Szervezeti formák 2. rész Vezetés és szervezés BA Pécs
Dilemmák a szervezetépítésben Centralizáció? Az irányítás hatóköre Specializáció és koordináció A „line” és a „staff” viszonya
Divizionális szervezet 1 Kialakulásának feltételei: Gyorsan változó környezet Nagy vállalati méret Széles termékskála Lehetőség a termékcsaládok, vevőcsoportok, régiók és üzletágak kialakítására Definíció: Több üzleti egységből álló vállalat egy központi irányító rendszerrel
Divizionális szervezet 2 A vállalati központ feladatai: Erőforrás elosztás A divíziók működési feltételeinek megteremtése A divízióvezetők kinevezése A divíziók teljesítménykövetelményeinek meghatározása Tervezési, ösztönzési, elszámolási rendszer kialakítása és működtetése
Divizionális szervezet 3 A divíziók feladatai: A vállalati stratégia szolgálata Marketing, fejlesztés, termelés, szolgáltatás, értékesítés Belső szervezeti és működési rend kialakítása
Az irányítás problémái divizionális szervezetnél Centralizáció? Decentralizáció? A funkcionális szervezet felduzzadása A központi irányítás minősége
A divizionális szervezet előnyei A stratégiai és operatív feladatok szétválasztása A döntési hatáskörök decentralizálása A feladatkörök, hatáskörök, felelősségi körök jó elhatárolása Egyértelmű és intenzív érdekeltség létrehozása Közvetlen piaci kapcsolatok erősödése Az eredményesség és hatékonyság növelése Széles vezetői garnitúra kifejlődése
A divizionális szervezet hátrányai A divíziók céljai szembekerülhetnek a vállalati célokkal A divíziókon belüli centralizáció fokozódhat A divízió is bürokratizálódhat
A divíziók típusai 1 Költségközpont – cost center Nyereségközpont – profit center Befektetési központ – investment center
A divíziók típusai 2 Költségközpont: Nyereségközpont: Feladat végrehajtása költségminimalizálással Nincs önálló piaci tevékenység, rendelésekkel a központi szervezet látja el Csak a költségek alakulásával kapcsolatban van kizárólagos hatásköre Nyereségközpont: Van: önálló árpolitika, meghatározhatja a termékválasztékot és a vevőkört Érdeke: nyereség növelés
A divíziók típusai 2 Befektetési központ Jogilag: A fentieken kívül még dönthet a befektetésekről is saját hatáskörben Feladata a tőkehasznosítás Jogilag: A költségközpont nem önálló egység A nyereségközpont lehet társaság A befektetési központ általában gazdasági társaság
Teljesítményértékelés divíziótípusonként Költségközpont: A tervezett vagy tényleges árbevételhez tartozó költségalakulást mérik Az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos költségek Nyereségközpont Gazdasági társasági formában való működés esetén a mérleg szerinti eredménnyel,ennek saját tőkéhez viszonyított arányával Befektetési központ ROI – return on investment, nyereség – tőke hányados
Projektszervezet Projekt: Egyszeri, egyedi, nagyobb szabású, összetett feladat Magát a megvalósítási programot is hívják projektnek A résztvevők különböző osztályokról származnak Projektvezető dönt/vagy koordinál és ellenőriz
A projektszervezet változatai Kifejezetten a projektekre létrehozott szervezet és projektirányítás Lineáris - funkcionális szervezetre épített projektirányítás Mátrix szervezetben történő projektirányítás Projekt-kivitelezői hálózat létrehozása
Team szervezet Team jellemzők: Team típusok: Együttműködési kézség Részvételen alapuló vezetés A tagok magas színvonalú személyes motivációja Team típusok: Heterogén – projekt team Időleges - ad hoc Állandó Vezetői
Mátrix szervezet Egyszerre érvényesül a funkció szerinti és a tárgyi elvű munkamegosztás Fejlesztés, termelés, kereskedelem, pénzügyek Termékek, projektek szervezete A dolgozó egyszerre két team tagja A dolgozó egyszerre két főnöknek jelent
A mátrix szervezet jellegábrája Dolgozó
