Új nyomozó szervezet, új (és régi) elvárások a szakértőkkel szemben Magyar Könyvvizsgálói Kamara 2010. december 01. dr. Sors László bűnügyi főigazgató Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról Szervezeti Törvény Szervezeti Törvény 2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról Főbb elemei: NAV jogállása NAV feladatai NAV szervezete NAV hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei Kényszerítő eszközökre vonatkozó rendelkezések Titkos információgyűjtés Adatvédelem, adatszolgáltatás Együttműködési kötelezettségek

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jogállás Szervezeti Törvény Nemzeti Adó- és Vámhivatal a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyeli államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv

NAV bűnfelderítési, bűnüldözési feladatai Rendészeti szervként A NAV a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását. (Be. 36.§ /2/ bek. 27 db. bűncselekmény nyomozása) „Szabálysértési feladatok” „Határrendészet” A NAV nyomozó hatósága és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

Erőforrásokért Felelős Főigazgató-helyettes Elnök Törvényességi Vizsgálati Osztály Elnökhelyettes Koordinációs Osztály Országos szint: NAV Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főigazgató Főigazgatói Törzs belső ellenőr Erőforrásokért Felelős Főigazgató-helyettes Bűnügyi Főigazgató-helyettes Bűnügyi Koordinációs Főosztály Központi Nyomozó Főosztály Bűnügyi Ellátó Főosztály Pénzügyi Információs Főosztály Informatikai Főosztály informatikai biztonsági felelős Általános Jogi Osztály Igazgatási Osztály Humán Főosztály Pénzügyi és Gazdasági Főosztály Nyomozás Felügyeleti Osztály Vizsgálati Osztály I-V. Fedett Műveleti Osztály Elemző Értékelő Osztály Üzemeltetési és Felügyeleti Osztály Humánpolitikai Osztály Beruházási, Üzemeltetési és Logisztikai Osztály Általános Ügyek Osztálya Felderítési Osztály I-II. Fegyelmi Osztály Humán Bűnügyi Hírszerző Osztály Nemzetközi Osztály Alkalmazás-fejlesztési Osztály Pénzügyi és Számviteli Osztály Felderítés Felügyeleti Osztály Műveleti Támogató Osztály Felügyeleti és Ügyviteli Osztály Speciális Technikai és Biztosító Osztály KözgazdaságiOsztály Bűnügyi Elemző Értékelő Osztály Igazgatási Osztály Bűnügyi Nemzetközi Együttműködési Osztály Regionális szint Regionális Bűnügyi Igazgatóságok NAV Észak- Magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Észak- Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Közép-Magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Közép-Dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Dél- Dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága NAV Nyugat-Magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Hivatali szint NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal * A nyomozó hivatalok létszám adatai a pénzügyi és gazdasági, humánpolitikai, jogi és igazgatási, valamint az informatikai feladatot ellátók létszámát is tartalmazza.

Nyomozó szolgálat felépítése ÉARBI-Nyíregyháza ÉMRBI-Miskolc NYDRBI-Győr Központi Nyomozó Főosztály KMRBI-Budapest KDRBI-Székesfehérvár DARBI-Kecskemét DDRBI-Pécs

Nyomozóhatósági jogkör A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt: a) pont Klasszikus „vámos” bűncselekmények Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése; Haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel; Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység; Visszaélés jövedékkel; Jövedéki orgazdaság; Jövedékkel visszaélés elősegítése; Csempészet

Nyomozóhatósági jogkör b) pont „szerzői jogsértések” Áru hamis megjelölése; Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett lopás; (2011. január 01. napjától a lopás e fajtája rendőrségi hatáskörben) Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett orgazdaság; (2011. január 01. napjától az orgazdaság ezen módozata rendőrségi hatáskörben) Bitorlás; Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása . Jogkezelési adat meghamisítása Iparjogvédelmi jogok megsértése Változás: 2011. január 01. napjától kizárólagos nyomozati hatáskör!!!

