A felnőttképzés fontossága az elhelyezkedésben Előadó: Lengyel János a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója

NÉPESSÉG (P) MUNKAKÉPES KORÚAK (M) MUNKAKÉPES KORON KÍVÜLIEK MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNY (gazdaságilag aktív népesség) (L) MUNKAERŐ-ÁLLOMÁNYON KÍVÜLIEK (gazdaságilag inaktív népesség) (N) FOGLALKOZTATOTTAK (E) MUNKANÉLKÜLIEK (U)

A munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása országosan Szabolcs- Szatmár - Bereg Borsod- Abaúj -Zemplén Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Gyôr Moson -Sopron Budapest Komárom- Esztergom Nógrád Vas Zala Veszprém Somogy Baranya Fejér Tolna Békés Pest Bács -Kiskun Csongrád Munkanélküliségi ráta: (%) 2002. december 5,1-8,0 8,0-10,9 11-14,9 15-19,9 < 5,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun Gyôr-Moson-Sopron Budapest Komárom- Esztergom Nógrád Vas Zala Veszprém Somogy Baranya Fejér Tolna Békés Pest Bács-Kiskun Csongrád Munkanélküliségi ráta: (%) 1993. Ráta = 13,4% 8-10,9 11-14,9 15-19,9 > 20 < 8

A munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása Pest megyében 1310 1301 1302 1303 1304 1305 1307 1308 1306 1309 1311 1312 1313 1314 1315 Megyei, átlagos ráta: 11,7 % BUDAPEST 1993. március 1310 1301 1302 1303 1304 1305 1308 1309 1311 1312 1313 1314 1315 BUDAPEST 2002.december Megyei ráta: 3,4% >3,0% 3,1-4,0% 4,1-5,0% 5,1-5,5% 7,1-8,9% 9,0-9,9% 10,0%<

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása országosan 1990-2003 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása országosan 1990-2003. között

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pest megyében 1991. I A regisztrált munkanélküliek számának alakulása Pest megyében 1991. I.-2002.XII. között

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint megoszlása

Iskolai végzettség és a regisztrációban töltött idő összefüggése

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása a munkanélküliség időtartama szerint 1997.I.-2002.XII. között

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint megoszlásának alakulása 1994. I. – 2002. XII. között

A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint megoszlásának alakulása 1994. I. – 2002. XII. között Min. Átlag. Max 34,5 40,1 44,7 34,8 32,3 36,8 22,5 17,5 28,9 2,7 1,6 4,5

A pályakezdő munkanélküliek létszámának alakulása Pest megyében 1991-2003. között

A pályakezdő munkanélküliek létszámának alakulása iskolai végzettség szerint Pest megyében

A munkaerő-piaci kereslet-kínálat alakulása 2002-ben Pest megyében

A dec. FA keret felhasználása a jelentősebb aktív eszközökre 1991-2003 A dec.FA keret felhasználása a jelentősebb aktív eszközökre 1991-2003. között Pest megyében

A munkaerő-piaci képzésbe kerülés folyamata Ügyfél regisztrálása A munkaerő-piaci képzésbe kerülés folyamata Ügyfél kezde- ményezi Együttműkö- dési terv készítése DEBI Állás közvetítés Szolgál- tatások ajánlása képzési igény feltárása Képzés szak- irányának kiválasztása Kérelem be- nyújtása Elutasítás Tám.szándék  vizsgálatok: eü, pszich. honvéds.előszűrés Kirendeltség kezde- ményezi m.erő igények alapján Elhelyez- kedés Támogató határozat Felnőttképzési szerződés megkötése Képzés Vizsga, biz. átvétele Elhe- lyezke- dés Regiszterben marad Új képesítésre közvetítés

Munkanélkülinek számít az, aki: munkaviszony létesítéséhez szükséges feltétekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll munkaviszonyban (az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével) és egyéb kereső tevékenységet nem folytat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, a munkaügyi kirendeltségen jelentkezik, a kirendeltség nyilvántartásba vette, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi kirendeltséggel együttműködik.

Pályakezdő munkanélkülinek számít az, aki: 25. életévét (felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét) nem töltötte be, munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, a munkaügyi kirendeltségen jelentkezik, a kirendeltség nyilvántartásba vette, munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.

Ki vehet részt munkaerő-piaci képzésben? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény (Foglalkoztatási törvény) alapján támogatható a képzése annak, aki munkanélküli, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik és a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, aki közhasznú munkavégzésben vesz részt és a munkaügyi központ által felajánlott képzésben való részvételt vállalja,

Ki vehet részt munkaerő-piaci képzésben? aki 25. életévét –felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül. Az 1991. évi IV. törvény 14 § (2) bekezdés alapján a MAT a képzési támogatásban részesíthetők törvényben meghatározott körén kívül az alábbi személyek képzési támogatásban részesítését tette lehetővé: II., III. (ideiglenesen munkaképtelen) rokkantsági csoportba tartozó személyek, sorkatonai szolgálatra bevonult pályakezdő munkanélküliek.

Képzési támogatás A támogatás alanyai: A támogatás feltételei: Munkanélküliek 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be A tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot GYES-en lévők, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülők. Akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik A munkaadó ezt a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte Aki közhasznú munkavégzésben vesz részt a képzésben való részvételt vállalja munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható alkalmi munkavállalói (AM) könyvvel rendelkező személy vállalja, hogy az AM könyvet, a tényleges munkavégzéssel töltött napok ellenőrzése végett a munkaügyi központnak bemutatja.

Képzési támogatás Térítések: A kereset-kiegészítés, azoknak adható, akik munkaviszonyban állnak és rendszeres keresetük van, de a képzés ideje alatt, az abban való részvétel miatt ennek mértéke csökken. Ilyenkor támogatásként a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözete vehető figyelembe. A keresetpótló juttatás meghatározott összegű, havonta utólag folyósított juttatás, amelynek összege megegyezik a munkanélküli járadék minimális összegével A képzéssel kapcsolatos költségek (részben, vagy egészben megtéríthetők): - a képzés – képző intézmény által meghatározott – tényleges költsége, - a képzéssel összefüggő utazási költségek, - a képzéssel összefüggő szállásköltségek, - a képzés során nyújtott élelmezés költségei.

Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása Munkatapasztalat-szerzés támogatása A támogatás alanyai: A támogatás feltételei: Munkáltatók Vállalja szakképzetlen (vagy a munkaügyi központ által meghatározott szakképesítéssel rendelkező) pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, legalább 360 napig olyan munkakörben biztosítja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet Térítések: A támogatás mértéke havonta nem haladhatja meg: szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér két és félszeresét, s ezen kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető

Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása Foglalkoztatási támogatás A támogatás alanyai: A támogatás feltételei: Munkaadók Vállalja a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdőnek a munkaadónál történő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtása után de kezdődjön meg. A támogatás akkor állapítható meg, ha a pályakezdő foglalkoztatása a szakképzettség megszerzését követő kilencven napon belül megkezdődik A folyósítás megszűnését követően a pályakezdőt kilencven napig támogatás nélkül (tehát összesen legalább 360 napig) továbbfoglalkoztatja

Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása Foglalkoztatási támogatás Térítések: A támogatást kétszázhetven napi időtartamra kell megállapítani, s annak mértéke a kötelező legkisebb havi munkabér fele. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatást a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető.