IV. témakör A köztisztviselői jogviszony Közigazgatási alapvizsga IV. témakör A köztisztviselői jogviszony

Az előadás tartalmi felépítése A közszolgálati jogviszony intézménye 2. A közszolgálati jogviszony tartalma 3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 4. A köztisztviselők felelősségi rendszere

1. A közszolgálati jogviszony intézménye 1.1. A közszolgálat jellemzői 1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai 1.3. A köztisztviselő kinevezése 1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése

1.1. A közszolgálat jellemzői Fogalma: a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, az állam nevében, közösségi szükségletek kielégítésére irányul. többletjogokkal, többletkötelezettségekkel jár. Tágabb értelemben ide tartoznak: köztisztviselők, közalkalmazottak, hivatásos szolgálatok dolgozói, bíróságok, ügyészségek dolgozói.

1.1. A közszolgálat jellemzői Legfontosabb jogszabályok: 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyve

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai Főszabály, hogy a munkáltatói jogokat a hivatali szervezet vezetője, illetve testület gyakorolja. A közszolgálati jogviszony alanyai Munkáltató Munkavállaló állam önkormányzat köztisztviselő ügykezelő vezető ügyintéző

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai KÖZTISZTVISELŐ a közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró dolgozó aki: előkészíti a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, felhatalmazás esetén a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a feladataival összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és a munkaterületén a célkitűzések érvényesítéséért. ÜGYKEZELŐ, aki: a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatokat lát el , a közszolgálati jog hatálya alá tartozik, de nem köztisztviselő.

1.2. A közszolgálati jogviszony alanyai A KÖZTISZTVISELŐ tevékenységének jellege alapján lehet: VEZETŐ: főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes, osztályvezető. ÜGYINTÉZŐ: aki a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti.

1.3. A köztisztviselő kinevezése A közhivatal viselése alkotmányos alapjog. A közszolgálati jogviszony fő szabályként kinevezéssel és annak elfogadásával, határozatlan időre jön létre (kivétel: helyettesítés, meghatározott feladat ellátása). Feltételek: általános és különös alkalmazási feltételek megléte, kizáró ok hiánya.

1.3.1. Az alkalmazás általános feltételei magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, ügyintézők esetén főszabályként legalább középiskolai végzettség, ügykezelők esetében legalább középszintű szakképesítés fontos és bizalmas munkakörben a nemzetbiztonsági feltételeknek való megfelelés, egyes beosztásokban és munkakörökben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, Közigazgatási versenyvizsga megléte (2009. január 1-től).

1.3.2. Az alkalmazás különös feltételei A munkakörhöz igazodó sajátos szakmai követelmények: az egyes munkakörök ellátásához jogszabályban előírt iskolai végzettség és szakképesítés, a munkáltató által belső szabályzatban előírt további szakképesítés, szakmai vagy közigazgatási gyakorlat, idegen-nyelvismeret megléte.

Nyilvános közzététel és pályázat Közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás csak pályázat útján adható Kivétel: vezetői kinevezés és megbízás adható a közigazgatási szervnél legalább 1 éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek A pályázatot kiíró szerv a pályázatot a kiírás meghirdetésével egyidejűleg megküldi a KSZK-nak (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képző Központ), mely azt elektronikusan közzé teszi az egységes hozzáférés érdekében a www.kozigallas.gov.hu honlapon.

1.3.3. A kinevezés nélkülözhetetlen elemei Tartalmi elemek: a szerv megnevezése, a kinevezési jogkör gyakorlója aláírása; a köztisztviselő neve, munkaköre, feladatköre, besorolása, illetménye, beállási szintje, a munkavégzés helye, előírt kötelezettségei, elfogadó nyilatkozata, próbaidő kikötése. Formai elemek: írásba foglalás „közszolgálati jogviszony” rögzítése.

1.3.3 Kinevezés Tájékoztatási kötelezettség: A munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatja a köztisztviselőt: a munkarendről a jubileumi jutalomra jogosító időről, a következő fokozat elérésének időpontjáról egyéb juttatásokról, az illetmény utalásáról a munkába lépés időpontjáról szabadság kiadásáról, mértékéről

1.3.5 Eskütételi kötelezettség 1.3.4. A próbaidő A kinevezésben próbaidőt kell kikötni. Időtartama: min. 3 max. 6 hónap. A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 1.3.5 Eskütételi kötelezettség a kinevezés előtt, szóban kell megtenni és írásban megerősíteni elmaradása érvénytelenségi ok, ennek hiányában a köztisztviselő nem állítható hivatalba.

