MKVK Komárom-Esztergom Megyei Szervezete – Könyvvizsgálói Klub Számviteli törvény változása 2013. Pénzmosási törvény változása miatti aktuális teendők – könyvvizsgálók részére Baranyai Magdolna Bejegyzett könyvvizsgáló, adószakértő 2013.11.06. 1

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása megengedett volt (2012. évi CLXXVIII. tv.) Szt. 3§ (3) 3. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hibák, hibahatások összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2 %-át, illetve, ha a mérlegfőösszeg 2 %-a nem haladja meg az 1 mFt-ot, akkor az 1 mFt. Minden esetben könyvelendő tételek → év végén minősíteni kell. Ha jelentős → háromoszlopos mérleg! Mikor jelentős a hiba? A, meghaladja a számviteli politikában választott értékhatárt B, ha a hibahatások egy adott évre vonatkozóan eredményre, saját tőkére előjeltől függetlenül meghaladják a mérlegfőösszeg 2 %-át, C, ha a hibahatás nem haladja meg a mérlegfőösszeg 2%-át, de az 1 millió Ft-ot igen. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;„ (eddig mérlegfőösszeg 2 %-át és az 500 mFt-ot kellett figyelni!) 2012. Évben tehát már nincs lényeges hiba – ismételt közzététel!! Mikrogazdálkodói számvitelnél nincs jelentős összegű hiba! Ha jelentős a hiba –akkor középső oszlopos a beszámoló. Kiegészítő melléklet szerepel! Adóhatósági ellenőrzés esetei, ha év váltás van: - vizsgálati jegyzőkönyv van, határozat még nincs – nincs könyvelési teendő - határozat mérlegkészítés időpontjáig jogerőssé vált – időbeli elhatárolással a tárgyévre könyvelendő! - vizsgálati jegyzőkönyv van, határozat van, de még nem jogerős – céltartalék képzés lehet, ha a feltételek fennállnak Bírságok, késedelmi pótlékok – az adófolyószámlán lévő előírt időpontban könyvelendő!

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása megengedett volt (2012. évi CLXXVIII. tv.) Lényeges hiba, ismételt közzététel : hatályon kívül helyezte a törvény az előírásokat! Szt. 11. § (3): Ha a mérleg fordulónapja megváltoztatásra került, akkor a bázisévi adatokat nem kell feltüntetni a beszámolóban! Átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg fordulónapját megelőzően az átalakulás napjával beszámolót készíteni és azt letétbe helyezni, közzétenni. Üzleti év: végelszámolás, felszámolás és kényszertörlés esetén az előző év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napig terjedő időszak. Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az erről szóló végzés jogerőre emelkedésének napját követő naptól a vállalkozó által - az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel - az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak. (11) A felszámolás, illetve a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától."

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása megengedett volt (2012. évi CLXXVIII. tv.) Értékesítési céllal beszerzett eszközök (Szt. 28.§ (3): áruként kell kimutatni értékesítésig, ha átmenetileg használatba veszi a társaság. (pld. tesztautó,bemutató kereskedelmi eszközök - televíziók) Kérdés: „átmenetileg?” Támogatásként/térítés nélkül átvett eszközök (Szt. 45.§ (2a): bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő – halasztott bevétel feloldásakor figyelmen kívül kell hagyni! (rögzíteni kell, hogy melyik módszert választjuk megkezdett elszámolásnál → számv. pol. mód!) A használatba vétel időpontjában áruként kell kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig ( az állományból való kivonásig) átmenetileg használatba vesz. Kérdés: Milyen időtartamot jelent az „átmeneti”? Ha használatba vétel követően megnő a használatba vételkori bekerülési értékhez képest az eszköz bekerülési értéke – a halasztott bevétel feloldásakor a növekmény figyelmen kívül kell hagyni. Ha a hasznos élettartam növekszik meg – azt is figyelmen kívül kell hagyni! Ha van halasztott bevétel – a korábban választott módszerrel is folytatható az elszámolás. Számviteli politikában rögzíteni kell!!

