KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Államigazgatás A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Temesi István 2013.

Tartalom Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében és a közigazgatás rendszerében; Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése; Az államigazgatási szervek felépítése; 4. Az államigazgatás működése; 5. Az államigazgatás helye az Európai Közigazgatási Térben.

A fejezettel elérni kívánt célok 1. fejezet: Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg: A modern polgári államnak megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra; A közigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján; Az államigazgatást, mint a közigazgatás egyik alrendszerét.

1.1. Hatalommegosztási modellek Hatalmi ágak elkülönítése: Törvényhozó Végrehajtó Igazságszolgáltató hatalom Klasszikus Hatalmi ágak elkülönítése és a hatalmi ágak együttműködése, Egyensúlya: Törvényhozó Végrehajtó hatalom Igazságszolgáltató Köztársasági elnök Önkormányzatok Alkotmánybíróság Modern

1.2. Hatalommegosztás a magyar államszervezetben közigazgatási nézőpontból ORSZÁGGYŰLÉS KÖZIGAZGATÁS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZSÉG

1.3. A magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való kapcsolódása KÖZIGAZGATÁS KORMÁNY ORSZÁGGYŰLÉS KIM BM MINISZ-TEREK HELYI ÖNKOR-MÁNYZAT ALKOTMÁNY-BÍRÓSÁG FŐVÁROSI MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK PARLAMENTÁRIS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS, ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)

1. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében 1. fejezeti összefoglaló A hatalom megosztásának célja, modelljei Hatalmi ágak elválasztása, hatalom megosztása a hatalmi ágak között A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsősorban közigazgatási nézőpontból 1. Kormány és államigazgatás viszonya 2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különböző államformákban) A magyar államfejlődés története (a közigazgatás helyzete a különböző kormányformákban)

2. fejezet: Az államigazgatás fogalmi elemei A fejezettel elérni kívánt célok A VIZSGÁZÓ: ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPVETŐ SZERKEZETÉT; SAJÁTÍTSA EL AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERÉRE ÉS FOGALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ISMERETEKET; ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSEIT, FŐ FELADATAIT ÉS HATÁSKÖREIT; LEGYEN KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI AZ IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS FOGALMÁT; ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK TÍPUSAIT ÉS AZOK JELLEMZŐIT; TUDJA ÉRTELMEZNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOKAT.

2.1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban HATÁSKÖR: KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEK KÖZÜL MELYIK. ILLETÉKESSÉG: AZONOS SZERVEK KÖZÜL TERÜLETILEG MELYIK. JOGHATÓSÁG: MELY ÁLLAM SZERVE. TÉVES TERMINOLÓGIA: HATÁSKÖR HELYETT GYAKRAN ILLETÉKESSÉG HASZNÁLATA.

2.2. Az államigazgatási szerv és a szervezetrendszer fogalma A közigazgatás fogalma Államigazgatási szerv sajátosságai: a közigazgatási intézményrendszer alrendszere – sajátos jellemzőkkel.

2.3. Az államigazgatási szervek csoportosítása DÖNTÉSI JOGKÖR FELADAT FELADAT TERÜLETI TAGOZÓDÁS ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK KONZULTATÍV SZERVEK, TESTÜLETEK KÖZPONTI DÖNTÉSI JOGÚ SZERVEK TERÜLETI KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK Helyi KÖZVETLEN GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET ELLÁTÓ SZERVEK

2.4.1. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: kiadmányozás és hatáskör-átruházás Kiadmányozás fogalma Hatáskör-átruházás fogalma A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása

2.4.2. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: a szolgálati út és a szignálás A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

2.4.3. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: irányítás, felügyelet, ellenőrzés A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elhatárolása; 2006. július 1-je óta: törvényi definíció a hatályos Ksztv.-ben (ma: 2010. évi XLIII. törvény); A törvényi fogalom áttekintése.

2.5.1. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatás személyzete Köztisztviselői rendszerek a kiválasztás szempontjából Zsákmányrendszer Karrier típusú rendszerek Állás-típusú (decentralizált) Következetes karrier- rendszerű (centralizált)

2.5.2. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatási szervek felépítése Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek A hivatali forma Szervezeti egységek: főosztályok, azokon belül osztályok tevékenység jellege szerint: szakmai funkcionális

2.5.3. Az államigazgatás felépítése: a működési rendet kialakító szabályzatok TÖBBSZINTŰ RENDSZER 1. SZINT: STATUÁLÓ JOGSZABÁLYOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRI JOGSZABÁLYOK („STATÚTUMOK”); 2. SZINT: EGÉSZ SZERVRE KITERJEDŐ SZABÁLYZATOK (SZMSZ); 3. SZINT: SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (ÜGYRENDEK).

