Összeférhetetlenség

C É L KORRUPCIÓMENTES KÖZÉLET Az önkormányzati rendszer bevezetése óta eltelt időszakban az önkormányzatok – a felhasználható források és a hasznosítható vagyonuk révén – önálló gazdasági hatalommá, az önkormányzati tisztségviselők és képviselők ennek letéteményeseivé váltak. A gazdasági hatalom növekedésével párhuzamosan a társadalomban egyre nőtt az elvárás az erőforrások nem egyéni, hanem közösségi célokra való hasznosítására, ennek ellenőrzésére illetőleg a korrupciómentes közélet megteremtésére.

ESZKÖZ TÁRGYI OLDAL KÖZVAGYON ÉS KÖZPÉNZEK ÁTLÁTHATÓSÁGA SZEMÉLYI OLDAL ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG SZABÁLYOZÁSA Ezen fokozott elvárásoknak az állam tárgyi oldalról a közvagyon és közpénzek átláthatóságát biztosító – több, pénzügyi tárgyú törvényt módosító – 2003. évi XXIV. törvénnyel (un. üvegzseb törvény), személyi oldalról a közvagyon és közpénzek felett rendelkezni jogosultak összeférhetetlenségét szabályozó törvényi rendelkezésekkel tett eleget. A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának alapelve az átláthatóság és nyilvánosság, függetlenül attól, hogy az önkormányzati tulajdon milyen szervezeti formában (gazdasági társaság, közhasznú társaság, közalapítvány) jelenik meg.

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG EGYIDEJŰ BETÖLTÉSÉNEK TILALMA EGYES TISZTSÉGEK, FOGLALKOZÁSOK EGYÜTTES EGYIDEJŰ BETÖLTÉSÉNEK TILALMA

JOGSZABÁLYOK a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. tv. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. tv. a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 2001. évi XCV. tv. köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXII. tv. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. tv. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

A diák értelmezése A POLGÁRMESTEREKRE vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat Ötv. 33/A.§ (1) bekezdése tartalmazza, amely mind a főállású és mind a társadalmi megbízatású polgármesterekre egyaránt vonatkozik.

SZABÁLYOZÁS Ötv. 33/A.§ Polgármesterek Önkormányzati Képviselők Ökj.tv. 5.§ Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (Ökj.tv.) tartalmazza. A törvény 5. §-a az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozik a 16. §-a pedig a polgármesteri összeférhetetlenséget szabályozó a 33/A. §-t iktatta be a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénybe (Ötv.).

Összeférhetetlenségi okok csoportosítása

ALANYAI SZERINT · Alanyai szerint: o polgármester – általános szabály: minden polgármesterre /Ötv. 33/A. § (1)/ – speciális szabály: csak főállású polgármesterekre vonatkozó szabályok /Ötv. 33/A. §. (2)/. o       önkormányzati képviselő /Ökj.tv. 5.§/ o       képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja /Ökj.tv.11.§/  

Személyi kör értelmezése Ötv. 103. § (2) a polgármesterrel kapcsolatos, Ötv. 33/A. §-ában foglalt összeférhetetlenségi előírásokat az alpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke vonatkozásában is alkalmazni kell. Ötv. 34.§ (2) nem képviselő alpolgármesterre is alkalmazni kell az Ötv. 33/A. §-ában foglaltakat

TÁRGYA SZERINT · Tárgya szerint: o       államhatalom és a helyi hatalom összefonódását tilalmazó rendelkezések o       gazdasági összeférhetetlenség o       sajtóval kapcsolatos összeférhetetlenség o       munkajogi összeférhetetlenség

FELOLDHATÓSÁG SZERINT ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG NEM FELOLDHATÓ

Államhatalom és helyi hatalom összefonódását tiltó rendelkezések Államhatalom és a helyi hatalom összefonódását tilalmazó rendelkezések   Polgármester nem lehet: (Ötv. 33/A.§; Ökj.tv. 5.§)) ·       köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, ·       az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, ·       a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője, ·       az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója, ·       bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, ·       a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, ·       a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, ·       jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője, ·       a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok I. a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyűlési biztos az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok III. bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja(1996. évi XLIII.tv.) Sajátosság: a foglalkoztatási/szolgálati jogviszonyra vonatkozó ágazati törvények is összeférhetetlenségi okként szabályozzák; az Ökjt. nem tilalmazza az önkormányzati képviselők vonatkozásában, azonban az ágazati törvények többsége szünetelési okként szabályozza a képviselői mandátum megszerzését. Alkotmány 40/B (4) rendvédelmi szervek tagjai jv. megszűnését követő 3 évig nem indulhatnak jelöltként.