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása megengedett volt (2012. évi CLXXVIII. tv.) Tartósság (Szt. 46.§ (4): könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete akkor tartós, ha múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennállnak, illetve ha véglegesnek tekinthetők. (ha pld. egy terméket a beszámoló fordulónapja után, de még a beszámoló összeállítása előtt a könyv szerinti értéknél jelentősen alacsonyabb áron értékesítettek!→fordulónap utáni események vizsgálata könyvvizsgálói munkalap!) Szellemi termékek fogalma (Szt. 25.§ (7) használatba vételtől függetlenül ide sorolandók az iparjogvédelemben részesülő alkotások, szerzői művek (szoftvertermékek, műszaki tervek) "(7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.„ BERUHÁZÁS főkönyvi számlán nem kell átvezetni ! – Azonnal az 1-es főkönyvre kell könyvelni!! Tartósság: ha a fordulónapot követő eseményeknél olyan gazdasági esemény történik, amely „végleges” - akkor azokat figyelembe kell venni. Pld. mérlegkészítés időszakában eladásra kerülnek az eszközök alacsonyabb piaci értéken, mint a könyv szerinti érték.. Vagy engedményezésre kerül a követelés… ezek véglegesnek tekinthetők!

Adózott eredmény: -10 000 eFt Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása megengedett volt (2012. évi CLXXVIII. tv.) Földgáz, villamosenergia, ívóvíz-szolgáltató által jogszabály alapján felszámított díjak a bekerülési érték részét képezik (Szt. 47.§ (4)e) Osztalékfizetés negatív tárgyévi adózott eredmény esetén (Szt. 84.§ (7o). Az eredménykimutatásban MSZE a negatív tárgyévi adózott eredmény lesz! Adózott eredmény: -10 000 eFt Eredménytart. ig. vét. osztalékra 2 000 eFt Jóváhagyott osztalék 2 000 eFt Mérleg szerinti eredmény -10 000 eFt "(5) Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény utáni kamatra és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget is be kell állítani az eredménykimutatásba. Ilyen esetben - ha a tárgyévi adózott eredmény negatív - az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz."

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező (2012. évi CLXXVIII Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező (2012. évi CLXXVIII. tv.) SKONTO (Szt. 84.§(7)o és 85. § (3): a fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor adott vagy kapott engedmény pénzügyi eredményben elszámolható mértéke 3 %-ra csökkent.(eddigi megfogalmazás → legfeljebb a késedelmi kamattal arányos! A 3 % feletti rész – rendkívüli tétel!! ) Skontóként a pénzügyileg rendezendő (számlán szereplő) ellenérték legfeljebb 3 %-a számolható el! Könyvvizsgálóknál – besorolási hiba az eredménykimutatásnál! http://www.mkvk.hu/szervezet/tagozatok/konyveloitagozat/beerkezett_dokumentumok 84. § (7) bekezdés o) pontjában és 85. § (3) bekezdés o) pontjában a "legfeljebb a késedelmi kamattal arányos" szövegrész helyébe az "a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó" szöveg,  A számviteli törvény 86.§-ának (7) bekezdése pedig előírja, hogy a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel a társasági adóalap meghatározása során növelni kell az adózás előtti eredményt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének "h" pontja szerint, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Példa skontó számítására Számla végösszege: 3 000 000 Ft Számla fizetési határideje: 2013.07.07. Tényleges pénzügyi rendezés: 2 850 000 Ft, ideje: 2013.06.20. „Előrefizetés” napjainak száma: 17 nap Skontó összege (3000000 Ft – 2 850 000 Ft) 150 000 Ft. Szerződés szerinti 5 % skontó jár, ha a vevő a 30 napos határidőn belül fizet. A számviteli tv. 2013.01.01-től 3 %-ot minősít skontónak, a többit (2 %-ot) pedig elengedett követelésnek. A skontó könyvelése: 150 000 Ft * 3% = 4 500 Ft (T: 87. – K: 311) – pénzügyi művelet 150 000 Ft – 4500 Ft = 145 500 Ft (T: 88 – K:311) – rendkívüli ráfordítás –elengedett követelés  Ha pl. 100.000 forintos számlára 5 %-os skontóban állapodnak meg polgári jogilag, akkor ebből a számvitel 3 %-ot – a példában 3.000 forintot – könyveltet le ilyenként a 97 pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a másik félnél a 87 pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Az e fölötti részt átminősíti elengedett kötelezettségnek, illetve követelésnek, így esetünkben a fennmaradó 2.000 forint a rendkívüli tételek között (98 – 88 számlaosztályban) jelenik meg. TÁRSASÁGI ADÓ:  A számviteli törvény 86.§-ának (7) bekezdése pedig előírja, hogy a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel a társasági adóalap meghatározása során növelni kell az adózás előtti eredményt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésének "h" pontja szerint, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.