1.3.6. A kinevezés módosítása A kinevezés érvényességéhez – a módosításhoz is – a közigazgatási szerv és a köztisztviselő konszenzusára van szükség. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése: fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény-megállapítás, szerven belüli átszervezés és jogutódlás esetén.

1.3.6. A kinevezés módosítása Kivételek (nem kell a köztisztviselő belegyezése) átszervezés, jogutódlás esetében, ha a jogviszony, munkakör, feladatkör és illetmény változatlan, továbbá a munkavégzés helye csak a település területén belül változik.

1.4. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése A megszűnés és meg- szüntetés esetei törvényben meghatározottak! megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye; megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye.

1.4 közszolgálati jogviszony megszűnése Határozott idő lejártával Köztisztviselő halálával Törvényben meghatározott esetekben Hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel IRM-be beosztott bíró, ügyész megbízatásának megszűnésével 70. életév betöltésével Prémiumévek program ill. különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetében külön törvény szerint

1.4 közszolgálati jogviszony megszüntetése Felek közös megegyezésével Áthelyezéssel (három oldalú megállapodással) Lemondással (köztisztviselő bármikor lemondhat, a lemondási idő 2 hónap) Felmentéssel Azonnali hatállyal próbaidő alatt

Felmentés A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha: Közigazgatási szerv szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani Megszűnt a szervezet azon tevékenysége, melyben foglalkoztatták Átszervezés miatt a munkaköre feleslegessé vált Nyugdíjasnak minősül Alkotmánybíró megbízatása megszűnik

Felmentés A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha A közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik Köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan Vezetői megbízás visszavonása esetén Rokkantsági nyugdíj jogosultságaival rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi Előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel (felmentési idő leteltekor) rendelkező kérelmezi

Felmentés min. 2 max. 8 hónap; Felmentést a munkáltató köteles indokolni (valós, okszerű) -Felmentési idő: min. 2 max. 8 hónap; legalább a felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól; erre az időre átlagkereset jár; Végkielégítés, függ a közszolgálati jogviszonyban eltöltött időtől 3 havi-8 havi illetménynek megfelelő összeg (max . 12 havi)

1.4.2. A tartalékállomány célja: az újbóli elhelyezkedés, a közigazgatásban való megtartás; másik közigazgatási szervnél képzettségének , besorolásának megfelelő állás felajánlása időtartama: a felmentési idő tartama

1.4.3. Összeférhetetlenségi okok A pártpolitika-semlegesség érdekében: nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében közszereplést. A hatalmi ágak elválasztásának követelményé-ből fakadóan, a szakmai függetlenség megőr-zése érdekében nem lehet: helyi, kisebbségi önkormányzati képviselő az illetékességi területen; országgyűlési képviselő, bíró, ügyész, alkotmánybíró. Összeférhetetlenségi okok megelőzése, megszüntetése

2. A közszolgálati jogviszony tartalma 2.1. A köztisztviselők kötelezettségei 2.2. A köztisztviselők jogai 2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete 2.4. A közszolgálati jogvita

2. A köztisztviselői jogviszony tartalma Tartalom = kötelezettségek + jogok Kötelezettségek Jogok általános sajátos: utasítás végrehajtása vagyonnyilatkozat-tétel titoktartás munkavégzéssel kapcsolatos általá-nos munkavégzéssel kapcsolatos sajátos egyéb sajátos

2.1. A köztisztviselők kötelezettségei A köztisztviselők általános kötelezettségei: munkaidejét munkában tölteni, és ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; munkáját elvárható szakértelemmel és utasítások szerint végezni; munkatársaival együttműködni; munkáját úgy végezni, hogy az más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő; munkáját személyesen elvégezni. A köztisztviselők sajátos kötelezettségei: utasítás végrehajtása vagyonnyilatkozat titoktartás

2.1.1. Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Főszabály: a köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát). Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést követne el, más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

2.1.2. Vagyonnyilatkozat Célja: a közigazgatás átláthatósága, a korrupció megelőzése, a közbizalom megerősítése. Személyi köre: a törvényben felsorolt beosztásokat, munkaköröket, feladatköröket ellátó köztisztviselők és hozzátartozóik (közös háztartásban élők, pl.: házastárs, élettárs, gyermek).