2.6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERE A felelősség elemei : Jogsértés – Felróhatóság - Szankció Formái: Alkotmányjogi Fegyelmi Kártérítési Munkajogi Polgári Jogi Kártérítési Büntetőjogi Tisztviselő Államigazgatási szerv

2.6.1. Döntés az államigazgatásban Igazgatástudományi megközelítésben Tartalmi megközelítésben Jogtudományi megközelítésben

2.6.2. Döntés az államigazgatásban: az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján KATEGORIKUS DÖNTÉS CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ Mérlegelési jogkörben hozott döntés TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI Méltányossági jogkörben hozott döntés AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS AZ ÜGYFÉL JAVÁRA, JOGSZABÁLYI FELHATAL- MAZÁS ALAPJÁN Diszkrecionális döntés A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET

Az államigazgatás fogalmi elemei 2. fejezeti összefoglaló Az államigazgatási szerv fogalma; Az államigazgatási szervek feladat- és területi szintek szerinti osztályozása; Az államigazgatás funkciói; A mérlegelés, a méltányosság és a diszkrecionális döntések fogalmának megkülönböztetése.

3. fejezet: Az államigazgatás felépítése A fejezettel elérni kívánt célok A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG: AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉT; AZ ÁLLAMIGAZGATÁS JOGI DEFINÍCIÓJÁT A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN; A KÖZFELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK TÍPUSAIT A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMÁT ÉS A KTTV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKET, VALAMINT A RENDÉSZETI SZERVEK PROBLEMATIKÁJÁT; A SZŰK ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÍPUSAIT (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK, KÖZPONTI ÉS HELYI SZERVEK, TESTÜLETI ÉS HIVATALI TÍPUSÚ SZERVEK); AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB SZERVEK KÖRÉT, KÜLÖNÖSENA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES SZERVEIT, VALAMINT A TERMÉSZETES SZEMÉLYT, MINT ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖR CÍMZETTJÉT; ISMERJE A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEIT ÉS AZOK FŐBB JELLEMZŐIT, VALAMINT TUDJON ÁTTEKINTÉST ADNI A HELYI SZINTEN MŰKÖDŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉRŐL, TUDJA AZOKAT TIPIZÁLNI ÉS ISMERJE FELÉPÍTÉSÜK FŐ ELEMEIT, VALAMINT IRÁNYÍTÁSI VISZONYAIK JELLEGZETESSÉGEIT.

3.1. Az államigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek rendszere Önkormányzati szervek rendszere Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Centralizált Modell Decentralizált Modell Rendvédelmi szervek Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

3.1. Az államigazgatás felépítése A közigazgatási szerv jogi fogalma és jogállása Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak. Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS KORMÁNY MINISZTERELNÖK + MINISZTEREK KABINETEK KORMÁNYBIZOTTSÁGOK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST. TÁRCA NÉLKÜLI MINISZTEREK, KORMÁNYBIZTOSOK Min. elnökség, KIM KORMÁNYHIVATALOK, KÖZPONTI HIVATALOK. ELNÖK KÖZ- GYŰLÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNY- HIVATAL NAV Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tűzoltóságot a rendszerben) DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK FŐJEGYZŐ HIVATAL POLGÁRMESTER TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (KÖZSÉG., VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS) KÉPVISELŐ- TESTÜLET. KÖZGYŰLÉS HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS JEGYZŐ, KÖRJEGYZŐ POLGÁRMESTERI HIVATAL VAGY KÖRJEGYZŐSÉG

3.3. A Kormány ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI IRÁNYÍTÓ SZERV; TESTÜLETI JELLEGŰ KANCELLÁRMODELL ÉLÉN A MINISZTERELNÖK ÁLL, TAGJAI A MINISZTEREK; MEGBÍZATÁSA 4 ÉVRE SZÓL (4 ÉV ELŐTTI MEGSZŰNÉS ESETEI); NORMAALKOTÓ HATÁSKÖRÉBEN: KORMÁNYRENDELET, KORMÁNYHATÁROZAT; MŰKÖDÉSÉT EGYÉB TESTÜLETI SZERVEK SEGÍTIK.