Számviteli tv. módosítása, mely 2013-tól kötelező, 2012-től alkalmazása NEM megengedett (2012. Évi CLXXVIII. Tv.) Üzembe helyezés időpontja (Szt. 52.§ (2):az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja! (hatósági engedély hiánya ne akadályozza az üzembe helyezést !) Konszolidáció alól mentesség (Szt. 117.§ (6) Mentesítés nem alkalmazható, ha már kérelmezték a tőzsdei kereskedelmet! Pld. Ingatlanok esetében, ha rendeltetésszerű a használatba vétel az aktiválásnak nem feltétele a hatósági engedély!

Ld. Köv. fólia – 2014. évi könyvelési teendők! Forgóeszközhitelek árfolyamveszteségének elhatárolása (Szv. Tv. 33.§ (2) és (3)) Nem csak a beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségeknél, hanem a forgóeszközökhöz kapcsolódó, rövid távú tartozások árfolyamveszteségei is elhatárolhatók. Nézzünk egy példát! Társaság 2013.09.01-jén felvett 10 000 EUR hitelt 284 Ft/EUR árfolyamon 12 hónapos futamidővel. 2013-ban csak kamatot fizetett, így 2013.12.31-én fennálló tartozása 10 000 EUR. A kötelező átértékelés alapján 10 000 EUR * 290 Ft/EUR = 2 940 000 Ft. Az árfolyamveszteség tehát 10 000 EUR * (290-284 Ft/EUR) = 60 000 Ft. Ennek a könyvelése: T: 8763. Mérlegfordulónapi árfolyamkülönbözet K: 452. Év végi árfolyamveszteség: 60 000 Ft. A számviteli politikában a társaság úgy döntött, hogy elhatárolja a forgóeszközhöz kapcsolódó árfolyamveszteséget is. Kontírozás: Tartozik: 39. Aktív időbeli elhatárolás Követel: 8763. Mérlegfordulónapi árfolyamkülönbözet 60 000 Ft. Ki kell számolni a képzendő céltartalék összegét: Arányszám: 4 hónap / 12 hónap = 0,333. Képzendő céltartalék: 60 000 Ft * 0,333 = 20 000 Ft. Ennek könyvelése: Tartozik: 86. Egyéb ráfordítás – céltartalék Követel: 421. Céltartalék 20 000 Ft Lekötött tartalék képzési kötelezettség: 60 000 Ft – 20 000 Ft = 40 000 Ft Könyvelési tétele: Tartozik: 413. Eredménytartalék Követel: 414. Lekötött tartalék 40 000 Ft Ld. Köv. fólia – 2014. évi könyvelési teendők!

2014-ben a hitel visszafizetésekor könyvelendő tételek: Tartozik: 452. Forgóeszköz hitel Követel: 384. Bankszámla 10 000 EUR pld. 275 Ft/EUR árfolyamon: 2 750 000 Ft Kapcsolódó tételként árfolyamnyereség: (290 – 275 Ft/EUR) * 10000 EUR = 150 000 Ft Tartozik: 452. Forgóeszköz hitel Követel: 976. Devizás tételek árfolyamnyeresége Tartalékok kivezetése Tartozik: 8763. Mérlegfordulónapi árf.k. Követel: 39. Aktív időbeli elhat. 60 000 Ft Tartozik: 421. Céltartalék Követel: 96. Egyéb bevétel 20 000 Ft Tartozik: 414. Lekötött tartalék Követel: 413. Eredménytartalék 40 000 Ft

2013.évközi módosítás (2013. évi CIII. törvény 26. §-a - hatályos 2013.07.01-től) A Tao szerinti kapcsolt vállalkozások közötti adóalap korrekciós tételek a számvitelben is elszámolhatók. (nem kötelező – választható – számviteli politikában kell rögzíteni) Bekerülési érték (Számv. Tv. 47.§) és az értékesítés nettó árbevételéhez kapcsolódó utólag elszámolt ellenérték-különbözet módosításra került (Számv. Tv. 7.§ (4)) Ha a számvitelben is könyvelésben kerül – akkor már bekerül az adózás előtti eredménybe – így nincs már Tao korrekció! A kapcsolt vállalkozásoknak 2013. június 30-tól lehetőségük nyílik arra, hogy az egymás közötti szerződéseikben alkalmazott utólagos ellenérték-korrekciót könyvviteli elszámolásaikban az eredeti ügyleti ellenérték módosításaként szerepeltessék, elkerülve ezzel a társasági adóalap-módosítást. Az ellenérték-korrekciókat eszközbeszerzés esetében az eszköz bekerülési értékének részeként, szolgáltatás igénybevétele esetében az elszámolt költség, ráfordítás módosításaként, értékesítés esetén az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, az utólagos módosításról kiállított számviteli bizonylat alapján.   Kérdés maradt: ÁFA-kezelése!!

