Az óvodai-iskolai kudarcok okai, megoldási javaslatok

Vázlat I. A kudarc fogalma II. Paradigmaváltás a tudás és a kudarc összefüggésében III. Tanulás és kudarcok az óvodában IV. Az iskolai kudarcok okai V. Van megoldás? VI. Van megoldás

I. A kudarc fogalma A kudarc viszonyfogalom A tanulási kudarc - csak mint teljesítmény és követelmény viszonya értelmezhető teljesítmény felől --- követelmény felől Kinek a kudarca? Sikertelenség és kudarc

A kudarcok okai és következményei

II. Paradigmaváltás a tudás és a kudarc összefüggésében 1. A tudásalapú társadalom definíciója A tudás új definíciója Mi az érvényes tudás? A kudarcot vallók 2. A probléma- Mi a teendő? A célok kijelölése A pedagógiai gyakorlat Az oktatási rendszer szerveződésének logikája Az oktatás és a munka közötti átmenet A szükséges oktatáspolitikai eszközök

III. Tanulás és kudarcok az óvodában I. A tanulási kudarcok okai a tanulók tanulási készségének hiánya, előismereteik hiánya, családi hátterük, magatartási problémáik, a baráti kör rossz hatása, életcéljuk hiánya, nem tartják érdekesnek az órákat, stb. Az óvoda sajátos nevelői hatásai a fejlesztést végző szakaszban nem csak a saját életszakasz reá háruló feladatait kell látnia, tekintettel kell lennie az előzményekre is és a következményekre is, az építkezés alapjaira és a távlati célban elfoglalt helyére is rá kell látnia, az irányt mutatókra és az eddig kialakult sajátosságokra, szintekre is legyen rálátása, információja, ismerje, és meg kívánja ismerni azt a gyermeket, akinek fejlődése elősegítésén fáradozik

A tanulási kudarcok okai

III. Tanulás és kudarcok az óvodában II. A kerülendő pedagógus attitűdök az óvodás gyermek nem kicsinyített felnőtt, hanem tökéletes óvodás, mint tökéletes óvodás, rendelkezik az óvodás gyermek sajátos pszichikus jellemzőivel, ugyanakkor rendelkezik egy reá jellemző sajátosan aktuális fejlődési szinttel is, amely egy sajátos, őreá jellemző fejlődésmenet eredménye. „Az óvoda már valóságos, véres élet.  Ami sebet ott kap valaki, gyakran holtáig sem heveri ki.  S ha jó magot ültetünk bele,  Egész életében virágzik.”(Kodály Zoltán) 

III. Tanulás és kudarcok az óvodában III. A tanulás óvodai értelmezése során elmerülő kérdések Milyen céllal, milyen cél megalapozása érdekében hozzuk tanulási helyzetbe az óvodás gyermeket; Ez a cél milyen műveltségtartalmak közvetítését engedi meg - vagyis mit tanulhat meg, miről szerezhet tapasztalatot a gyermek; Miért hajlandó a gyermek a tanulási helyzetet elfogadni, benne erőfeszítéseket tenni, a tapasztalatokat megszerezni; - vagyis mi motiválja az óvodás korú gyermeket; Hogyan célszerű a tanulási/tapasztalatszerzési folyamatot megszervezni ahhoz, hogy a gyermek szívesen vegyen részt benne.

III. Tanulás és kudarcok az óvodában IV. 1-2./ Milyen céllal ,milyen műveltségtartalmakat közvetítsen az óvoda? A távlati cél a tanulási, a tudás, a megismerési vágy kibontása Az óvodai tanulás során elsősorban arra törekszünk, hogy sokoldalú tapasztalatokat szerezhessenek a gyermekek, nem pedig mindenáron ismeretekre; Mind a mozgás, mind a perceptuális, mind a verbális, mind a szociális területen – a beszéd, a viselkedés – területén is hangsúlyosan értelmezzük a tanulás fontosságát; A tapasztalatszerzés tartalma, témája a gyermek közvetlen környezete, hiszen ezzel van közvetlen kapcsolatba, ez érdekli, ennek megismerése, felfedezése, megvizsgálása, az ebben való tájékozódás kelti fel kíváncsiságát.   Ebben a környezetben tevékenykedik, és eközben tapasztalatokat szerez. Két megjegyzés kívánkozik ehhez a tényhez. - Az egyik: a más és más környezetben élő gyermekek számára természetes módon a saját környezetéhez igazodik a tapasztalatszerzés témája. - A másik: az életkor és a tapasztalatok gazdagodásával a környező világ egyre táguló módon tör elő megismerési vágy formájában.