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok IV. a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője (kormánytisztviselő) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző (kategorikus tiltás, sehol nem lehet képviselő, és polgármester)

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok IV. a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője csak az őt alkalmazó önkormányzatnál összeférhetetlen De! A Ktv. 1. §-a szerint a képviselő-testület hivatala alatt a helyi önkormányzat képviselőtestületének hivatalát, hatósági igazgatási társulását, közterület felügyeletet, és a körjegyzőséget is érteni kell.

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed

Értelmezési probléma helyi, területi, régiós államigazgatási szervek hatósági állatorvos falugazdász gyámhivatali és okmányirodai ügyintézők

Államhatalmi ágak elválasztásából adódó összeférhetetlenségi szabályok területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, Ha a többcélú kistérségi társulás ellátja a kistérségi területfejlesztési tanács feladatait, akkor a munkaszervezetének munkavállalója – bírósági döntéssel is megerősítetten – összeférhetetlen a képviselői tisztséggel. Az összeférhetetlenség fennállása szempontjából közömbös, hogy a munkaszervezetben való foglalkoztatás milyen jogviszonyban történik.

Gazdasági összeférhetetlenség I. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

Önkormányzati feladatellátás szerződés alapján HÁZIORVOS közalkalmazott vállalkozó háziorvos gazdasági társaság

Gazdasági összeférhetetlenség II. a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja, az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

SZEMÉLYI KÖR Gazdasági Társaságok: KKT,BT (csak az Ötv. 33./A § (1)m.) vonatkozásában) KFT: Ügyvezető, felügyelő bizottság elnöke RT: igazgatóság tagja, igazgató, igazgató-helyettes, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, felügyelő bizottság elnöke Az önkormányzatok vagyonukkal, az állam kiszámítható költségvetési támogatásával a magyar tőkehiányos gazdasági életben gazdasági hatalmat jelentenek, akár megrendelőként, akár közbeszereztetőként, akár befektetőként. A gazdasági társaságok gazdasági érdekeiket állandó juttatást biztosító felügyelő bizottsági tagsággal, igazgatósági tagsággal, stb. próbálják biztosítani, amely magában hordozza a lehetőségét annak, hogy a közpénzek felhasználása nem feltétlenül a közösségi érdek előtérbe helyezésével történik. Ezt kívánja az állam a gazdasági összeférhetetlenség szabályozásával elkerülni

Alapítvány/közalapítvány kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője, A 2006. évi LXV. törvény 1. §-a 2006. augusztus 24-i hatállyal hatályon kívül helyezte a Ptk. közalapítványra vonatkozó rendelkezéseit, közalapítvány nem alapítható, de álláspontunk szerint az összeférhetetlenség fennáll a korábban közalapítványként bejegyzett jogutód alapítványok esetében is.

Költségvetési szerv A polgármester nem lehet a képviselő- testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését a képviselő-testülettől kapja jogi személyiségű társulás többcélú társulás intézményvezető egyszemélyes „intézmények”: falugondnok, tanyagondnok védőnő, könyvtáros

SAJTÓVAL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Sem képviselő, sem polgármester nem lehet helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

Műsorszolgáltatatás Az Rttv. korlátozza a műsorszolgáltatásban való részvételét azon Gt-knek, amelyek vezetésében önkormányzati képviselő, polgármester vagy azok hozzátartozója (!) tag, polgármester nem lehet műsorszolgáltatásra jogosult

EGYÉB ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Polgármester nem lehet más önkormányzatnál: polgármester alpolgármester nem lehet más települési (!) önkormányzatnál: Önkormányzati képviselő (kivéve megyei közgyűlés tagja) Egyéb összeférhetetlenség:  A polgármester az Ötv. 33/A.§-a alapján nem lehet más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester illetve önkormányzati képviselő. Az önkormányzati képviselő esetén nincs ilyen tiltó szabály az Ökj.tv.-ben, azonban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (Övj.tv.) 25.§-a szerint a választópolgár csak egy választókerültben jelöltetheti magát, így az Ökj.tv. ugyan nem tiltja, de az Övj.tv. kizárja, hogy önkormányzati képviselő más önkormányzatnál képviselő vagy polgármester legyen. Ez alól kivétel a megyei közgyűlés elnöke és tagjai. A megyei közgyűlés tagjai lehetnek helyi önkormányzatnál képviselők, a tisztségviselők azonban polgármesteri tisztséget nem tölthetnek be más önkormányzatnál. A helyi önkormányzat képviselője, polgármestere lehet a megyei önkormányzat képviselője