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Az választhatja, aki nem könyvvizsgálatra kötelezett és, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegfordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. 398/2012. (XII.20.)Kormányrendelet szabályozza. NINCS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE, aki választotta! Újonnan alapított vállalkozás is választhatja

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 3. sz. melléklet szerinti Számlatükröt kell alkalmaznia (a számlák „alábontása” megengedett.) Számviteli politikát nem kell készítenie. Ha eltérő számlatükröt alkalmaz – kell saját számlarend is! A beszámoló 3 oldal, néhány kiegészítő információ helyettesíti a kiegészítő mellékletet. Nincs jelentős hiba, nem lehet K+F, üzleti, vagy cégérték aktiválás. Az eszköz bekerülési értékében nem tartoznak bele a beruházáshoz kapcsolodó biztosítási díjak, árfolyam-különbözetek, betanítási költségek stb. Bizonylat hiánya miatt keletkezett bekerülési érték különbözet minden esetben nem jelentős tétel – tárgyévi egyéb bevétel, vagy egyéb ráfordítás. (pld. Kalkulált átírási illeték) Saját termelésű készletek bekerülési értéke a még várhatóan felmerülő költségekkel és kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár. NAV 90 napon belül kéri a szabályzatokat! – Nyilatkozni kell a mikrogazdálkodói számlatükör alkalmazásáról, illetve az eddigi számviteli politika 2013.01.01-től való hatályon kívül helyezéséről!

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Terv szerinti értékcsökkenés a TAO kulcsokkal megegyező, maradványérték nincs. Immateriális javak, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok hasznos élettartama 3 év – kivéve, ha eltérő szerződés van. 100 eFt alatti egyedi beszerzésű eszközöket azonnal kis értékű tárgyi eszközként egyösszegben el kell számolni (lehet alacsonyabb értéket is választani) Értékhelyesbítés és értékelési tartalék könyvelése nincs. Értékvesztés elszámolása kötött: 180 nap – 269 nap közötti lejárt követelésnél – 30 % 270 nap – 364 nap közötti lejárt követelésnél – 50 % 365 napon túl lejárt követelésnél – 100 %

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Nincs év végén kötelező devizás átértékelés (MNB árfolyam kötelező!) Ha nincs év közben a készletekről nyilvántartás, a mérlegérték= leltározott mennyiség * utolsó beszerzési ár Aktív időbeli elhatárolás (csak a járó kamatbevételek, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, és a kamatfizetési periódusa az 1 évet meghaladja; olyan költségek, amelyek a mérleg fordulónapját követő 2, vagy kettőnél több évet terhelnek; átvállalt kötelezettséget, ha az 1 millió Ft-ot meghaladja) Passzív időbeli elhatárolás (fizetendő kamat, ami a mérlegfordulónap után esedékes és a kamatfizetési periódusa az 1 évet meghaladja; olyan bevételek, amelyet a mérlegfordulónapot követő 2, vagy kettőnél több évet illetnek; kapott fejlesztési támogatás, elengedett kötelezettség, térítés nélkül átvett eszköz, ha 1 millió Ft-ot meghaladja) Külföldi útszakaszra jutó exportárbevételt nem csökkenti a fuvarköltség, azt igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Áttérési szabályok: Alapítás-átszervezés és K+F aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a lekötött tartalékot fel kell oldani. A kormányrendeletben előírtakon kívüli időbeli elhatárolásokat fel kell oldani. Ha céltartalékképzést nem választ, akkor a képzett céltartalékot vissza kell vezetni. Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot vissza kell könyvelni. Valós értéken történő értékelést meg kell szüntetni Részesedéshez kapcsolódó üzleti, vagy cégértéket meg kell szüntetni

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Visszatérés a mikrogazdálkodói beszámolóról Ha a vállalkozás két egymást követő üzleti évben nem felel meg az alkalmazási feltételeknek, akkor a második üzleti évet követő évtől köteles éves beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót készíteni. Pld. ha a vállalkozás 2014-ben és 2015-ben sem felel meg az előírt értékhatároknak, akkor először a 2016. évről kell másfajta beszámolót összeállítania! A visszatérésnél a „normál” beszámoló nyitó adatai megegyeznek a mikrogazd. Beszámoló záró adataival!

Könyvvizsgálat 2013.07.01-től a könyvvizsgálók felett a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság (KKB) látja el a hatósági feladatokat. Közérdeklődésre számot tartók minőségellenőrzését már ők végzik pld.