3.4. A miniszterelnöki hivatal típusai Titkársági típusú koordinációs típusú Feladata a kormány üléseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére korlátozódik. - tisztán szakmai szerepkör A tárcák tevékenységének politikai koordinációja és ellenőrzése. A hivatal látja el a kiemelt ágazat- közi feladatok irányítását is a hagyományos feladatokon túl. Vezetője köztisztviselő: főtitkár, közigazgatási államtitkár, igazgatási miniszterhelyettes, stb. A hivatal vezetése politikailag motivált, vezetője ezért miniszter, delegált miniszter, politikai államtitkár, stb. A konkrét megoldás függ a kormányformától, tradícióktól.

3.4.1. Miniszterelnökség Minisztérium Miniszterelnökség Szervezet Az összes minisztériumi jogkör személyes gyakorlója a miniszter, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. Működés A miniszter vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. Szervezet A miniszterelnök munkaszervezete, ezért a miniszterelnök irányítja. Államtitkár vezeti. Működés A kormányzati stratégia irányítása, összehangolása, összkormányzati érdekek érvényesítése. A kormányzati koordináció jogalkotási, közigazgatási kérdéseit, a Kormány titkársági feladatait nem a Miniszterelnökség, hanem a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el!

3.4.2. A KIM Kormányiroda feladatai Egyéb önálló szakmai Feladatok. Kormány és parlament közti kapcsolat szervezése (Miniszterelnökséggel együttműködve). Kormányülés, a közigazgatási államtitkári értekezlet előkészítése

3.4.3. A kormány-előterjesztések tartalmi elemei A javasolt intézkedés kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva – , illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését; a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

3.4.3. A kormány-előterjesztések formai követelményei Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó előterjesztés) 2. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések véleményezési eljárása. (KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet)

3.4.3. Az előterjesztések tárcaegyeztetése VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ELŐTERJESZTÉS EGYEZTETÉS, ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

3.4.4. A közigazgatási államtitkári értekezlet Fő feladata; A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; Napirendje; Résztvevői és az állandó meghívottak; Kezdeményezési jogköre; Emlékeztető készítése.

3.5. A minisztérium fogalma Kormány A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (2) bek.] A Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat [Alaptörvény 18. cikk (2) bek.] Rendeletben határozza meg a miniszterek feladat- és hatáskörét. (Statútum) A minisztérium fogalma

3.5.1. A minisztérium fő feladatai Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása; Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok; Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok; Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök; Információs szolgáltató feladatok; Nemzetközi kapcsolatok; Civil kapcsolatok.

3.5.2. A minisztérium szervezete Szakmai állandó elem Politikai változó elem Kormánytisztviselők: Közigazgatási államtitkár; Helyettes államtitkárok; Főosztályvezetők; Főosztályvezető-helyettesek; Titkárságvezetők; Osztályvezetők; Érdemi ügyintézők; Ügykezelők Miniszter; Államtitkár(ok); Miniszteri, államtitkári kabinetfőnök; Kabinetek politikai főtanács- adói és tanácsadói;

3.5.2. A minisztérium szervezete MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek 3.6. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormány-hivatalok Központi hivatalok Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

3.6.1. A nem minisztériumi formában működő központi szervek reformja 2010. évi XLIII. törvény négy kategória; törvényi taxáció (kormányhivatal, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv); átalakulási kötelezettség vagy megszűnés; a négy kategória összevetése.

3.7. A területi és helyi közigazgatási szervek Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei A két alrendszer összevetése A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

3.7.1. Területi államigazgatási szervek Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal) A NAV dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervei Különös hatáskörű, dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervek Kiemelkedő jogállását a koordinációs jogköre igényli. Főbb jellemzőik ismertetése.

3.7.2. A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK IGAZGATÁSBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK. Területi államigazgatási szervek. Egyéb, közigazgatási feladatot ellátó szervek. HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek A területi államigazgatási szervek csoportosítása jogállásuk alapján: a Kormány általános hatáskörű területi szerve (kormányhivatal); Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei; egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működő területi államigazgatási szervek.