Nyomozóhatósági jogkör c) pont „gazdasági és pénzügyi bűncselekmények” Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; Számvitel rendjének megsértése; Csődbűncselekmény; Adócsalás; Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás; Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése; Csalás, ha adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el; Orgazdaság, ha csempészett nem közösségi árura követik el; Pénzmosás; Pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása

Nyomozóhatósági jogkör d) pont „járulékos bűncselekmények” az a)-c) pontokban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett Közokirat-hamisítás; Magánokirat-hamisítás; Egyedi azonosító jel meghamisítása; Bélyeghamisítás.

Nyomozóhatósági jogkör e) pont (jelenleg) „tranzit drogbűncselekmények” az ország területére behozatallal, az ország területéről kivitellel, valamint az ország területén átvitellel elkövetett visszaélés kábítószerrel ; visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal. ha a bűncselekményt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg. Változás: a NAV nyomozóhatósági jogköre 2011. január 01. napjától az e) pontban megfogalmazottakra nem terjed ki (az e) pont hatályát veszti)

Igazságügyi szakértők: Igazságügyi szakértő közreműködésének általános alapjai Igazságügyi szakértők: Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni (Be. 99-114/A.§); A szakértő alkalmazása kirendeléssel, határozattal történik (Be. 100.§); Elsősorban - az IRM által vezetett - szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt kell bevonni (Be. 102.§); A kirendelt szakértő köteles az ügyben közreműködni, és szakvéleményt adni (Be. 104.§); A szakértő szakértői vizsgálat alapján ad szakvéleményt (Be. 105.§); A szakértő a szakvéleményben foglaltakat a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő (Be. 108.§); Ha a szakvélemény hiányos, homályos, ellentmondásos vagy az szükséges – kiegészítő szakvélemény (Be. 109.§); Ha a szakértő a kötelezettségeit jogosulatlanul megtagadja rendbírsággal sújtható, okozott költségeket köteles megtéríteni (Be. 113.§) A szakértőt díjazásra, igazolt készkiadások megtérítésére jogosult, amit a hatóság díjjegyzék alapján legkésőbb 30 napon belül határozattal állapít meg (Be. 105.§). Nyomozó hatóság: A nyomozó hatóság vezetője körültekintően mérlegeli: a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez szükséges-e szakértelem (17/2003 (VII.1.) PM-IM együttes rendelet-NYOR 32.§); A kirendelésről szóló határozatnak meg kell jelölnie: a) a szakértői vizsgálat tárgyát és azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia, b) a szakértő részére átadandó iratokat és tárgyakat, ha az átadás nem lehetséges, az iratok és a tárgyak megtekinthetésének helyét és idejét, c) a szakvélemény előterjesztésének határidejét. nyomozó hatóság vezetőjének gondoskodik róla, hogy kizárólag csak a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez szükséges mértékben kerüljön igénybevételre szakértő. A nyomozó hatóságnak a szakértő rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot, amely a véleményalkotásnál jelentős lehet A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének időpontját, határidejét a szakértői munka elvégzéséhez ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg. A szakértői díjra vonatkozó igényt a szakvélemény beterjesztésekor, legkésőbb a működés befejezésétől számított 15 napon belül kell a kirendelő szervnél érvényesíteni (3/1986 (II.21.) IM Rendelet).

Igazságügyi szakvélemény Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás (Be. 10.§); A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz (köztük a szakértői vélemény) (Be. 78.§); A bizonyítás során az adóhatósági határozatokban foglalt megállapítások a büntetőjogi felelősséget érintő lényeges tényeket illetően a büntetőeljárásban közreműködő hatóságokat nem kötik; Az adózással kapcsolatos bűncselekmények kapcsán annak megállapítása során, hogy a közteher fizetési kötelezettséget megsértették-e és a bevétel csökkenésének összege mennyit tesz ki, olyan előzetes kérdés, amelyet hatóságok – általában (szükség esetén) szakértői vélemény beszerzése mellett – rendszerint maga bírál el (BK 45).