Könyvvizsgálati kötelezettség 2013. Általános szabályok szerinti kategóriák vizsgálata A Számviteli törvény alapján nem kötelező a könyvvizsgálat a 2012. évtől induló üzleti évben, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 2014-től induló üzleti évre a fenti 200 millió forintos értékhatár 300 millió forintra fog változni. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének, vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. A fentieket nem alkalmazhatja: a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet, c) a konszolidálásba bevont vállalkozás, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, e) az a vállalkozó, amelyik – a megbízható és valós kép érdekében – kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

2013. évre könyvvizsgáló választása Amennyiben van két lezárt üzleti éve a vállalkozásnak, akkor a 2012. évi beszámoló mérlegelfogadó taggyűlésén kellett választania könyvvizsgálót. Amennyiben jogelőd nélkül alapított vállalkozásról van szó, vagy nincs két üzleti beszámolója, akkor a várható adatai alapján lesz 2013-ban könyvvizsgálatra kötelezett → a mérlegfordulónapig kell könyvvizsgálót megbíznia. Ha még nem volt a társaságnak könyvvizsgálója – mindenképp az első könyvvizsgálót a társasági szerződésben, alapítói okiratban meg kell jelölnie. Ha nem az első könyvvizsgálóját bízza meg, akkor is kell változásbejelentő a Cégbíróságra. 21

Könyvvizsgálati kötelezettség Közbenső mérlegre (21.§ (5) Értékhelyesbítéskor (59.§ (2) Valós értéken történő értékeléskor (59/A §.(15.) Átalakulás (136.§ (9) EVA tv. hatálya alóli kikerülés (bev. Nyilvántartást vezető társaságoknál) 2/A § (4) Beszámoló devizájának változása (145. § (1) Apport értékelése (RT-nél 2006. évi IV. tv. 209.§ (1) Közalapítvány, egyéb szervezetek (224/2000. K.r. 19.§ (1) Jövedéki termékforgalmazó kettős könyvvitelt vezetők Fémtörvény hatálya alá tartozó vállalkozások Biztosítók, pénzügyi vállalkozások, alapok, szövetkezetek stb. Pályázatok, támogatás http://www.mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/szakertoi/kozlemenyek/konyvvizsgalatikotelezettseg2012 - Mikor kötelező a könyvvizsgálat 2012-ben? Figyelem! Új Cégtörvény 61/B.§ → tagváltozás bejegyzés iránti kérelemnél, ha a cégnél nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 mFt-ot meghaladó köztartozás van, a cégbíróság hiánypótlásként kéri a részesedés-átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtását!! 155/A. § (1) A 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak. (2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta. A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásairól Az év elején a Ctv.-ben életbe lépett módosítások után következzenek azok, amelyek 2012. március 1. napjától hatályosak. A tagváltozás bejegyzése iránti eljárás új intézmény. Az új eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a  cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forint meghaladó köztartozással rendelkezik. Ez esetben a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés-átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. [Ctv. 61/B §]

Pénzmosásról szóló tv. módosítása 2013.07.01-től lépett hatályba a 2013. évi LII. Törvény. A kamarai mintaszabályzatot 2 évente felül kell vizsgálni. Könyvvizsgálók teendői: ha kizárólag könyvvizsgálói tevékenységet folytatnak Ha a törvény hatálya alá tartozó egyéb tevékenységet folytatnak (pld. könyvelés, adótanácsadás)

Pmt. - Kizárólag könyvvizsgálói tevékenységet végzők Ha a könyvvizsgáló 2007.12.15. ELŐTT kezdte meg a tevékenységét, akkor a pénzmosási szabályzatot meg kellett küldenie az ORFK részére. Erről a szolgáltatók nem kaptak visszaigazolást – ezek „jóváhagyott szabályzatnak” minősülnek. Ennek igazolása feladóvevénnyel, postakönyvvel lehetséges. A helyi szervezet részére is el kellett küldeni a szabályzatot, melyről határozatot kaptak a szolgáltatók. Rájuk is vonatkozott a 2008.03.14-i kötelezettség: a kijelölt személy be kellett jelenteni a NAV PEII (régebbi PIO) részére. (A bejelentésről szintén kell rendelkezni valamilyen igazoló dokumentummal)

Pmt. - Kizárólag könyvvizsgálói tevékenységet végzők Ha a könyvvizsgáló 2007.12.15-e UTÁN, de 2013.07.01-je előtt kezdte meg a tevékenységet, és akár a kamarai mintaszabályzatot alkalmazták, vagy saját belső szabályzatot alkottak – akkor a helyi szervezetnek kellett beküldeni jóváhagyásra a szabályzatot, melyről határozattal kell rendelkezniük. Rájuk is vonatkozott a 2008.03.14-i kötelezettség: a kijelölt személy be kellett jelenteni a NAV PEII és a helyi szervezet részére. (A bejelentésről szintén kell rendelkezni valamilyen igazoló dokumentummal)