A szervezeti rugalmasság fokozatainak összehasonlítása szervezeti rugalmasság funkcionális profit center mátrix eltérő mértéke különböző szervezet divizionális szervezet környezeti hatások esetén szervezet Állandósult állapot fenntartása Operatív rugalmasság Stratégiai rugalmasság Strukturális rugalmasság
Konszernek és holdingok Vállalati csoportosulás Tagjai: Jogilag önállóak Közösen tevékenykednek Többféle cél érdekében Együttes piaci fellépés Fejlesztési források racionális felhasználása Optimális tőkeallokáció Összehangolt termék –és technológia politika A tőkekoncentráció egyik megjelenési formája
Holding :Definíció Szűkebb értelemben - csak az irányító társaság Vagyonkezelői jogokat gyakorol Tágabb értelemben - irányítási típus: az irányító társaság az irányított társaságokat pénzügyileg irányítja
Konszern 2 Részei: Az irányítás típusai Csúcsvezetés Vállalatcsoport Operatív – erős közvetlen irányítás Stratégiai – közvetett eszközökkel történő irányítás Pénzügyi – forrás elosztás alapján Vagyonkezelői – tőkeallokáció útján Konszern Holding
Egyéb vállalati formák Multinacionális vállalat Globális vállalat Hálózatok Virtuális vállalatok
Multinacionális és globális vállalatok Definíció: Különböző országokban működő vállalatokat vagy más egységeket foglalnak magukban Ezek közül egy vagy több képes döntő befolyást gyakorolni a többiekre Egy vagy több vállalatrész elosztja a többi között a forrásokat és az ismereteket Ellenőrzést gyakorol más országokban levő egységek termelési és szolgáltatási tevékenysége fölött
A multinacionális vállalatok kialakulásának szakaszai Első szakasz: Laza pénzügyi kapcsolat anya –és leányvállalatok között Második szakasz Nemzetközi divízió A központ centralizációra törekszik Harmadik szakasz Globális struktúra
Nemzetközi divízió a vállalatban termelő divíziók vezérigazgató marketing termelés hazai divízió: III. termék nemzetközi divízió: II. termék személyügy pénzügy B ország A ország központi egységek iroda Kormánykapcsolato k I. termék
Globális vállalatszervezés Minden egyes leányvállalatnál egységes legyen a vállalati kép, a működési rend és a kultúra McDonalds Nestlé A vállalatcsoport jogilag önálló tagvállalatainak együttműködése hálózatot alkot, melyet belső hálózatnak nevezünk
Területi divizionális szervezet termelő divíziók vezérigazgató marketing termelés C régió D régió B régió személyüg y pénzügy 1. ország hazai központ 2. ország 3. ország 4. ország A régió
Vállalatközi hálózatok és szövetségek Intézmények közötti együttműködési szövetség A hálózatok jellegzetességei A kapcsolatok jellege alapján: Állandósult hálózat Dinamikus hálózat Ideiglenes hálózat
Állandósult hálózat Előrejelezhető, viszonylag stabil piacon forgalmazó szállító megbízó vállalat Előrejelezhető, viszonylag stabil piacon
Dinamikus vállalatközi hálózat A beszállítók mindegyike szerződésekkel szorosan kapcsolódik egy központi vállalathoz forgalmazó szállító megbízó vállalat
Ideiglenes hálózat Független vállalatok kapcsolódnak össze, sajátos termék, vagy szolgáltatás egyszeri, vagy rövid ideig tartó előállítására
Kapcsolati problémák megrendelő és beszállító között Gyenge kommunikáció és visszacsatolás A beszállító önelégültsége A beszállító gyengesége a fejlődésben A megrendelő megbízhatatlansága
Hálózatok létrejöttének magyarázata Tranzakciós költségek elmélete Erőforrás függés elméletek Versenystratégia elmélet Relációs stratégia elmélet Tudás elmélet
Összefoglalva A szervezeteknek elsődleges és másodlagos strukturális jellemzői vannak Az alapformák: Lineáris Funkcionális Törzskari Valamint ezek kombinációjával és továbbfejlődésével alakulnak a szervezetek A környezet lényeges hatást gyakorol a szervezet kialakítására a kontingencia elmélet szerint