Vagyonnyilatkozat 2007. évi CLII. Törvény a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, hatályos 2008. január 1-jétől Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult Hatósági vagy szabálysértési ügyben Közbeszerzési eljárás korán Költségvetési, egyéb pénzeszközök felett Állami, önkormányzati támogatással kapcsolatos döntési eljárásban vesz részt

Vagyonnyilatkozat A jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot a jogviszony létrejötte előtt, megszűnését követő 30 napon belül, illetve a fennállása alatt 1, 2, vagy 5 évente kell tenni. Főszabály szerint a munkáltató jogkör gyakorlója őrzi Aki nem tesz eleget kötelezettségének, a jogviszony megszűnését eredményezi Az őrzésért felelős ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, majd az állami adóhatóságnál vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményezhet.

2.1.3. Titoktartási kötelezettség A köztisztviselő köteles megtartani az állami- és szolgálati titkot, nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudo-mására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, illetve annak munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.

2.2. A köztisztviselők jogai munkavégzéssel kapcsolatos általános jogok (Mt. szerinti általános szabályok) munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Ktv. szerinti speciális szabályozás): a munkaidőre a rendkívüli munkavégzésre a szabadság mértékére vonatkozóan. a köztisztviselők egyéb sajátos jogai

2.2.1. A köztisztviselők sajátos jogai egyenlő elbírálás a kiválasztáskor, speciális illetményrendszer, felelősségre vonás csak szabályozott rendben, bírósági jogorvoslat joga, az életpálya biztonsága, garantált előmenetel, képzés, továbbképzés, átképzés, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekhez való tartozás párttagság szabályai, sztrájkjog.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete Az érdekegyeztetés központi fórumai: OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács), KÉT (Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), OÖKÉT (Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács), helyi fórumai: szakszervezetek.

2.3. A köztisztviselők érdekvédelme, érdekképviselete A szakszervezetek jogai: szervezet működtetése, tájékoztatási jog, képviseleti jog, a köztisztviselő kérésére részvétel és képviselet a fegyelmi eljárásban, részvétel és észrevételezési jog a minősítési eljárásban, észrevételezési és javaslattételi jog, kifogás benyújtása a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen.

2.4. A közszolgálati jogvita A köztisztviselő közvetlenül a bírósághoz fordulhat: a közszolgálati jogviszonyból származó igénye érvényesítése érdekében, mérlegelési jogkörbe tartozó döntés ellen akkor, ha törvény megengedi. Eljáró szerv: a munkahely (telephely) szerint illetékes városi munkaügyi bíróság, fellebbezésnél az első fokon eljárt bíróság székhelye szerinti megyei munkaügyi bíróság. A kereset benyújtásának határideje: a kézbesítéstől számított 30 napon belül minden más ügyben az ált. elévülési időn belül (3 év)

Közszolgálati jogvita A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a bírósághoz: Közszolgálati jogviszony megszüntetésével Összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás Minősítés, teljesítményértékelés megállapításai Fegyelmi, kártérítési határozat Kinevezés egyoldalú módosítása Fizetési felszólítás Vezetői pótlék csökkentés esetében

3. A köztisztviselők előmenetele és díjazása 3.1. Az előmenetel feltételei és fajtái 3.2. A köztisztviselők illetményrendszere 3.3. A köztisztviselők teljesítmény-értékelése és minősítése 3.4. A köztisztviselők továbbképzése

3.1. A pályaúton történő előmenetel Alanyi jog Feltételek: legalább „alkalmas” minősítés (kivétel: a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 év), a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

3.1.1. A besorolás szabályai Főszabály: A köztisztviselőt az iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni a megfelelő besorolási osztályba, besorolási fokozatba, és fizetési fokozatba.