Pmt - Kizárólag könyvvizsgálói tevékenységet végzők 2013. évi teendők: Ha a könyvvizsgáló 2013.07.01-je UTÁN kezdi meg a tevékenységét A kamarai mintaszabályzatot alkalmazza – be kell jelentenie a helyi szervezethez ezt a tényt, illetve a kijelölt személyeket – erről kap beiktatási határozatot. A NAV PEII felé pedig be kell jelentenie az ÁNYK nyomtatványon a kijelölt személyt. Ha NEM a kamarai mintaszabályzatot alkalmazza – akkor a helyi szervezetnek el kell küldenie a szabályzatát jóváhagyásra, illetve a kijelölt személyt is be kell jelenteni. A MKVK helyi szervezete áttekinti a szabályzatot és erről határozatot ad ki. A NAV PEII felé bejelentendő a kijelölt személy.

Pmt - Kizárólag könyvvizsgálói tevékenységet végzők 2013. évi teendők: Ha a könyvvizsgáló 2013. 07.01-je ELŐTT kezdte meg a tevékenységét - és a kamarai mintaszabályzatot alkalmazza és továbbra is azt szeretné alkalmazni – kinyomtatja magának azt, és az abban foglaltak alapján jár el. A kijelölt személyt 2008.03.14-ig be kellett jelentenie a helyi szervezet és a NAV PEII felé is. - és NEM a kamarai mintaszabályzatot alkalmazta, akkor saját belső szabályzatát köteles átdolgozni. Az aktualizált szabályzatot nem kell megküldenie sem a kamarai szervezetnek, sem a NAV PEII felé. Kijelölt személyt jelenteni kellett 2008.03.14-ig a hatóság felé. FENTI KÖTELEZETTSÉGEK ELMULASZTÓKNAK JAVASLAT: mihamarabbi pótlás! Pénzmosási szabályzat kamarai ellenőrzésénél igazolni kell a szabályzatok benyújtását, kijelölt személyek bejelentését.

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Azonosítási adatlap (1. sz. melléklet) 1. Az ügyfél természetes személy képviselőjének azonosítása: Az ügyfél: könyvvizsgálattal MEGBÍZÓ. Az ügyfél képviselője: a cégbíróságnál bejegyzett természetes személy képviselő, magánszemély. A rögzítendő adatok: neve, lakcíme, állampolgársága, azonosító okmány típusa és száma, külföldi esetében magyarországi tartózkodási helye, születési helye és ideje, anyja neve. Hogyan ellenőrizhető az ügyfél képviselője? Magyar állampolgár esetében személyi igazolványa, lakcímet igazoló hatósági igazolványa ellenőrzésével. Fontos, hogy a bemutatott okiratok érvényességét is vizsgáljuk! (Lejárt ügyvezetői mandátumok!) Külföldi természetes személynél az útlevele, tartózkodási jogot igazoló okmány ellenőrzésével, ezek érvényességi vizsgálatával. Külföldi személynél előfordulhat magyarországi megbízott, meghatalmazott: ebben az esetben a magyar állampolgárra vonatkozó előírásokon túl a meghatalmazást is vizsgálni kell. Külfölditől kapott meghatalmazást csak közokiratba foglalva és amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, apostillel ellátva szabad elfogadni. Belföldi meghatalmazó esetén a meghatalmazottnak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznia kell, hogy a meghatalmazót személyesen ismeri, továbbá a meghatalmazó azonosításáról szükséges adatokról is. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október 5-én aláírt Egyezménynek (a továbbiakban: Apostille Egyezmény), az Apostille Egyezményt Magyarországon kihirdető 1973 évi 11. tvr.-ben meghatározott körben az okiratokat Apostille tanúsítvánnyal látja el (az Egyezmény részes államainak folyamatosan frissített listája a www.hcch.net/index_en.php?act=conventions.status&cid=41 oldalon található). Ezekben az esetekben az okirat az Egyezményben részes bármely államban minden további felülhitelesítés nélkül felhasználható. Azon államok tekintetében, amelyek nem csatlakoztak az Apostille Egyezményhez, a Konzuli Főosztály az okiratok miniszteri felülhitelesítését végzi el, ezekben az esetekben az okiratokat a felülhitelesítést követően a felhasználás szerinti ország Magyarországon akkreditált külképviseletének diplomáciai felülhitelesítésével is el kell látni.