A VP nyomozásokban leggyakrabban alkalmazott igazságügyi szakértőtípusok igazságügyi könyv- és/vagy adó-, illetőleg járulék szakértő: a büntetőeljárásban lefoglalt könyvelési iratanyagok, mérleg-, számlaforgalmi adatokat tartalmazó iratok, elektronikus adathordozók és egyéb rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bűncselekménnyel érintett személy (természetes, jogi) mely bevallási időszak(ok) vonatkozásában, milyen adónemekben mekkora bevétel csökkenést eredményeztek az adott költségvetési alrendszernek; igazságügyi informatikai szakértő: a lefoglalt számítástechnikai adathordozókon, számítógépeken tárolt adatok megismerése, értékelésre és elemzésre alkalmassá tétele; igazságügyi írásszakértő: a szakértői vizsgálattal érintett személyekhez köthető, az ügyben bizonyítási eszközként szolgáló okiratokon (pl. számlák, teljesítési igazolások, bizonylatok, adóbevallások, társasági okiratok, cégdokumentumok, stb.) szereplő, a személyazonosság beazonosítására szolgáló kéz-, és írásjegyek az adott személytől származnak-e.

Gazdasági jogsértések A Vám- és pénzügyőrség nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények súlya, 2010-re gyakorlatilag teljesen a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények irányába tolódott el. 2009-ben az általunk felderített hatáskörös bűncselekmények száma közel 1,5-szeresére emelkedett 2008-hoz képest (+5400 eset); 2010. éves adatok ugyancsak rámutatnak arra, hogy az esetszám valószínűleg eléri, sőt meg is haladhatja a 2009. adatokat. A számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményi körben jelentős esetszám növekedést tapasztaltunk az elmúlt időszakhoz képest. 2010. november 21. napjáig tekintve a testületnél nyilvántartott hatáskörös esetszámokat – 15.307 – vizsgálva megállapítható, hogy azok 42,71 %-a a számvitel rendjének megsértése bűncselekményhez köthető; a második legnagyobb gyakoriságú bűncselekményi kategória az adócsalás (13,2 %), majd a csődbűncselekmény (5,8 %.); A fentebb felsorolt gazdasági bűncselekmények bizonyításához gyakran elengedhetetlen (ügyész által megkövetelt) igazságügyi - általában könyv-, adó-, és írás - szakértő igénybevétele, az adott eljárás sikere gyakran a szakértői bizonyításra épül.

Adócsalás – Számlagyár - Szakértő I. típusú számlagyár olyan gazdasági eseményekről szóló bizonylatokat állít ki, amelyek a valóságban nem léteznek. A számlagyár irányítói a döntően fiktív adatokkal bejegyzett, tényleges gazdasági tevékenységet nem végző társaságok nevében az egész ország területére kiterjedően létező és működő vállalkozások és szervezetek felé meghatározott összeg ellenében hamis, teljesítés nélküli számlákat bocsátanak ki, amelyeket a vevők nevében eljáró személyek a könyvelésben szerepeltetve a vállalkozások Áfa- és társasági adófizetési kötelezettségeiket csökkentik, vagy jogosulatlanul igényelnek vissza adóösszeget. A cégalapításokhoz a szervezők általában olyan személyeket keresnek, akik pár ezer forint ellenében a nevüket adják.