III. Tanulás és kudarcok az óvodában V. 3./ Miért hajlandó a gyermek erőfeszítésre, tapasztalatszerzésre, mi motiválja alapvetően? Ha a külső hatás egybeesik a gyermek belső késztetésével; Ha a gyermek aktuális szükségletével egybeesik a tapasztalatszerzés témája vagy tartalma, vagy Ha módja; Ha a gyermek sajátos érdeklődésével találkozik; Ha a gyermek előzetes élményeivel, átélt tapasztalataival, kellemes érzéseivel kapcsolatba hozható a tanulás tartalma, a tapasztalatszerzés lehetősége; Ha tetszetős, újszerű, felhívó jellegű módon keltik fel a gyermek kíváncsiságát; Ha az aktivitás, a tevékenykedés lehetősége biztosítva van, vagy kilátásba helyezhető a gyermek számára; Ha a szeretet személlyel/személyekkel kapcsolatba hozható a tanulás tartalma; Ha a gyermeknek lehetősége van a felfedezéshez és az önálló tevékenykedéshez; Ha meleg, szeretetteljes, családias légkörben történik a tapasztalatszerzés; Ha lehetőség nyílik az elismerésre; Ha elfogadó, elismerő, bizalomteljes módon viszonyulunk a gyermekhez; Ha az eddigiekben az volt a megszokott élménye, hogy érdekességeket tapasztalt meg, és ez bizalmat keltett benne, és vágyat ébresztett benne a további érdekességek megtapasztalására; Ha a gyermek önmaga, szabadon dönthet arról, hogy kíván-e részt venni a tapasztalatszerzésben, vagy folytatja eredeti tevékenységét, vagy akár csak a megszemlélés után dönti el, hogy csatlakozik-e;

III. Tanulás és kudarcok az óvodában VI. Mi akadályozza a motivált állapot kialakulását? aktuális vágyak, igények mellőzése, figyelmen kívül hagyása; a tapasztalatszerzésben való részvétel erőltetése; rossz előzetes élmény arról, hogy mi vár reá a tapasztalatszerzés folyamán; monotónia; a gyermek belső késztetéseitől való eltávolodás; a gyermek ismeretének hiányából adódóan olyan motivációs módok használata, amelyek nem találkoznak belső késztetésükkel; a feszült, hideg, lekicsinylő légkör; a szabályok, a korlátok, a tiltások sokasága, az önállóság, a szabad döntés korlátozása; a magyarázgatás, a kötött tanulásmenet; stb. nem kedveznek a tudásvágy kibontakozásának, a szándékos megtanulni akarás kialakulásának.    

III. Tanulás és kudarcok az óvodában VII. 4./ Hogyan kell a tanulási folyamatot megszervezni ahhoz, hogy a gyermek szívesen vegyen részt benne? A törekvései megtámogatásával, Megfelelő feltételeket teremtésével, olyan környezettel, amelyik inspirálja, Őket érintő olyan problémák biztosításával, amelyek megoldásában szívesen erőfeszítéseket vállalnak, Jóízű elfoglaltságok, tevékenységek kínálatával, biztosításával, Olyan óvodapedagógusi szereppel, amelyik meleg érzelmi klímát sugároz, ösztönöz, s ha szükséges és igényli a gyermek, akkor tanácsot is ad, vagy segít – de mindig annyit, amennyi feltétlenül szükséges a továbbhaladásához, A tevékenység és a választás szabadságának biztosításával, Olyan hatásrendszerrel, olyan módszerek és eszközök használatával, amelyik nyílt tanulási módot eredményez,

III. Tanulás és kudarcok az óvodában VIII. A törekvései megtámogatásával, Megfelelő feltételeket teremtésével, olyan környezettel, amelyik inspirálja, Őket érintő olyan problémák biztosításával, amelyek megoldásában szívesen erőfeszítéseket vállalnak, Jóízű elfoglaltságok, tevékenységek kínálatával, biztosításával, Olyan óvodapedagógusi szereppel, amelyik meleg érzelmi klímát sugároz, ösztönöz, s ha szükséges és igényli a gyermek, akkor tanácsot is ad, vagy segít – de mindig annyit, amennyi feltétlenül szükséges a továbbhaladásához, A tevékenység és a választás szabadságának biztosításával, Olyan hatásrendszerrel, olyan módszerek és eszközök használatával, amelyik nyílt tanulási módot eredményez, Stb.