3.1.2. Besorolási osztályok és fokozatok I. besorolási osztály felsőfokú iskolai végzettség II. besorolási osztály középfokú iskolai végzettség III. besorolási osztály középfokú szakképesítés Besorolási fokozatok: gyakornok, fogalmazó, tanácsos, vezető-tanácsos, főtanácsos, vezető-főtanácsos csak fizetési fokozatok vannak, ügykezelők tartoznak ide. gyakornok, előadó, főelőadó, főmunkatárs Figyelembe veendő rendelkezések: Ktv. 1. § (7) bekezdés c) pontja; Ktv. 27. § (3)-(5) bekezdések.

3.1.3. A pályán maradás és az előmenetel feltételei Közigazgatási alapvizsga fogalmazó besoroláshoz 1 éven belül, előadó besoroláshoz 2 éven belül; a jogviszony fenntartásának nélkülözhe-tetlen feltétele; mentesülés szabályai. Közigazgatási szakvizsga tanácsos vagy ennél magasabb besoroláshoz; az előmenetel feltétele; mentesülés szabályai.

3.2. A köztisztviselők illetményrendszere Fogalma: mindazok a szabályok, amelyek a köztisztviselők díjazására vonatkoznak. Célja: a köztisztviselői kar anyagi megbecsülése, a magasan képzett szakemberek megszerzése és megtartása. Jellege: kötött illetményrendszer, az egyes elemek jogszabályban meghatározottak.

3.2.1. Az illetményrendszer elemei Alapilletmény: illetményalap (a mindenkori költségvetési törvény határozza meg) x besorolási szorzószám Illetménykiegészítés: iskolai végzettségtől és alkalmazó szerv szintjétől függ Illetménypótlék: speciális tudás vagy tevékenység elismerése (éjszakai, gépjármű-vezetési, veszélyességi, idegen nyelv-tudási, képzettségi) Személyi illetmény

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Alapilletmény + Illetménykiegészítés Illetménypótlék

3.2.2. Az illetményrendszer összetétele Illetményalap x Fizetési fokozat szorzószáma Eltérítés szorzószáma Alapilletmény Illetmény- kiegészítés Alapilletmény x „Intézményi” szorzószám Illetmény- pótlék Illetményalap x Pótlék szorzószáma

Illetményrendszer Illetménykiegészítés: alkalmazó szervtől függhet (pl. AB hivatala 80%, 35%, közigazgatási hivatal 35%, 15%), helyi önkormányzat rendeletben állapíthat meg mind a felsőfokú, mind a középiskolai végzettségű köztisztviselők számára Illetménypótlék: pl. éjszakai pótlék, gépjármű-vezetési pótlék, idegennyelv-tudási pótlék (kiemelt nyelvek: angol, német, francia: a pótlék alanyi jogon jár) Tizenharmadik havi illetmény Jubileumi jutalom (25,30,35,40 év közszolgálati jogviszony esetében), 2,3, 4,5 havi illetmény Étkezési utalvány Ruházati költségtérítés (ill. alap 200%-a) Egyéb szociális, jóléti, kulturális juttatás

3.3.1. A köztisztviselők teljesítményértékelése értékelés alapja: munkáltató által évenként megállapított teljesítménykövetelmény, a köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közig. szerv céljainak figyelembevételével meghatá-rozott teljesítménykövetelmények alapján rendszeresen értékelni kell (tárgyév végéig), a köztisztviselővel szembeni egyéni teljesítményköve-telményt és a munkateljesítmény- értékelést írásba kell foglalni és szóbeli megbeszélés keretében átadni ha a teljesítményértékelés hibás, vagy valótlan tény-megállapítást tartalmaz a köztisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet Eltérítés: helyi önkormányzatnál március 1-jéig kell dönteni, tárgyévre vonatkozik és nem módosítható, mértéke: +30%, -20%

3.3.2. A köztisztviselők minősítése Garanciális szabály: a köztisztviselővel ismertetni kell! ismertetés megismerés A minősítésre észrevétel tehető. A köztisztviselő munkaügyi bírósághoz fordulhat, ha a minősítésben hibás valótlan, illetve személyiségi jogát sértő aláírással igazolva megállapítások szerepelnek Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik. Eredménye - négy fokozat: kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, alkalmatlan.

3.4. A köztisztviselők továbbképzése Képzési típusok: gyakornokképzés, közigazgatási alapvizsga és felkészítő, közigazgatási szakvizsga és felkészítő, az éves továbbképzési tervekben meg-határozott kötelező és fakultatív tan-folyamok (4 évente minimum 30 óra), jegyző- és vezetőképzés, állami vezetők képzése. Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik.

