IV. témakör A köztisztviselői jogviszony Közigazgatási alapvizsga A diasort hatályosította: Dr. Kiss Sándor június

Az előadás tartalmi felépítése 1.A közszolgálati jogviszony intézménye 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

1. A közszolgálati jogviszony intézménye 1.1. A közszolgálat jellemzői 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai 1.3. A köztisztviselő kinevezése 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

1.1. A közszolgálat jellemzői Fogalma: munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony többletjogokkal, többletkötelezettségekkel. Tágabb értelemben ide tartoznak: köztisztviselők, közalkalmazottak, hivatásos szolgálatok dolgozói, bíróságok, ügyészségek dolgozói.

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai A közszolgálati jogviszony alanyai Munkáltató Munkavállaló Főszabály, hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője gyakorolja. államönkormányzatköztisztviselőügykezelő vezetőügyintéző

KÖZTISZTVISELŐ a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki: előkészíti a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a feladataival összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. ÜGYKEZELŐ, aki: a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el, a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, de nem köztisztviselő A közszolgálati jogviszony alanyai

VEZETŐ: főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető. ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti. A KÖZTISZTVISELŐ tevékenységének jellege alapján lehet: 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai

1.3. A köztisztviselő kinevezése A közhivatal viselése alkotmányos alapjog. A közszolgálati jogviszony fő szabályként kinevezéssel és annak elfogadásával, határozatlan időre jön létre (kivétel: helyettesítés, meghatározott feladat ellátása). Feltételek: általános és különös alkalmazási feltételek megléte, kizáró ok hiánya.

Az alkalmazás általános feltételei magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, ügyintézők esetén főszabályként legalább középiskolai végzettség, fontos és bizalmas munkakörben a nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés, egyes beosztásokban és munkakörökben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, a jövőben versenyvizsga megléte.

A munkakörhöz igazodó sajátos szakmai követelmények: az egyes munkakörök ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség és szakképesítés, a munkáltató által belső szabályzatban előírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen- nyelv-ismeret megléte Az alkalmazás különös feltételei

A kinevezés nélkülözhetetlen elemei Tartalmi elemek: a szerv megnevezése, a kinevezési jogkör gyakorlója aláírása; a köztisztviselő  neve,  munkaköre, feladatköre,  besorolása, illetménye, beállási szintje,  a munkavégzés helye,  előírt kötelezettségei,  elfogadó nyilatkozata,  próbaidő kikötése. Formai elemek: írásba foglalás „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

A próbaidő A kinevezésben próbaidőt kell kikötni. Időtartama: min. 3 max. 6 hónap. A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti Eskütételi kötelezettség a kinevezéskor; szóban és írásban.

A kinevezés módosítása A kinevezés érvényességéhez – a módosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselő konszenzusára van szükség. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése: fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény-megállapítás, szerven belüli átszervezés és jogutódlás esetén. (kivételek!)

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye; megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye. A megszűnés és meg- szüntetés esetei törvényben meghatározottak!

A felmentési idő min. 2 max. 8 hónap; legalább a felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól; erre az időre átlagkereset jár A tartalékállomány célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás; időtartama: a felmentési idő tartama

Összeférhetetlenségi okok A pártpolitika-semlegesség érdekében:  nem viselhet pártban tisztséget,  nem vállalhat párt nevében közszereplést. A hatalmi ágak elválasztásának követelményé- ből fakadóan, a szakmai függetlenség megőr- zése érdekében nem lehet:  helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő az illetékességi területen;  országgyűlési képviselő, bíró, ügyész, alkotmánybíró. Összeférhetetlenségi okok megelőzése, megszüntetése

2. A közszolgálati jogviszony tartalma 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

2. A köztisztviselői jogviszony tartalma KötelezettségekJogok  általános  sajátos: ―utasítás végrehajtása ―vagyonnyilatkozat- tétel ―titoktartás  munkavégzéssel kapcsolatos általá- nos  munkavégzéssel kapcsolatos sajátos  egyéb sajátos Tartalom = kötelezettségek + jogok

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei A köztisztviselők általános kötelezettségei: munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni; munkatársaival együttműködni; munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő; munkáját személyesen elvégezni. A köztisztviselők sajátos kötelezettségei: utasítás végrehajtása vagyonnyilatkozat titoktartás

Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el, más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát). Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.

Vagyonnyilatkozat Célja: a közigazgatás átláthatósága, a korrupció megelőzése, a közbizalom megerősítése. Személyi köre: a törvényben felsorolt beosztásokat, munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

Titoktartási kötelezettség A köztisztviselő köteles megtartani az állami- és szolgálati titkot, nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudo- mására és kiszolgáltatásuk  az állam,  a közigazgatási szerv, illetve annak munkatársa vagy  az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

2.2. A köztisztviselők jogai munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok) munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás):  a munkaidőre  a rendkívüli munkavégzésre  a szabadság mértékére vonatkozóan. a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

A köztisztviselők sajátos jogai egyenlő elbírálás a kiválasztáskor, speciális illetményrendszer, felelősségre vonás csak szabályozott rendben, bírósági jogorvoslat joga, az életpálya biztonsága, garantált előmenetel, képzés, továbbképzés, átképzés, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez való tartozás párttagság szabályai, sztrájkjog.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Az érdekegyeztetés központi fórumai:  OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács),  KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács),  OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), helyi fórumai:  szakszervezetek.