3.8. A jegyzők speciális jogállása TELEPÜLÉSI SZINTEN FŐSZABÁLYKÉNT: ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁSI FUNKCIÓK EGY RÉSZÉT AZONOS SZERVEZET KERETÉBEN LÁTJÁK EL; A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE: SZAKSZERŰ ÖNKORMÁNYZATI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓT LÁT EL, MÁSRÉSZT – HA JOGSZABÁLY MÁSKÉNT NEM RENDELKEZIK – ÁLTALÁNOS ELSŐFOKÚ HATÓSÁGKÉNT MŰKÖDNEK. AMENNYIBEN EGY ÁGAZATNAK NINCS KÜLÖN TERÜLETI DEKONCENTRÁLT SZERVE, ÚGY ELSŐ FOKON, VAGY HA A JEGYZŐ AZ ELSŐ FOK, AKKOR MÁSODFOKON A KORMÁNYHIVATAL, MINT A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI SZERVE JÁRHAT EL (ÁLTALÁNOS HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZER).

Az államigazgatás felépítése 3. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás. A Kormány. Miniszterelnökség. A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-előterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje. A minisztériumok (fogalma, fejlődése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és működése jellemzői. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek. A területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) a közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, a jegyzők speciális jogállása.

4. fejezet: Az államigazgatás működése A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó Legyen tisztában az államigazgatás rendeltetésével az Alaptörvény és más jogszabályok elemzése alapján; Legyen képes tipizálni az államigazgatási feladatokat; Részletesen ismerje az államigazgatási hatáskör és illetékesség fogalmát, az államigazgatási hatáskörök főbb csoportjait (jogalkotói jogkör, jogszabály-előkészítői jogkörök, jogalkalmazói jogkörök, hatósági és nem hatósági jogkörök, költségvetési- gazdálkodási jogkör, irányítási és felügyeleti jogkörök, stb.).

4.1. Az államigazgatás rendeltetése A közigazgatás alapvető célja: a közérdek védelme, illetve érvényesítése.

4.2. Az államigazgatási funkció fogalma Az államigazgatás funkciói: Általános funkciók Speciális funkciók

4.2. Az államigazgatás társadalmi funkciói Funkció-tevékenység-feladat összefüggései: A funkció fejezi ki legáltalánosabban az államigazgatás társadalmi szerepét, rendeltetését. A funkciók csoportosítása Tevékenység oldaláról A társadalom oldaláról Társadalom- irányító funkció Társadalom- szervező funkció Integratív funkció Allokációs funkció

4.2. Az államigazgatás funkciói Funkciók Biztonsági funkciók Nemzetközi politikai funkciók Közszolgáltatás-szervező funkciók Államszervezet működését biztosító funkciók Gazdasági funkciók Védelmi funkciók

4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai FELADATKÖR HATÁSKÖR ILLETÉKESSÉG HATÓSÁGI JOGKÖR

4.3.1.1. Hatáskörök csoportosítása TERJEDELME ALAPJÁN ÁLTALÁNOS HATÁSKÖR KÜLÖNÖS HATÁSKÖR JOGOSÍTVÁNYOK JOGI JELLEGE SZERINT ANYAGI JOGI HATÁSKÖR ELJÁRÁSI JOGI HATÁSKÖR SZINTEK SZERINT I. FOKÚ II. FOKÚ

4.3.1.2. Hatósági jogkör szabályozásának tartalma A hatósági jogkört telepítő jogszabály rendelkezik arról hogy: kikre kötelező; milyen elnevezésű döntés; mire jogosíthat, kötelezhet; milyen feltételek fennállása esetén; milyen eljárásban.

4.3.1.3. A közérdek megjelenési módjai az államigazgatási feladatokban CSAK KÖZPONTI SZINTEN MEGJELENŐ FELADATOK EGYÉB SZEMPONTOK KÖZÉRDEK HELYI ÉRDEKKEL SZEMBEN ÉRVÉNYESÍTENDŐ FELADATOK HELYI ÉRDEK SZEMPONT- JÁBÓL KÖZÖMBÖS FELADATOK

4.4. Az államigazgatás működésének tagolása Irányultság szerint Külső működés Belső működés Érintettség szerint Csak természetes személyt érint Csak szervezetet érintet Szervezetet és természetes személyt is érint Hatalmi jelleg szerint Közhatalmi működés „kooperatív” működés (szervező jelleg, együttműködés, szolgáltatás) Alkalmazott eszközök jellege szerint Jogi eszközökkel Nem jogi eszközökkel

4.5. A közhatalmi tevékenység fogalma A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.

4.5.2. Az államigazgatási szervek hatósági tevékenysége A hatósági jogalkalmazás formái Közvetlen hatósági jogalkalmazás Hatósági felügyelet Jogok, kötelezettségek megállapítása Döntés kikényszerítése Hatósági ellenőrzés Szankcionálás

4.5.2. A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amikor jogszabály alapján egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el.

