1975) – leginkább talán alak- és képesség struktúra változásnak látjuk.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Isten vajon miért alkotta úgy az embert, hogy élete szakaszokra tagolódjék ? Kor. 13.11 Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. Jób Mert én tudom, hogy él az én megváltóm (goel) 4Móz5:8; Ruth 3:12;4:1,6,8; Jób 19:26, 3Móz 19:6

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Isten vajon miért alkotta úgy az embert, hogy élete szakaszokra tagolódjék ? 1Móz. 1.27-28 Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. Isten megáldotta őket és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön mozgó minden élőlényen!

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Isten vajon miért alkotta úgy az embert, hogy élete szakaszokra tagolódjék ? Isten az ős-szülőket nem gyermekként de felnőtt szexualitással teremtette (Gen 1: 27-28). Az életkori tagolódás ténylegesen csak a bűnesetet követően jelenik meg az ember életében: érett felnőtt, gyermek, idős. Utód (Gen 3:15) Ádám fiai (Gen 4:1-5) A földi élet végessége (Gen 6:3)

Isten vajon miért alkotta úgy az embert, hogy élete szakaszokra tagolódjék ? © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Az utódlás formájából (kifejletlen egyed) következik az utódlásra való érettség ténye (Én 8:4) A földi élet végességéből a vég előtti élet (öreg kor) megkülönböztetése a gyermek illetve a felnőtt élettől (Gen 18:1-12) Ádámnak és Évának Isten nem véges földi életet szánt! 1Móz. 3.22, 6.3

Mi az életkorok funkciója Isten tervében? © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Mi az életkorok funkciója Isten tervében? Szaporodás Sokasodás Töltsétek be Hódítsátok meg Uralkodjatok Haladék, Isten várakozása (1Móz 28) Vezetés, szervezés (1Móz 11) Megismerés (1Móz 2 az állatok elnevezése) Birtokbavétel (Józsué) A küldetés betöltése (Krisztus uralma: Mt 28)

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Isten vajon miért alkotta úgy az embert, hogy élete szakaszokra tagolódjék ? Isten nem változik (Jak. 1.17) Ő se nem öreg, se nem fiatal, az idő fölött áll, örökkévaló (2Kor. 4.18) Isten nem fejlődik (nem jellemzi növekedés, érés, tanulás stb.) Ellenben azt akarja, hogy hasonlóvá legyünk fia képéhez (Róm 8:29) – mivel a saját képmására teremtette az embert

Jézusképűség és fejlődés © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Jézusképűség és fejlődés Lk. 1.80 A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izráelben. Lk. 2.52 Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.

Jézusképűség és fejlődés © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Jézusképűség és fejlődés Jézus életszakaszokkal is jellemezhető emberré lett (Mt 1:21; 2:14; 4:1; Lk 23:44) Miközben: minden általa és ránézve teremtetett (Kol 1:16) S most: az Atya kebelén van (Jn 1:18; Lk 22:69)

Jézusképűség és fejlődés © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Jézusképűség és fejlődés Mi következik mindebből? Krisztus követőinek Jézus képmására kell elváltozniuk (1Jn 3:2): fejlődés vagy átalakulás (transzfiguráció)? Életkorokként Generatív feladat: a jó és a rossz megkülönböztetése (5Móz 1:39, 2Sám 19:36, 1Kir 3:9) Speciális feladat: az életkori feltételek meghatározzák annak módját, ahogyan az ember felismerheti, hogy a jó és a rossz megkülönbözte-tésének forrása Isten. (JerS 3:38, Zsid 5:14) és ahogyan Vele kapcsolatba léphet.