A szakszervezetek jogai: szervezet működtetése, tájékoztatási jog, képviseleti jog, a köztisztviselő kérésére  részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban,  részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban, észrevételezési és javaslattételi jog, kifogás benyújtása a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete

2.4. A közszolgálati jogvita A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat: a közszolgálati jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében, mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor, ha törvény megengedi. Eljáró szerv: a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság, fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság. A kereset benyújtásának határideje: a kézbesítéstől számított 30 napon belül minden más ügyben az ált. elévülési időn belül (3 év)

3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere 3.3. A köztisztviselők teljesítmény- értékelése és minősítése 3.4. A köztisztviselők továbbképzése

3.1. A pályaúton történő előmenetel Alanyi jog Feltételek: ―legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év), ―a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy ―a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

A besorolás szabályai Főszabály: A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő besorolási osztályba, besorolási fokozatba, és fizetési fokozatba.

Besorolási osztályok és fokozatok I. besorolási osztály felsőfokú iskolai végzettség II. besorolási osztály középfokú iskolai végzettség III. besorolási osztály középfokú szakképesítés gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos, vezető- főtanácsos gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs Besorolási fokozatok: csak fizetési fokozatok vannak, ügykezelők tartoznak ide.

A pályán maradás és az előmenetel feltételei Közigazgatási alapvizsga  fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül, előadó besoroláshoz 2 éven belül;  a jogviszony fenntartásának nélkülözhe- tetlen feltétele;  mentesülés szabályai. Közigazgatási szakvizsga  tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz;  az előmenetel feltétele;  mentesülés szabályai.

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere Fogalma: mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Célja: a köztisztviselői kar anyagi megbecsülése, a magasan képzett szakemberek megszerzése és megtartása. Jellege: kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

Az illetményrendszer elemei Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi) Személyi illetmény

Az illetményrendszer összetétele Alapilletmény + Illetménykiegészítés + Illetménypótlék Illetmény

Az illetményrendszer összetétele Alapilletmény Illetményalap x Fizetési fokozat szorzószáma x Eltérítés szorzószáma Alapilletmény x „Intézményi” szorzószám Illetmény- kiegészítés Illetményalap x Pótlék szorzószáma Illetmény- pótlék

A köztisztviselők teljesítményértékelése értékelés alapja: munkáltató által évenként megálla- pított teljesítménykövetelmény, a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá- rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell, a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve- telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény- megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet

A köztisztviselők minősítése Garanciális szabály: a köztisztviselővel ismertetni kell! ismertetés megismerés A minősítésre észrevétel tehető. A köztisztviselő munkaügyi bírósághoz fordulhat, ha a minősítésben hibás valótlan, illetve személyiségi jogát sértő megállapítások szerepelnek aláírással igazolva Eredménye - négy fokozat: kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, alkalmatlan.

3.4. A köztisztviselők továbbképzése Képzési típusok: gyakornokképzés, közigazgatási alapvizsga és felkészítő, közigazgatási szakvizsga és felkészítő, az éves továbbképzési tervekben meg- határozott kötelező és fakultatív tan- folyamok (4 évente minimum 30 óra), jegyző- és vezetőképzés, állami vezetők képzése.

4. A köztisztviselők felelősségi rendszere 4.1. A fegyelmi felelősség 4.2. A kártérítési felelősség

4.1. A fegyelmi felelősség Fegyelmi felelősség fogalma: a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos felelősség. Fegyelmi vétség: megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás, két alakzat: –szándékosság, –gondatlanság.

A fegyelmi eljárás Megindítása: alapos gyanú esetén kell elrendelni. Szakaszai: vizsgálati szakasz melynek célja  az eset összes lényeges körülményének felderítése,  a pontos tényállás kialakítása, tárgyalási szakasz mely során döntés születik a felelősségről Résztvevők:  a vizsgálóbiztos  a köztisztviselő  a fegyelmi tanács (3 tagú) Fegyelmi büntetések:  megrovás,  előmenetelben való visszavetés,  juttatások csökkentése, megvonása,  címek, vezetői megbízás visszavonása,  hivatalvesztés.

4.2. A kártérítési felelősség A köztisztviselő kártérítési felelőssége Jellemzői: döntően vétkességi felelősség, a vétkességet a munkáltatónak kell bizonyítani, mértéke a vétkesség fokától és a magatartás súlyosságától függ. Kártérítés mértéke: gondatlanul okozott kárért háromhavi illetménye erejéig felel szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési felelősség megállapításának feltételei: jogellenes és felróható magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti okozati összefüggés.

objektív felelősségnél (pl. hiányfelelősség): a vétkességre tekintet nélkül kell megtéríteni a kárt. harmadik személynek (pl. ügyfélnek) okozott kár esetén: – a szerv tartozik közvetlen felelősséggel, de – érvényesítheti a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben A köztisztviselő kártérítési felelőssége

a felelőssége kiterjed: – az élet, egészség, testi épség sérelmével okozott kárra, – a köztisztviselő vagyontárgyaiban okozott kárra, – a köztisztviselőt ért egyéb kárra. teljes kártérítési felelősség terheli A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége főszabályként: vétkességre tekintet nélkül érvényesül, mentesül a felelősség alól, ha – a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy – a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Köszönjük figyelmüket és sikeres felkészülést kívánunk! Honlapunkat megtalálják: a címen