4.5.3. A hatósági jogalkalmazó cselekmények JOGOT MEGÁLLAPÍTÓ ENGEDÉLY VALAMELY TEVÉKENYSÉG GYA- KORLÁSÁRA, TILTOTT TEVÉKENYSÉG ENGE- DÉLYEZÉSÉRE, ANYA- GI JAVAK ELOSZTÁSA JOGVITÁT ELDÖNTŐ HATÁROZAT, INTÉZ- KEDÉS TARTALMA KÖTELEZETTSÉGET MEGÁLLAPÍTÓ MEGHA- TÁROZOTT CSELEKVÉS, MAGATARTÁS TANÚSÍ- TÁSA, VALAMELY MAGA- TARTÁS ABBAHAGYÁSA, TILTÁSA, VALAMELY MAGATARTÁS TŰRÉSE, VALAMELY MAGATAR- TÁSTÓL TARTÓZKODÁS KÖZHITELŰ NYILVÁN- TARTÁSOK VEZETÉSE, HATÓSÁGI BIZONYÍT- VÁNYOK, IGAZOLVÁ- NYOK KIADÁSA SZANKCIONÁLÓ TIPIKUS FORMA A BÍRSÁG PL. REPARATÍV, REPRESSZÍV

4.5.4. A hatósági felügyelet tartalma A jogszabályok és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenőrzése.

4.5.4. A hatósági felügyelet eszközei Ellenőrzési jogosítványok Helyiségekbe beléphet. Iratokba betekinthet. Ellenőrzötteket meghallgat-hat. Eszközök, felhasznált anyagok műszeres vizsgálatát elvégezheti. Mintát vehet. Intézkedési jogosítványok A veszélyhelyzet elhárítása érdekében azonnal végrehajtandó hatósági intézkedést tehet. Hatósági jogalkalmazó határozatot hozhat. Felelősség megállapítására intézkedhet.

4.5.4. A törvényességi felügyelet sajátosságai Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes működésére kiterjed (általában a szervezeti, működési, döntéshozatali tevékenységre). A felügyelet során csak a tevékenységek jogszerűségét hivatott ellenőrizni. Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt. Korlátozott eszközökkel rendelkezik.

4.5.5. Az államigazgatási szerv hatósági (szakmai) és szolgáltató tevékenysége (hatósági tevékenység nélkül) Hatósági és szolgáltató tevékenység (együtt)

4.6. Hierarchikus igazgatás Államigazgatási szervek belső igazgatása (vezetés) Alárendelt államigazgatási szervek igazgatása (irányítás) A szerv vezetőjének a feladata Irányító szerv feladata

4.6.2. Irányítási jogosítványok Jogi eszközök Nem jogi eszközök Normatív eszközök Egyedi eszközök

4.7. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása 1990-ig: közvetlen államigazgatási irányítás. 1990-ben az Ötv.-vel leválik az állami vagyonról az önkormányzati vagyon. 1990-et követően, 2007-ig kettős igazgatás az állami tulajdon tekintetében: kincstári vagyon: Kincstári Vagyoni Igazgatóság vállalkozói vagyon: Állami Vagyonügynökség (később: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.) 2007-et követően (2010-ben korrekció): a Nemzeti Földalap kivételével egységes – tulajdonosi – irányítás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

Az államigazgatás működése 4. fejezeti összefoglaló Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete; Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági, közszolgáltatás-szervező, államszervezet működését biztosító funkciók) Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskör-hatósági jogkör, illetékesség, hatósági jogalkalmazás); Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi érdek szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok, a feladatok szabályozásának egyéb szempontjai) Az államigazgatás működésének tagolása (belső-külső, személyekre, szervezetekre, mindkettőre irányuló, jogi, nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív feladatellátás); Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység); Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet; Szakmai és szolgáltató tevékenység; Hierarchikus igazgatás (belső igazgatás, alárendeltek igazgatása); Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása.

