A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI

1. A SKANDINÁV MUNKAERŐPIAC ÉS SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI

A teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszony a domináns jogviszony munkaviszony rugalmas szabályozása és a foglalkoztatás biztonsága - flexicurity modell Jelentéktelen a munkaviszonyon kívüli foglalkoztatási jogviszonyok (önfoglalkoztatás, polgári jogviszonyok) aránya

Dániában nincs jelentősége a rugalmas foglalkoztatási formáknak a svéd és a finn szabályozás a munkaviszonyt fokozottabban védi, ezáltal magasabb az atipikus munkavállalók aránya. a legmagasabb a távmunkában dolgozók aránya Európában. Az európai átlagnál magasabb a részmunkaidőben dolgozók aránya Svédországban és Dániában (Finnország kivétel)

A 90-es években liberalizálták a munkaerő-kölcsönzés szabályozását és integrálták a szociális párbeszéd rendszerébe, aminek köszönhetően folyamatosan nő a kölcsönzött munkavállalók száma.

- A szabályozás elsősorban a szociális párbeszéden, kollektív megállapodásokon alapul, amelynek alapjai az erős munkáltatói érdekképviseletek és szakszervezetek, mind országos, mind pedig ágazati szinten. A szociális párbeszéd integrált rendszere a belső rugalmasság fontos forrása, amely különösen a munkaidő rugalmas szabályozásában jelenik meg.

A munkanélküliség hagyományosan kevésbé jellemző probléma, mint a hasonló fejlettségű kontinentális európai államokban. Különösen alacsony a munkanélküliség Dániában Svédországban és Finnországban a sarkkörön túli területeken magasabb a munkanélküliség.

Alacsony a bevándorlók száma, különösen Dániában, ahol számuk folyamatosan csökken. A bevándorlók általában szakképzett munkavállalók. A fiatal bevándorlók (15-24) munkanélküli rátája jóval magasabb mint a nem bevándorlóké.

2. A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSI KÖRÜLMÉNYEI

meghatározóan 25-39 év közöttiek nagyrészt házasok vagy élettársi kapcsolatban élnek. válaszadók fele 5 évnél hosszabb ideje él az adott országban, nem rövid időre érkeznek, hanem tartósan integrálódnak 40% végez vezető tevékenységet kétharmaduk magas szintű végzettséggel rendelkezik Dominánsan kvalifikált munkaköröket töltenek be

a munkavállalók mintegy fele megérkezésekor nem beszélte a választott ország nyelvét, csak egy másik idegen nyelvet, feltételezhetően a németet vagy az angolt. egyéb műszaki tevékenység (harmaduk), egészségügy, szociális ellátás, informatika, építőipar, vendéglátás. „egy szintig befogadtak, de itt is megvannak a maguk klikkjei”, vagy „nagyon befogadóak az emberek”.

80% alkalmazottként, munkaviszonyban végzi a munkát egyéni vállalkozó 10% egyéb jogviszonyban 10% a teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyok egyeduralma a magyar állampolgárok esetében is érvényesül. Az egyéni vállalkozás leginkább az építőiparban és az öt évnél hosszabb ideje ott élőkre jellemző.

A munkavállalók egyharmada határozott idejű munkaviszonyban áll, amely ugyancsak hosszabb időre, általában évekre szól. Kivételesnek számít az alkalmi munkavállalás, bár létezik. részmunkaidős kevesebb, mint minden tízedik munkavállaló, az egészségügyben, szociális szférában és a legalább öt éve ott élőkre jellemző.

Összesen 13 fő számolt be arról, hogy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják, ebből nyolcan Svédországban, míg öten Finnországban dolgoznak. Ennél már csak a távmunkavállalók száma alacsonyabb (mindösszesen 5 fő). A régióban amúgy is alacsony atipikus munkaviszonyokban tehát a magyarok is rendkívül alacsony számban dolgoznak.

A leggyakoribb még mindig a kötött munkaidő-beosztás, de érzékelhetően elterjedt a rugalmas munkarend (20%) és a többműszakos munkarend (10%) is. Többműszakos munkarendben leginkább a szakmai végzettséggel rendelkező érettségizettek dolgoznak az egészségügyben. A rugalmas munkarend a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre, az egyéb műszaki tevékenységre és a legalább öt éve ott élőkre jellemző.

Az átlagos magyar munkavállaló tehát teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaviszonyban dolgozik, kötött munkaidő-beosztásban. Ehhez képest minden eltérés kivételesnek számít, több-kevesebb gyakorisággal. Ennek megfelelően megilleti őket a teljes munkajogi védelem, ami részben a jogszabályokban, de főként a kollektív szerződésekben biztosított védelmet, kedvezményeket jelenti.