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Azonosítási adatlap (1. sz. melléklet) 2. Az ügyfél azonosítása A rögzítendő adatok: a MEGBÍZÓ társaság neve, rövidített neve; székhelye, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe; cégjegyzék száma, egyéb szervezetnél a nyilvántartásba vétel, bejegyzés határozatszáma vagy nyilvántartási száma; főtevékenysége; képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók neve és beosztása; ha a külföldi szervezet ügyfélnek van kézbesítési megbízottja, akkor a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai Milyen dokumentumot használhatunk? 30 napnál nem régebbi okirat, cégbírósági igazolás;cégkivonat; ha még nem történt meg a cégbírósági bejegyzés, akkor társasági szerződés, alapítói okirat, alapszabály; → bejegyzést követően be kell mutatni a bejegyzést (nyilvánosan hozzáférhető listák, lekérdezések – Mentés ezekről) Egyéb szervezetnél – hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vételről igazolást Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél a saját országának joga szerinti bejegyzésről, vagy nyilvántartásba vételről igazolást. Mire figyeljünk – ha folyamatban van a cégbejegyzés és csak alapdokumentum áll rendelkezésre: - Társasági szerződésnél, alapító okiratnál – ügyvédi ellenjegyzés van-e a dokumentumon? - Társasági szerződés tartalmazza-e a legalapvetőbb adatokat (cégnév, főtevékenység, jegyzett tőke, tagok vagyoni hozzájárulása) - Társasági szerződésben rögzített tevékenység engedélyhez kötött-e? - KFT és RT esetbéen a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat betartották-e

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Azonosítási adatlap (1. sz. melléklet) 3. A könyvvizsgálói szerződés tartalmára vonatkozó rögzítendő adatok A szerződés típusa, tárgya (Kkt. 3.§ (1) bekezdés mely pontja szerinti tevékenységre szól a szerződés) Típus: Megbízási szerződés. Tárgy: A, számviteli beszámoló felülvizsgálata, annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről B, a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása C, jogszabályban meghatározott egyéb könyvvizsgálói feladatok elvégzése Időtartama: elfogadó nyilatkozattal, megbízási szerződéssel és cégbírósági bejegyzéssel egyezően (amelyik már rendelkezésre áll) A teljesítés körülményei – Megbízási szerződésben rögzítetteknek megfelelően. De lehet részletesen is, könyvvizsgálói munkaprogram szerint, havi elszámolással vagy éves elszámolással stb.. 3. § (1) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység a) a gazdálkodónál a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, b) a gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési (záradékolási) feladatok ellátása, c) a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott egyéb feladatának elvégzése. (2) E törvény alkalmazásában jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás a) a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése, b) a gazdálkodó alapításával, átalakulásával, jogutód nélküli megszűnésével, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi, adó- és járulék-, vám-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai, szervezési szakértői tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel kapcsolatos tanácsadás, ideértve - külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - az igazságügyi könyvszakértői tevékenységet is, c) a számviteli, ellenőrzési, pénzügyi, könyvvizsgálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, d) a könyvviteli szolgáltatás.

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Azonosítási adatlap (1. sz. melléklet) Adatkezelési nyilatkozat Hozzájárul vagy nem járul hozzá a bemutatott okiratok másolásához (mi felelősségünk ezek tárolása!) Hozzájárul vagy nem járul hozzá, hogy más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágításhoz a rögzített azonosító adatokat és egyéb dokumentumokat átadja. (Javaslat – saját szabályzatunk szerinti azonosítás!)

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat (2. sz. melléklet) Tényleges tulajdonos: csak természetes személy lehet. (addig kellene a tényleges tulajdonos feltárását végezni, amíg jogi személyek egész során keresztül el nem jut ahhoz a természetes személyhez, akinek a tulajdonjoga igazolható) Módosítás: az ügyfél képviselője nyilatkozhat, hogy ki a tényleges tulajdonos. Meg kell adnia a tényleges tulajdonos magánszemély nevét, lakcímét, állampolgárságát, azonosító okmányának típusát és számát, külföldi tartózkodás esetén a magyarországi tartózkodási helyét, születési idejét és helyét, anyja nevét. Szintén a képviselő nyilatkozat arról, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e, vagy azok közeli hozzátartozója, élettársa stb. A nyilatkozat végén szintén Adatkezelési nyilatkozat található, amelyben az ügyfél képviselője nyilatkozik arról, hogy hozzájárul vagy sem a bemutatott okirat másolásához, vagy más szolgáltató által végzett átvilágításhoz az azonosító adatok átadásáról. FONTOS: az ügyfél képviselőjének alá kell írnia a nyilatkozatot! A nem szabályozott piacon jelen lévő, közösségi jogi vagy azzal egyenértékű nemzetközi szabályozással összhangban lévő közzétételi követelmények hatálya alá tartozó kötelezett jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekben már az a természetes személy is tényleges tulajdonosnak minősül, aki KÖZVETVE rendelkezik a szavazati jogok, illetve a tulajdoni hányad 25 %-val. Amennyiben nem rendelhető hozzá természetes személy az adott szervezethez, akkor a vezető tisztségviselő fog tényleges tulajdonosnak minősülni!