Fejlődéselméletek Deduktív elmélet Induktív elmélet © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Fejlődéselméletek Deduktív elmélet Egy hipotézist empirikus adatokkal vizsgálnak meg Induktív elmélet Empirikus adatok alapján következtetnek egy elméletre Funkcionális elmélet Empirikus adatok és elméleti feltételezés közötti kölcsönkapcsolat. Az empirikus adatok befolyásolják az elmélet létrejöttét, az elmélet szintén kihat az adatokra Teológiai értelmezés

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Fejlődéselméletek Egy elmélet logikusan szervezett törvényekre utal. Ezek egymással legtöbbször deduktív kapcsolatban vannak. A törvény tehát az empirikus változók előre látható összefüggéséről tett megállapítás. Egy elmélet lehet olyan törvényeket tartalmazó rendszer leíró formában ábrázolt összefoglalása, melyeket egy bizonyos területen belül empirikusan alakítottak ki. Az elméleti koncepció megalapozásához gyűjtenek ekkor adatokat. Egy elmélet utalhat egy általánosított magyarázó elvre.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Modellek „Ha egy O rendszertől független ismert B rendszert használunk azért, hogy a B révén információt kapjunk O-ról, akkor a B rendszer az O rendszer modellje.” (Apostel nyomán) Modellt akkor használunk, ha több információt akarunk egy jelenségről szerezni. Pl. gép- vagy deficit modell.

Charlotte Bühler (1933) deficit- modellje © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Charlotte Bühler (1933) deficit- modellje Generatív növekedés belépés a világba: +/- 25 év Emelkedés Az élet csúcsa 25-50 év Hanyatlás visszavonulás a világtól, Vég kb. 50 éves kor után 25 © 50 (a)+(b) (d)+(e) 0 70 -

Charlotte Bühler (1933) deficit- modellje © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Charlotte Bühler (1933) deficit- modellje Négy fordulópont: A nemi érés kezdete: +/- 15, lányoknál +/- 13 év A testi növekedés befejeződése: nők +/- 18, férfiak +/- 25 éves kor A fogamzó- és nemzőképesség vége: nők +/- 40-46 éves kor, a férfiak egészen magas életkorig A biológiai lelépés kezdete? 3/- 50 éves kor

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Zsolt. 90.10 Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk.

Öröklést hangsúlyozó elméletek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Öröklést hangsúlyozó elméletek Evolúció – fejlődés szinonimája Gesell (1953) érési modellje: a fejlődés a szervezet növekedésének és érésének következménye Endogén folyamat, csirájában meghatározott, változatlan prediszpoziciók (genotipus) kibontakozása Spontán folyamat, Piaget (1970) embriogenezis folytatása és egyben legyőzése A környezet korlátozza vagy ösztönzi ezeket a fejlődési késztetéseket (ikerkutatások nem igazolták pl. egypetéjű ikrek körében)

Környezeti hatást hangsúlyozó elméletek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Környezeti hatást hangsúlyozó elméletek Tabula rasa – fehér lap (Locke) A környezet alakítja a tanulás által a személyiséget (Watson, M. Mead) Tanuláselméletek: hosszú időn át tartó és a növekedéstől független változás formájának tartják a tanulást (környezetre való reagálás képessége) E felfogások szerint: a fejlődés elsősorban a cselekvési potenciál növekedése Milieu specifikus viselkedésminták Erik Fromm (1941): szociális karakter vs. individuális karakter

Pszichodinamikus elméletek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Pszichodinamikus elméletek A hangsúly a társas-érzelmi (szocio-affektiv) komponensre helyeződött S.Freud Libidó és halálösztön Katexis A személyiség feltételezett struktúrája (Es, Ich, Über-Ich) Ösztönök és elfojtás Elveti: a szexualitás a nemi szerveknek a pubertásban történő növekedésével kezdődik Helyette: funkciója, hogy az ember egyes testrészein örömöt éljen át, s csak később szolgálja a szaporodást. Három kitüntetett erogén zóna: száj, végbél, nemi szervek

Pszichodinamikus elméletek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Pszichodinamikus elméletek Első örömforrás: a száj Orális fázis Anális-szadisztikus fázis Fallikus fázis Ödipusz komplexus Látencia periódus Genitális fázis