5. fejezet: Az államigazgatás helye az Európai Közigazgatási Térben A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó: Átfogóan ismerje meg az EU felfogását és fő szabályait a tagországok közigazgatásáról; Legyen képes áttekinteni a tagjelölt országok államigazgatásával kapcsolatos főbb uniós elvárásokat; Ismerje meg a fejlett országok közigazgatás-fejlődésében megjelent új tendenciák alapvető elemeit.

5.1. A közös Európai Közigazgatási Térről Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás. A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg.

5.1. A közös európai térre vonatkozó célkitűzések Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése. Közintézmények elszámoltathatósága. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus. Független bírósági rendszer megléte. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése.

5.2. A központi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez uniós szabályok végrehajtása döntés-előkészítésben történő közreműködés Többszintű rendszer: összehangolásáért felelős: EKTB (az EKTB jogállása, feladatai, eljárása) a szakértői csoportok (ehhez kapcsolódóan a tárgyalási álláspont kialakításának és képviseletének eljárási szabályai)

5.2. A területi államigazgatási szervek kapcsolódása az Európai Közigazgatási Térhez A területi és helyi államigazgatási szervek, mint uniós aktusok végrehajtói. A különböző uniós tagállamok hatóságainak együttműködése (alapvető szabályai a Ket.-ben): jogsegély; külföldi határozat hazai végrehajtása; hazai határozat külföldi végrehajtása.

5.3. Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében Új közmenedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelősség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja). A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele. Működési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés). Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése. Minőségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása. Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetői minőségbiztosítási rendszerek). Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevők önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa). Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerződéseken keresztül (ellenőrző hatóságok megállapodása a közös ellenőrzésről).

5.3. ÚJ TENDENCIÁK AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FEJLESZTÉSÉBEN A JÓ KORMÁNYZÁS (GOOD GOVERNANCE) MODELLJE – OECD: Átláthatóság Felelősség Becsületesség Méltányosság Eredményesség Hatékonyság Jogállamiság tiszteletben tartása A modern magánigazgatási szervezetek működésének jellemzői

Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák 5. fejezeti összefoglaló Az európai unió és a nemzeti közigazgatás kapcsolata (belső szuverenitás, megfelelőségi elvárás a római szerződésben, illetve a koppenhágai kritériumokban). A közös európai közigazgatási tér (1997-es dokumentum) államigazgatásra vonatkozó fő célkitűzései. Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében (új köz-menedzsment, korszerű vezetési, szervezési, igazgatási módszerek, eljárások, a közigazgatás és a benne dolgozók teljesítményének mérése, minőségbiztosítási rendszerek).

Tartalom Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program avagy MP 12.0 általános bemutatása MP első pillér – Szervezet MP második pillér – Feladat MP harmadik pillér - Jogalkotás MP negyedik pillér – Eljárás MP ötödik pillér – Személyzet

Magyary Program 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program 11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása volt; A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze a 2012 augusztusában bemutatott Magyary Program 12.0.; A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait.

Magyary Program A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és intézkedéseket a hazai közigazgatás-fejlesztés számára; biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; fő stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés, a feladatrendszer megújítása, a belső eljárások racionalizálása, az ügyfélkapcsolatok javítása, a személyzeti igazgatás fejlesztése, a kiszámítható életpálya.

Magyary Program első pillér – Szervezet Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás hatékony működésének elérésére; A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi) kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei; Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek értelmében a megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási hivatalok; Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az államigazgatási ügyek régóta halogatott szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.

Magyary Program második pillér – Feladat A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai tervdokumentumokban előírt: feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot), a felelős szervezetet, az együttműködő szerveket és az együttműködés formáját, a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet, továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

Magyary Program harmadik pillér - Jogalkotás A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába: az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazását; a színvonalas jogszabályszerkesztést; a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését; a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát; az adminisztratív terhek csökkentését.

Magyary Program negyedik pillér – Eljárás A Magyary Program célja: az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás (személyes, elektronikus és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos (egy helyszínen történő) elintézésére.

Magyary Program ötödik pillér – Személyzet A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi, beleérti: mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket, mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati állomány tagjait is, ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára. Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén: Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság. A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező.

Köszönöm a figyelmet