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Üzleti kapcsolatos folyamatos nyomon követése – belső szabályzatban rögzítettek alapján folyamatosan során a teljesítés körülményeinek figyelni kell valamennyi összetett és szokatlan ügyletre Az ügylet azonosítása rögzítése mellett – szükség esetén – a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását is kérheti a szolgáltató. Bejelentéskor csatolni kell a pénzmosás gyanúját alátámasztó dokumentumokat is. Folyamatos oktatás a Pmt-ről a szabályzat szerint! Ennek dokumentálása!

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai FONTOS! A könyvvizsgáló 2014. december 31-ét követően köteles az ügyleti megbízást teljesítését megtagadni, amennyiben: Az ügyféllel 2013. július 01. elptt létesített üzleti kapcsolatot, Az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselője útján 2014.12.31-ig nem jelent meg, és Az ügyfél vonatkozásában a Pmt. 7-10.§-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei 2014.12.31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésre.

Pmt - Törvény főbb 2013. évi változásai Mi (volt) a teendő, ha a könyvvizsgáló más olyan tevékenységet végez, amely a Pmt hatálya alá tartozik? Minden egyes tevékenység esetében rendelkeznie kell külön-külön belső pénzmosási szabályzattal! (könyvelés, adótanácsadás stb.) Ha van „jóváhagyott” szabályzata: 2007.12.15-ig az ORFK részére kellett megküldeni a szabályzatot –erről nem volt külön értesítés, „jóváhagyott”-nak minősül. Igazolni kell, hogy megküldésre került a szabályzat. 2008.03.14-ig a Kamara által kidolgozott mintaszabályzat alapján kellett a belső mintaszabályzatot elkészíteni. 2008.03.14-ig mindenkinek be kellett jelentenie a kijelölt személyt. (Ha egy cég könyvvizsgálatot és könyvelést is végez – akkor nem kellett minden egyes tevékenységhez ezt megtennie – cégszinten történt a bejelentés) 2007.12.15-től a tevékenységet kezdőknek be kellett küldeniük a szabályzatunkat VPKBP PIO részére, melyről jóváhagyó határozatot kaptak. Rájuk is vonatkozott a kijelölt személy bejelentési kötelezettség. Ha nincs ‘jóváhagyott’ szabályzata: 2013.09.28-ig kellett megküldenie az átdolgozott pénzmosási szabályzatát és a kijelölt személyt bejelentenie a NAV PEII felé. A szabályzathoz jóváhagyási kérelmet is kellett csatolni (formanyomtatvány), illetve 3 000 Ft illeték befizetésről igazolást is kellett benyújtani. (NAV 10032000-01037423 bankszámlára). A kijelölt személyről lehet kérni igazolást e-mailen, ha nem tudjuk más dokumentummal igazolni! „Amennyiben a kötelezett szolgáltató önmaga fedi fel a hiányosságokat és úgy pótolja, hogy menet közben ellenőrzésre nem szólítjuk fel – akkor szankciómentesen tehetik meg a pótlást.” – Somogyi Tiborné NAV PEII munkatársa (2013.09.27.) INTERJÚ A PÉNZMOSÁS ELLENI INFORMÁCIÓS IRODA munkatársával 2013.09.27-én: www.Onlinekonyveloklub.hu honlapon letölthető!

Hasznos, ajánlott honlapok: Köszönöm a figyelmet! Hasznos, ajánlott honlapok: http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/pmt_mintaszabalyzat_modositas http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/pmt_valtozas http://www.mkvkok.hu/jelentos_valtozasok_a_penzmosas_megelozesevel_kapcsolatos_kotelezettsegek_teren http://onlinekonyveloklub.hu/konyveloklub/levelek_tagoknak/2013/20130927_peii_interju_penzmosasi_szabalyzatrol_onlinekonyveloklub.pdf 36