III. Tanulás és kudarcok az óvodában IX.   Ünnepkör: húsvét Ünnepkör várható tartalma, érdeklődésre számító tevékenységek Benne rejlő, kibontható műveltségtartalom Kapcsolódó érzelmek Húsvét ünnepéről Szokások, eredetük, képeskönyvek, szakácskönyvek, nézegetése, Húsvéti hagyományok: locsolkodás, ajándékozás, fűzfa-barka szentelés Húsvéti ételek: sonka, beigli, bárány Átélt élmények felidézése, „Mi otthon hogyan szoktuk?” Humanisztikus érzelmek,: szülői szeretet, emberek tisztelete, hazafias érzelmek alapozása Húsvéti tojások festése, mintázása, festék-készítés: vörös és lila hagymalevél gyűjtése, áztatása. Eszközök: viasz, lábas, só, ecet. Menete: előkészítés, főzés, viaszolás, festés vagy áztatás, viasz lekaparása Tyúktojás vásárlása, megfigyelése; Tojással szaporodó állatok; Nyers és főtt tojás állagának összehasonlítása; Tojás részei Főtt tojás fajtái: lágy, kemény Főtt tojásból készíthető ételek Tervezés, átgondolás öröme, kitartás, aprólékosság átélése, esztétikai érzelmek a formák, színek vonatkozásában; Intellektuális érzelmek az alkotás véghezvitele vonatkozásában Készülődés az otthoni ünnepre Locsolóversek gyűjtése, előadása Előadás esztétikuma: érhetőség, hangsúlyozás, ritmus, metakommunikáció

III. Tanulás és kudarcok az óvodában X. Egy aktuális példa az előzőek szemléltetésére: Amennyiben a teljes ünnepkört szemléljük, adható egy gazdag tevékenységrepertoár , amelyben a tojásfestés is illeszkedik.                             Húsvéti – tevékenységek repertoárja:                  *Vásárlós játék: Én elmentem…              *Vidéki udvar benépesítése állatokkal              *Bárány szőrének ragasztása              *Tojás-kifújás              *Tojásfestés              *Rántotta készítése                *Bundás-kenyér sütése                *Csuhé-nyuszi készítése                *Tojáshéjba snidling ültetése                *Aranyvessző hajtatása                *Locsolóvers tanulása                * Húsvéti szokások                *Sütemény sütése                *Nagytakarítás                *Ikebana készítése                *Sonkafőzés                *Papírtojás díszítése  A fenti tevékenységek mind-mind olyanok, amelyekben szívesen vesz részt az óvodás gyermek, érdekes számára, és ezért benne gazdag tapasztalatok szerzésére van alkalma.

IV. Az iskolai kudarcok okai Az iskolai kudarchoz vezető okok Az életkor és fejlettségi kor közötti különbség A túl korai beiskolázás Az iskola kezdés megfelelő időpontja A továbbtanulás problémái Krízis pubertáskorban A szülői ház és az iskola

V. Van megoldás? A tanulási kudarcokkal összefüggő pedagógiai tevékenységek: A célunk: Az okok felderítése és lehetőségeinkhez mért orvoslása A gyermekek segítése a kudarcok leküzdésében Feladataink: Személyre szóló fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása A pszichésen sérült tanulók kiszűrése és szakemberhez irányítása Együttműködés a családdal, az iskolapszichológussal és a gyermekekkel foglalkozó társintézményekkel

VI. Van megoldás I. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat felzárkóztató program Cél: hogy a gyermeket, meglévő képességeit figyelembe véve segítsük természetes fejlődésében, meglévő gátlásainak leküzdésében. Ehhez a következő feladatokat kell egységes rendszerbe foglalni: a korai felismerés érdekében diagnosztikus mérések végzése az okok feltárása, a gyermek helyzetének elemzése, egyéni lehetőségek meghatározása szükség esetén külső szakember igénybevétele szakellátásának a figyelemmel kísérése együttműködés az érintett szakemberekkel és családdal a differenciált óravezetés, a tanuló képességeihez mért erőkifejtésre ösztönzés, sikerélmény a neki megfelelő tanulási módszerek megtanítása és szokások kialakítása A megértő magatartás, személyre szabott számonkérés és folyamatos pozitív értékelés A felzárkóztató órák biztosítása A gyermek mozgás és játékvágyának kielégítése A helyes önértékelés fejlesztése és gyakoroltatása.

VI. Van megoldás II. Az alternatív oktatás Fogalma Lehetőségei: Diák tanár vonatkozásában Az iskolatípusok vonatkozásában Iskola tulajdonlás tekintetében Magántanítás-tanulás tekintetében

Felhasznált irodalom 1./ Loránd Ferenc: Hogyan látja a kudarcokat az iskola? Új Pedagógiai Szemle 2001. február (3-10.) 2./ Kinek a kudarca? Új Pedagógiai Szemle 01. február (90-94.) 3. / Körmöczi Katalin: A atnulás értelmezése az óvodában A Tanulás Ünnepe rendezvénysorozat 2002. október 1-én tartott előadása 4./ Charlotte Zillmann: Iskolai kudarcok (2002.) Akkord Kiadó 5./ Radó Péter: A leszakadó, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatásának, képzésének lehetőségei a tudásalapú társadalomban http://www.oki.hu/ 6./ Nagy Péter Tibor: Az alternativitás formái Educatio 2002. tavasz 7./ Csabay Katalin: Tanulási zavarok Fejlesztő Pedagógia 1998. /2-3./ (17-19.) 8./ Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde Mitől a sok kudarc az iskolában? Fejlesztő Pedagógia 1997. /4-5/ (42-43.)