Rendelkezésre álló tőke 2007.03.26.. 2 Út a QIS3-ig QIS2: S1 szerinti tőke korrigálva az eszköz-forrás átértékelésből adódó különbözetekkel CP20: 3 szintű.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
CASH-FLOW kimutatások
Advertisements

Cash flow A vállalat működése, befektetései és pénzügyi tevékenysége által genarált pénzáramlásokat tartalmazó kimutatás. Az eredménykimutatásban és a.
Törvényben szabályozott innovációt támogató lehetőségek
A cégértékelési módszerek elméleti háttere és gyakorlati alkalmazása
PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK.
BÉT – Kibocsátói Villámprezentációk
1 Miről lesz szó a következő 20 percben? I. A tartalékok legjobb becslésének főbb elemei II. A kockázati ráhagyás: CoC megközelítés III. CoC - egyszerűsítések.
Cash flow-kimutatás esettanulmány
Cash flow felépítése I. Operatív CF 1. AEE – kapott osztalék ±
Concorde Hozamfizető Származtatott Befektetési Alap (EUR)
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
Értékteremtő folyamatok számvitele
SAJÁT TŐKE.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az ICAAP a PSZÁF szemszögéből
QIS 3 tapasztalatai a nem-élet területen
A JELENLEGI BESZÁMOLÓ TARTALMA
Ambrovics Andrea KEOP IH vezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Biztosításgazdaságtan 6. téma
SAJÁT TŐKE (rövid, tartalmi áttekintés)
A cash flow kimutatás összeállítása és elemzése
Hitelfelvételi problémák
MUNKA-TERMELÉKENYSÉG
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK Vizsga Gyakorlati részjegy: –2 ZH –ZH pótlás: utolsó gyakorlat –Gyak UV: vizsgaidőszak első két hetében 2 időpont –Értékelés: az.
A környezeti számvitel és könyvvizsgálat korlátai, lehetőségei és követelményei Dr. Pál Tibor.
Árfolyamkockázat és a vállalati szféra
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Az átalakulási formák felé mutató döntések célszerűsége a gazdálkodás, befektetés, működtetés, vagyoni érték szempontjából.
Banki Kontrolling Erőss Zsolt Radnóti Krisztina Romhányi Balázs Szabó Zoltán Tremmel Gábor.
KOCKÁZAT – HOZAM.
Az EIOPA stressz teszt ütemezése, illetve az LTG jogszabálycsomag módosulásai Varga Gábor Biztosítási szakmai konzultáció április 15.
1 A Szolvencia II harmadik mennyiségi hatástanulmányának (QIS3) eredményei Gaálné Kodila Diána március 20.
1 Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS1-2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána március 26.
A Szolvencia II. csoport vonatkozásai
1 Tartalékok értékelése a QIS4-ben Somlóiné Tusnády Paula március 20.
Tájékoztató a második mennyiségi hatástanulmány (QIS2) előkészületeiről Gaálné Kodila Diána
1 Belső modellek a QIS4-ben Boziné Kristóf Katalin március 20.
A számvitel szerepe az adójogban
A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási.
7. A különböző megtakarítási formák összehasonlítása
IV. Terjeszkedés.
A hitelintézeti beszámoló
EBKM számítási módszerei Készítette: Pál János Raj Gergő.
A hitelintézet prudens működésének szabályozása
Bankmérleg, forrás oldal
Pénzügyi ismeretek Bankműveletek- bankszámvital Katona Klára.
Ha külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hitel-, vagy devizakötvény-kibocsátásból származó tartozásunk van. Továbbá.
EGYES PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SAJÁTOSSÁGAI Készítette: Szabó Gabriella.
Számvitel S ZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk... Hiányzik egy jól.
C_08.00 és C_10.00 táblák Magyar Nemzeti Bank Pintér Csilla
Vállalati pénzügyek II.
Az eredmény keletkezése, eredménykimutatás
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
Sorszám Tétel Helye a mérlegben 1.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
285 Eredmény 1000 Tulajdonos Eszköz Forrás 500 Bankhitel
SZÁMVITEL.
SZÁMVITEL.
„Ne tegyünk minden tojást egy kosárba!”
Pénzügyi jog 2. Számviteli alapok 2019.
Előadás másolata:

Rendelkezésre álló tőke

2 Út a QIS3-ig QIS2: S1 szerinti tőke korrigálva az eszköz-forrás átértékelésből adódó különbözetekkel CP20: 3 szintű tőkejavaslat Keretirányelv-tervezet Egyelőre nincs részletes javaslat, további elemzés, összhang a banki szektorral

3 CP20 (eredeti javaslat)/Alapelvek 3 szint (tier) a tőke rendelkezésre állásának megfelelően Rendelkezésre állás: állandóság, szenioritás, rögzített kötelezettségek (kamat, osztalék) hiánya Az egyes szinteken belül további kategóriák: core tier1, non-innovative tier1, innovative tier1, upper tier2, lower tier2 Határértékek az egyes kategóriák tőkén belüli maximális arányára

4 CP20 (eredeti javaslat)/Szintek 1. szint: véglegesen átadott folyamatos működés és felszámolás esetén is képes a veszteségek fedezésére rangsorban hátrasorolt nem kapcsolódik hozzá kötelezettség 2. szint: rangsorban hátrasorolt, a többi feltétel csorbul 3. szint: feltételes tőkeelemek veszteségfedezeti képesség nem automatikus felügyeleti mérlegelést/engedélyt kíván és értékelést, hogy mennyire lehet figyelembe venni + tőkét csökkentő elemek

5 CP20 (eredeti javaslat)/Példák 1. befizetett törzstőke, megtermelt eredmény elsőbbségi részvények mint hibrid tőkeelemek - osztalékelsőbbségi - kamatozó - átváltható - visszaváltható - nem kumulatív (1. szint) - kumulatív (2. szint) alárendelt kölcsöntőke - határozatlan idejű - határozott lejárattal (legalább 5 év)

6 CP20 (eredeti javaslat)/Példák 2. be nem fizetett elemek pótbefizetések egyesületeknél hitellevelek tőketámogatás várható eredmény?