Erikson pszicho-szociális elmélete © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Erikson pszicho-szociális elmélete A freudi elméletet továbbfejlesztette nagyobb hangsúlyt helyezve a társadalmi-kulturális meghatározottságra Életpálya-pszichológia: folyamatok és fázisok Az egyes fázisoknak feladatai vannak

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update

Szellemtudományi elméletek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Szellemtudományi elméletek Edward Spranger (1882-1963) – a psziché jelenségeit nem lehet ugyanúgy magyarázni, mint a fizikai jelenségeket. A pszichikai jelenségeket megérteni lehet csak. Beleélés képessége Spranger szerint a szexuális kielégülés csak a serdülőkör után indokolt, mert csak akkor képes egy egyén a szexust és az eroszt integrálni.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Interakció elmélet William Stern (1871-1938) konvergenciaelmélete: a fejlődés a személyes faktor és a környezeti faktorok összjátékának tekinthető Piaget (1947) : csaknem kizárólag a gyerek intellektuális és az ezzel összefüggő morális fejlődésével foglalkozik

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Piaget A fejlődés stádiumokban, szakaszokban megy végbe, a gyermek képességeinek egyre magasabb struktúrájába kerül Ezért különböző faktorok a felelősek Érés Tapasztalat Szociális közvetítés Az egyén spontán aktivitása

Piaget Asszimiláció Adaptávió Akkomodáció Ekvilibráció © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Piaget Asszimiláció Adaptávió Akkomodáció Ekvilibráció

Interakcionalista megközelítésmód © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Interakcionalista megközelítésmód Ökológiai szemléletmód Viselkedés-genetika Az örökletes és a környezeti hatások három fajtája különíthető el: A passzív örökletes és környezeti hatások Az evokatív örökletes és környezeti hatások Az aktív örökletes és környezeti hatások Piaget a biológiai gyökerű adaptáció fogalmát a szociológiai értelemben kitágitotta.

Fejlődési feladatok Havinghurst (1967): magasabb szintű viselkedés © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Fejlődési feladatok Havinghurst (1967): magasabb szintű viselkedés Coping - mindenkori életszakasz felvetette feladat megoldása Serdülők marginális helyzete A teenager és az ifjúfelnőtt kor átmeneti korszak A nevelés kulturálisan feltételezett

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update

Fejlődés vagy emancipáció? © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Fejlődés vagy emancipáció? Langeveld (1954) „maga a gyermek akar valaki lenni”. Bizonyos csoportok egyenjogúság iránti törekvése Adorno (1970) nagykorúság fogalma („meri használni az eszét”) Rotter belső kontroll – külső kontroll elmélete Explorációs késztetések kortársakkal való kiélése.(Langeveld)

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Összefoglalás Miért adta Isten, hogy az emberi életút szakaszokra bomoljon? Mit jelent Jézus példája ebből a szempontból? Mit mondanak a fejlődés elméletek és modellek, mi célt szolgálnak a szakaszok az ember életében?

Fejlődéslélektan módszerei © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Fejlődéslélektan módszerei Általános kutatási módszerek Longitudinális- és keresztmetszeti kutatások Kultúraközi kutatás Kísérleti módszerek un. Terepkísérletek

Nem-kísérleti módszerek © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Nem-kísérleti módszerek Megfigyelés Klinikai módszer (Piaget) Survey vizsgálat (interjú, vagy kérdőív) Biografikus módszer (naplók)

Több vonás - több módszer © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Több vonás - több módszer Multi-trait – multi-method paradigma Korrelációs kutatások

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Teendők 1Jn. 2.12-14 Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt. Írtam nektek, gyermekek, mert ismeritek az Atyát. Írtam nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, és Isten igéje lakik bennetek, azért legyőztétek a gonoszt.

© 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved © 2006 The McGraw-Hill Companies, Inc. All rights reserved. Santrock, Educational Psychology, Second Edition, Classroom Update Teendők Péld. 4.3-4. Mikor még mint gyermek apámnál voltam, mint kicsi és egyetlen, anyám mellett, tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz!