Az előadás témái Körhinta csalás, láncszámlázás Fordított adózás Szavatossági, garanciális javítások

Napjaink egyre terjedő áfa csalási módjai Körbeszámlázás (karusszel csalás) Európai Unióban Láncszámlázással megvalósított csalás Magyarországon } Hiányzó kereskedő

A körhinta csalás sémája „D” társaság „buffer” 2. sz tagállam „B” társaság „C” társaság „hiányzó kereskedő” „bróker” Megkapja az áfát D-től A B által meg nem de nem fizeti meg fizetett áfát levonja, a kincstárnak vagy visszaigényli „A” társaság „csatorna” társaság” 1.sz. tagállam

A „körhinta” csalás jellemzői Nemzetközi összefonódás Közösségen belüli szállítás Több résztvevő A szállítók és vevők gyors változása Nincs bevallás/áfa megfizetés Áruáramlás Visszatérő jelleg A fizetés módja: gyakoriak a készpénz fizetések Az adóhatóság munkamódszerének ismerete

A láncszámlázással megvalósított csalás A B C D Jellemzői: az értékesítés tárgya gyakran könnyen mozgatható áru, a láncolatban résztvevők ügyvezetői gyakran azonosak, az érintett adózók gyakran különböző megyei illetőségűek, illetve fővárosiak, gyakran készpénzben, vagy váltóval fizetnek, ha átuta- lással fizetnek, azt a jóváírás napján ki is veszik a bankból, és rögtön átadják a ”vevőnek”, az ügyletben részvevők egymásnak tagi kölcsönt adnak, gyakori a „túlszámlázás”, a hiányzó kereskedőnél nincs bevallás, áfa fizetés.

Az áfa törvény 44. § (5) bekezdésének alkalmazása Európai Bíróság döntése: A körültekintő adózót nem szabad megbüntetni. (Magyarországon így járunk el) A Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35. 017/2005/9. számú ítélete azonban kimondja: „Az Áfa tv. 44. § (5) bekezdésében meghatározott kellő körültekintést is csak akkor lehet vizsgálni, ha a számla mögött valós gazdasági esemény áll, csak az adóköteles tényállás vonatkozásában, illetve a számlával kapcsolatban olyan egyéb hiány, vagy hiányosság van, amelyre az adózónak nem volt ráhatása, illetve e körben kellő körülte- kintéssel nem ismerhette fel a számla hiányosságait.” A láncolat felderítésében nagy szerepe van a kapcsolódó vizsgálatok gyorsaságának!

Kétség merül fel a számla hitelességét érintően, ha megállapítja az ellenőrzés, hogy: a számlakibocsátó nem adóalany (cégbírósághoz cégbejegyzési kérelmet nem nyújtott be, kérelmét jogerősen elutasították, illetve a cégeljárást jogerősen megszüntették, a cégbejegyzésre hamis, vagy lopott iratok alapján került sor), a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív ( a számlában feltüntetett étékesítés a valóságban nem történt meg, a számlán szereplő felek között nem volt üzleti kapcsolat, illetve a létrejött szerződés semmis), a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre (bizonyítható, hogy ismeretlen személy más nevében jogtalanul kötött szerződést. )

A 2006. évi ellenőrzési irányelv kiemelt feladatai Előtérbe kell helyezni az újonnan alakuló vállalkozások fokozott ellenőrzését, Ki kell szűrni az adóelkerülő céllal alakulókat. Kiemelt figyelmet kell fordítani - a székhely változtatókra, - a bevallásukat elmulasztókra - a több éven keresztül 0-ás áfa bevallást adókra Folytatni kell az értékesítési láncolatok feltárását Az adóhatósági jelenlétet érzékeltetni kell!

Fordított adózás bevezetése a hulladékkereskedelemben Lényege, hogy a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot beszerzőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. 40. § (12) A különbözet szerinti adózás a hulladékok értékesítésére a jövő évtől nem alkalmazható. A hulladékok tételes felsorolását az Áfa törvény 10. szá- mú melléklete tartalmazza.

Fordított adózás szabályai a hulladék értékesítőnél A hulladékkereskedőnek az általános szabályok szerinti adózását be kell jelentenie az adóhatóságnak. Alanyi adó- mentességet is lehet választani. Az értékesítésről számlát kell kibocsátani, amelyen szere- peltetni kell, hogy a vevő az adó fizetésére kötelezett. A hulladék értékesítője az áfa levonására az általános szabályok szerint jogosult. Az áfa visszaigénylésénél a 4 milliós értékhatárba bele- számít a hulladék értékesítésének ellenértéke. Az előleg fizetése alkalmával adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Fordított adózás szabályai a hulladék beszerzőnél Csak az adóalanytól beszerzett hulladék esetében lehet az adót a fordított adózás szabályai szerint megállapítani. Az alanyi mentestől beszerzett hulladék után nem terheli adófizetési kötelezettség a beszerzőt. Ha alanyi áfa mentes vásárol fel adóalanytól hulladékot, akkor a fordított adózás alapján adóznia kell. 50. § (1) Az áfát csak akkor lehet visszaigényelni, ha a beszerző az adót nem tartalmazó ellenértéket a hulladékot értékesítő- nek megfizeti. Az előleg fizetése alkalmával adófizetési kötelezettség nem keletkezik

Szavatossági, garanciális javítások Továbbra is alkalmazni kell a 2000/10. számú „a hibás teljesítésen alapuló kijavítás, kicserélés megítélése az áfában” című kérdésben leírtakat. A Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint a kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor meg- vannak a törvényben és a szerződésben meghatározott kellékek, azaz rendeltetésszerű használatra alkalmas és egyébként is megfelel a szerződés által elérni kívánt cél- nak.

Szavatossági, garanciális javítások Az értékesítő végzi a javítást A kijavítás, illetve a ki- cserélés nem önálló ügy- let, ezért nem jár áfa- kötelezettséggel. Nem az értékesítő végzi a javítást A javítás önálló szolgál- tatás, ezért a szerviz áfa köteles tevékenységet végez

Szavatossági, garanciális javítások A mindenkori eladó a mindenkori vevő felé a Ptk. szerint szavatossággal tartozik, azaz nem csak a kereskedő tartozik a vevő felé szavatossággal, hanem a gyártó is a kereskedő felé. A három fél közötti jogviszony jogilag független, tehát ha a végfelhasználó (a vevő) szavatossági igényét érvényesíti, azt kizárólag a kereskedővel szemben érvényesítheti, ugyanakkor a kereskedőnek ettől független szavatossági igénye van a gyártóval szemben. Tehát sem számlázási, sem áfa-fizetési kötelezettsége nem keletkezik a kereskedőnek és a gyártónak sem.

Köszönöm a figyelmüket!