7 QIS3 / 1. szint 3 szintű rendelkezésre álló tőke további alábontások nélkül 1. Szint: Szabad források (Eszközök – Kötelezettségek) piackonzisztens értékelés mellett Alárendelt források feltételek teljesülése esetén Folyamatosan rendelkezésre áll, felszámolás esetén is Teljes összeg rendelkezésre áll Az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek után következnek Nem lehet határozott lejáratú Kötelezettségektől mentes

8 QIS3 / 1. szint konkrétan Befizetett jegyzett tőke/alaptőke + tőketartalék Megtermelt eredmény (eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény) Eszközök és források átértékeléséből adódó különbözet Előírt pótlólagos tagdíjbefizetések, amennyiben díjbevételként még nem vették figyelembe Alárendelt tagi vagyonrész Alárendelt kölcsöntőke 5 feltétel mellett, de legalább 4-et teljesít

9 QIS3 / 2. és 3. szint 2. szint 1. szintről kiszorult alárendelt források Olyan feltételes tőkeelemek, amelyek 4 feltételnek teljesen, 1-nek alapvetően megfelelnek 3. szint Feltételes tőke

10 QIS3 / Figyelembe nem vehető elemek Saját részvény Immateriális javak Piackonzisztens értékelés hiánya esetén a jelentős veszteségek 20%-nál nagyobb részesedések pénzügyi intézményekben, ha nem része kiegészítő csoportfelügyelésnek (50-50% az 1. és 2. szintről) Feltételes tőke nem képezheti MCR fedezetét (egyetlen határérték)

11 QIS3 / Szükséges korrekciók a jelenlegi számításhoz képest Átértékelés hatása Értékelési tartalék teljes összege figyelembe vehető Határozott lejáratú alárendelt kölcsöntőke értékének fokozatos csökkentésére nincs előírás, 5 éves korlát nincs, határérték nincs Függőkártartalék diszkontálása miatti különbözet nincs Részesedések levonása eltér Bit. előírásától

Csoport tőkemegfelelésének számítása QIS3

13 Csoportszámítások célja Diverzifikációs hatások felmérése Csoporton belüli átruházhatóság (transferability) vizsgálata mind a rendelkezésre álló tőke, mind a tőkeszükséglet szempontjából Csoport által hordozott kockázatok felmérése Számítások kivitelezhetőségének vizsgálata

14 Számítások I. Tőkeszükséglet 1.Standard formula alkalmazása a csoportra (részletes specifikáció, modulokból felépítve) 2.Konszolidált adatokra 3.Egyedi szükségletek szűrt összegzése 1. és 2. esetben kulcskérdés az átruházhatóság II. Rendelkezésre álló tőke III. Belső modell Alapvetően a biztosítói csoportok felügyeletéről szóló direktíva alapján (98/78/EC)

15 Terjedelem Az EGT-n belüli biztosító csoporttagok Nem EGT részesedések – leválasztva a csoportról, nincs diverzifikáció, többlettőke külön bemutatása, kiegészítő számítások Más pénzügyi szektorokban lévő részesedések – úgy mint az előző Szabályozás alá nem eső részesedések – információ a kockázatok figyelembe vételéről, számszerűsítéséről Technikai okokból kimaradó részesedések – levonandó Nem 100%-os részesedések - arányosan

16 Átruházhatóság 1.Tőkeszükséglet Egy portfólióból származó nyereség átvihető-e egy másik portfólió veszteségének rendezésére Ha nem, nincs létjogosultsága a diverzifikációnak 2.Rendelkezésre álló tőke Egy portfólió (csoporttag) többlettőkéje figyelembe vehető-e egy másik deficitének fedezetére

17 Példák az átruházhatóság korlátaira Csoporttagok közti diverzifikáció ld. tőketámogatás Nyereségrészesedéses szerződések Hibrid tőke, alárendelt kölcsöntőke* Kisebbségi részesedések* Átruházás költségei * Többlettőke nem vehető figyelembe. Más át nem ruházható elemnél ugyanígy. Diverzifikációs hatásokat arányosítjuk.

18 Csoport-specifikus kockázatok Nehezen számszerűsíthetők Káros befolyás Jogi kockázat Reputációs kockázat Struktúra komplexitása, transzparencia hiánya Érdekösszeütközések Kockázatok koncentrációja (tail dependencies)

19 Kockázati modulok/1 Nem-életbiztosítási Országon belül 75% korreláció, eltérő országok között 50%. Nem-élet katasztrófa kockázat Csoportra számított szcenáriókat aggregálva Partner kockázat (counterparty default) Helyettesítési költségek összeadódnak (kitettségeket egyenként kell vizsgálni) Csoporton belüli tranzakciók kiszűrése Életbiztosítási Minden modul esetén egyszerű összegzés Nem ismer el diverzifikációs hatásokat

20 Kockázati modulok/2 Piaci kockázat Kamatláb, részvény, ingatlan, árfolyam élet ág: átruházhatóság nem teljesül, nem enged diverzifikációt → összegzés nem-élet → konszolidált adatokon Piaci rés-kockázat, koncentráció egységesen konszolidált adatokon Működési kockázat összegzés