4. A köztisztviselők felelősségi rendszere 4.1. A fegyelmi felelősség 4.2. A kártérítési felelősség

4.1. A fegyelmi felelősség Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. Fegyelmi felelősség fogalma: a közszolgálati jogviszonyból eredő sajátos felelősség. Fegyelmi vétség: megállapításának nélkülözhetetlen eleme a felróható (vétkes) magatartás, két alakzat: szándékosság, gondatlanság. Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik.

4.1.1. A fegyelmi eljárás Megindítása: alapos gyanú esetén kell elrendelni. Szakaszai: vizsgálati szakasz melynek célja az eset összes lényeges körülményének felderítése, a pontos tényállás kialakítása, tárgyalási szakasz mely során döntés születik a felelősségről Résztvevők: a vizsgálóbiztos a köztisztviselő a fegyelmi tanács (3 tagú) Fegyelmi büntetések: megrovás, előmenetelben való visszavetés, juttatások csökkentése, megvonása, címek, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés.

4.2. A kártérítési felelősség 4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége A kártérítési felelősség megállapításának feltételei: jogellenes és felróható magatartás, a kár bekövetkezte és a kettő közötti okozati összefüggés. Jellemzői: döntően vétkességi felelősség, a vétkességet a munkáltatónak kell bizonyítani, mértéke a vétkesség fokától és a magatartás súlyosságától függ. Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik. Kártérítés mértéke: gondatlanul okozott kárért háromhavi illetménye erejéig felel szándékos károkozás esetén a teljes kárt köteles megtéríteni.

4.2.1. A köztisztviselő kártérítési felelőssége objektív felelősségnél (pl. hiányfelelősség): a vétkességre tekintet nélkül kell megtéríteni a kárt. harmadik személynek (pl. ügyfélnek) okozott kár esetén: a szerv tartozik közvetlen felelősséggel, de érvényesítheti a kártérítési felelősséget a köztisztviselővel szemben. Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik.

4.2.2. A közigazgatási szerv kártérítési felelőssége főszabályként: vétkességre tekintet nélkül érvényesül, mentesül a felelősség alól, ha a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. a felelőssége kiterjed: az élet, egészség, testi épség sérelmével okozott kárra, a köztisztviselő vagyontárgyaiban okozott kárra, a köztisztviselőt ért egyéb kárra. teljes kártérítési felelősség terheli Itt kell emlékeztetni az előadás elején felvett dilemmára, miszerint az anyagi megbecsülés javítása kapcsán mire kell helyezni a hangsúlyt az illetményrendszer átalakítására, vagy a juttatások megújítására. S bár a kérdés az illetményrendszer átalakításának javára dőlt el, az új törvénybe mégis beépültek olyan új juttatások, amelyek korábban nem léteztek, s ezzel jótékony hatást gyakoroltak a juttatási rendszer továbbfejlesztésére. A 35 éves jubileumi jutalom kapcsán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy csak azok a köztisztviselők jogosultak erre a fokozatra, akik 2001. július 1-je után töltik be a 35 éves közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A ruházati költségtérítés egységesen 2002. január 1-jétől az illetményalap 150 %-a lesz valamennyi közigazgatási szervnél. Ebben az évben még a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni, amelynek értelmében a munkáltató döntésétől függ, hogy megállapít-e ruházati költségtérítést vagy sem. Nemcsak anyagi kedvezményt jelent az állam készfizető kezességvállalása a lakásépítéshez, illetve vásárláshoz igényelt kölcsön hitelbiztosíték értéket meghaladó részére, hanem igen nagy szimbolikus jelentőséggel bír. A kezességvállalás mindig valamilyen személyes jellegű közvetlen kötődést feltételez két személy között. A kezes és aközött, akiért a kezességet vállalják. Az állam azzal, hogy deklarálja készfizető kezességét, egyúttal bizonyítékát adja annak is, hogy valamennyi köztisztviselőért „személyes” felelősséget vállal, amely sajátos bizalmi viszonyt is feltételez. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozására vonatkozó új szabályok - ide értve a nyugdíjas bizottságot - elsősorban a nagyobb létszámú központi közigazgatási szerveket érintik.

Köszönöm a figyelmüket és sikeres felkészülést kívánok!