MUNKAJOGI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Nem feloldható összeférhetetlenség !!! a FŐÁLLÁSÚ POLGÁRMESTER a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet; /Ötv. 33/A.§ (2)a.)/

FELOLDHATÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG a főállású polgármester a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ·vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja, ·gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója), · szövetkezet tisztségviselője, ·alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

A képviselő-testület döntése Hozzájárul Hozzájárulását megtagadja Kimondja az összeférhetetlenséget

Értelmezési probléma! Önkormányzati képviselő esetén felmerülő összeférhetetlenség sohasem szüntethető meg a képviselő-testület hozzájárulásával. Ha a betöltött tisztség önkormányzati tulajdoni részesedésű gazdálkodó szervezetben van, akkor a testület nem járulhat hozzá az egyidejű foglalkoztatáshoz.

Összeférhetetlenségi eljárás Bíróság eljárása KÖZIGAZ-GATÁSI HIVATAL ELJÁRÁSA Képviselő-testület Önkéntes jogkövetés

ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS Bejelentés Megszüntetés a megbízó levél átadásától, az ok felmerülésétől számított 30 napon belül A megválasztott képviselőt bejelentési kötelezettség /Ökjtv. 8. § (1)/, és megszüntetési kötelezettség /Ökjtv. 8. § (2)/ terheli. A polgármestert az Ötv. 33/A.§ (3) szerint csak megszüntetési kötelezettség terheli, kivéve a képviselő-testület hozzájárulásával feloldható összeférhetetlenséget, ott a bejelentés nem kerülhető meg. Véleményünk szerint törvényi kötelezettség hiányában is, úgy etikus ha a polgármester tájékoztatja a felmerült összeférhetetlenségi okról a képviselő-testületet.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELJÁRÁSA Érintett bejelentése Más személy kezdeményezése (polgármester esetén képviselői indítványra) bizottsági vizsgálat 30 nap Döntés (kizárólagos jogkör!): Hozzájárulás megadása/megtagadása Összeférhetetlenség kimondása/elutasítása A kezdeményezést a képviselő-testület (SZMSZ-ben meghatározott) bizottsága megvizsgálja, a képviselő-testület e bizottság előterjesztésére dönt az összeférhetetlenségről (ha lehetséges hozzájárulás megadásáról). Összeférhetetlenségi ügyben hozott döntés nem ruházható át. /Ötv. 10. § (1) bekezdés m) pont/ A polgármester, a képviselő az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól. (a nem képviselő bizottsági tag összeférhetetlensége esetén az eljárás hasonló, de a képviselő-testület döntése ellen jogorvoslat nem illeti meg az érintettet.)

KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ELJÁRÁSA Esetei: állampolgári bejelentésre vizsgálat kezdeményezése a testületnél törvénysértő döntés, döntés elmulasztása esetén kérelem a bíróságnak összeférhetetlenség kimondása iránt. Az összeférhetetlenség feltárásához, megszüntetetéséhez a közélet tisztasága megteremtése miatt olyan fontos társadalmi érdek fűződik, hogy amennyiben az érintett nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése törvénysértő a közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester illetőleg képviselő összeférhetetlenségének a kimondását. (A közigazgatási hivatal eljárásába az is beletartozik, hogy hivatalból vagy bejelentés alapján tudomására jutott összeférhetetlenségi helyzet megszüntetésére a képviselő-testület eljárását kezdeményezze.)

További jogorvoslatnak a II. A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA Érintettek jogorvoslati kérelmére Megtámadott határozat felülvizsgálata Nemperes eljárásban fellebbezés További jogorvoslatnak a II. Közigazgatási hivatal kezdeményezésére Összeférhetetlenség kimondása/elutasítása 30 napon belül fokú döntés ellen nincs helye A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Részletesebben az összeférhetetlenségről: A Belügyminisztérium honlapján megjelent módszertani ajánlás http://www.bm.gov.hu/web/portal.nsf/index?OpenView A Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal honlapján tájékoztatójában

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!