Adócsalás – Számlagyár - Szakértő II. típusú számlagyár esetén jellemzően a fekete gazdaságból származó termékek és szolgáltatások legalizálása történik meg. Az elkövetők az ezen körbe tartozó termékeket több, a számlagyárhoz tartozó vállalkozásokon átfuttatják, amelyek során az értékük folyamatosan a valóságos több száz szorosára-ezerszeresésre növekszik, majd ezt követően EU –n kívüli területre exportálják. A kiszállító a belföldi beszerzéshez kapcsolódó Áfa – tartalmat jogosulatlanul visszaigényli. Olyan termékek esetén alkalmazott gyakorlat, amelyek kis mennyiségben is jelentős értéket képviselnek (pl. számítástechnikai termékek és alkatrészek) Összességében az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése magas fokú szervezettséget és konspirációt mutat. A szervezők mind a cégbejegyzést, mind a későbbi működtetést jogi ismeretekkel rendelkező és könyvelésben jártas szakemberek bevonásával végzik.

Szakértői költségek 2010. Január – Október időszak: 137,1 millió Ft Területi eloszlás: Dél-Alföld: 17,7 millió Ft Észak-Alföld: 18,5 millió Ft Észak-Magyarország: 13,9 millió Ft Közép-Magyarország: 28,8 millió Ft Közép-Dunántúl: 13,9 millió Ft Dél-Dunántúl: 15,7 millió Ft Nyugat-Dunántúl: 11,1 millió Ft (VP Központi Bűnüldözési Parancsnokság): 7,2 millió Ft a szakértői vélemény elkészítésére harmadannyi órát fordítottak a szolgáltatók, mint az iratanyagok áttekintésére/rendezésére??? kiegészített szakértői vélemény esetében ugyancsak jelentős tétel az iratanyagok ismételt áttekintése 3/1986. (II. 21.) IM rendelet - az igazságügyi szakértők díjazásáról: Az 1. számú mellékletben név szerint nevesített igazságügyi adó- és könyvszakértő munkadíja 4000, - Ft/minden megkezdett óra 3/1986. (II. 21.) IM rendelet: költségátalány - Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői intézmény és a szaktanácsadó részére a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb százezer forint.

Problémakörök Szakértői feladat-túlvállalás Szakvélemény előterjesztésére szabott határidő túllépése Súlyosabb esetekben rendbírság kiszabására irányuló nyomozó hatósági előterjesztés szükségessége – „végső eszköz” A könyv és adó szakkérdési feladatoknál elsődleges szempont a szakmai hozzáértés, a kellő szakmai rutin, másodlagos pedig a vállalt határidő. A milliárdos elkövetési értékű, vagy egyéb okok miatt kiemeltnek tekinthető ügyekben nem engedhető meg, hogy az ügy lényegének tekinthető eljárási cselekményben egy fiatal, azonban kellő szakmai hozzáértéssel/rutinnal nem rendelkező szakértőt rendeljen ki a nyomozó hatóság, bármennyire is „olcsóbb”. A szakértőnek feltett kérdések elsősorban a jogsértés megfelelő minősítéséhez, a bizonyítás szempontjából releváns körülmények tisztázásához, az adott bűncselekmény törvényi tényállásában nevesített tényállási elemek meglétének vizsgálatához kötődnek. Esetenként a nyomozó hatóság nem szakkérdés/ténykérdés megválaszolását kérte a szakértőtől – „helyes szakértői kérdésfeltevés” - „konzultáció” Hiányos szakvélemény – szakértői vélemény kiegészítése

Problémakörök Szakértői vizsgálat kereteinek meghatározása??? Érthető, világos szakvélemény követelménye Tartalmi szakszerűség követelménye: a szakvélemény gyakran felesleges terjedelmű, a nyomozás irataiban foglaltak ismertetése („átmásolása”) nem szükséges, felesleges jogszabály-ismertetések megjelenítése A szakértő szakkérdésben és ne ténykérdésben adjon választ, ne foglaljon állást büntetőjogi kérdésekben A szakvélemény dokumentumokkal gyakran nem alátámasztott (szakvélemény melléklete hiányos), vagy olyan dokumentumokat tartalmaz, ami nem kapcsolódik a szakértői vizsgálathoz (szakvélemény melléklete részben felesleges) Szakértői vizsgálat kereteinek meghatározása???

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!