ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) 522 000/2081 m. vasa.laszlo@gtk.szie.hu www.rgvi.gtk.szie.hu

Az agrárgazdaságtan tárgya A közgazdaságtan alrendszere, a mezőgazdaság sajátosságainak ökonómiai (makroökonómiai) kérdéseivel foglalkozik (→agrárökonómia) Agrárgazdaságtan (makro) – mg. üzemtan (mikro) Keresi az általános és specifikus gazdasági törvények mezőgazdaságban érvényesülő formáit, jelenségeit és ezek összefüggéseit Vizsgálja a mezőgazdaság belső társadalmi-gazdasági törvényszerűségeit, az ott végbemenő gazdasági folyamatokat Jövő: természeti erőforrások ökonómiája, fenntarhatóság

Az agrárgazdaságtan kapcsolata más tudományágakkal Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: - társadalomtudomány - gazdaságtudomány - ágazati gazdaságtan Kapcsolódás más tudományágakkal: - természettudományok - műszaki tudományok, - alkalmazott közgazdaságtan gazdaságpolitika, nemzetközi gazdaságtan

Agrárgazdaságtan – agrárpolitika A gazdaságpolitika része, a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki → gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában 4F = föld, földműves, falu, foglalkoztatottság

A agrárökonómiai elemzések forrásai Statisztikai adatok (KSH évkönyvek) Mikroökonómiai források (vállalati adatok aggregálása) Trendszámítások Szakmai szervezetek adatszolgáltatásai, tanulmányai (becslések, értékelések) Tesztüzemi rendszer (AKI) Gazdaságpolitikai elemzések Ágazati elemzések Esettanulmányok

A szektorok arányának változása a nemzetgazdaságon belül

Gazdasági fejlettség – mg. részarány Empirical evidence on the transformation process. A brief review.

Fejlődő gazdaság - átalakuló mezőgazdaság Hagyományos mezőgazdaság Modernizálódó mezőgazdaság Iparszerű mezőgazdaság GDP-n belüli részarány >30% 10%-30% <10% Mg. Foglalkoztatottak aránya >50% 15-50% <15% Piaci orientáció önellátó belpiacok külpiacok Output összetétele alapvető élelmiszerek alapvető élelmiszerek + export áru differenciált, magas hozzáadott-érték Méret-hatékonyság nem fontos fontos

A mezőgazdaság számokban Részarány a, GDP-ben - mezőgazdaság (4,3%) - élelmiszeripar (2,6%) - összes részarány (~7%) Részarány a beruházásból - mezőgazdaság (4,4%) - élelmiszeripar (3,8%) A foglalkoztatottak részaránya - mezőgazdaság (5%) - élelmiszeripar (3,6%) A lakosság élelmiszer fogyasztásának aránya az összes fogyasztásban (25-35 % élelmiszer) – kvázi konstans kereslet! Külkereskedelemből való részarány (mg + élelmiszeripar) export részaránya (2-3 %) import részaránya (2-3 %) Mg. term. volumenindex (1990=100) - növénytermesztés 104,8% - állattenyésztés 58% - összesen 83%

A mezőgazdaság fogalma Hagyományos felfogás: nyersanyagtermelő ágazat (növényi és állati eredetű élelmiszerek, ipari nyersanyagok) Őstermelés: a gazdasági ág természeti tényezőkre támaszkodik (bányászat, geotermikus energia termelés, földművelés) Mai jellemzők: - szubsztantív és formális tevékenységek dualizmusa - technologizált munkafolyamatok - vertikális integráció

Hatékony mezőgazdaság Példa 1 Hatékony mezőgazdaság Példa 1.: területegységre jutó mezőgazdasági munkaidő csökkenő

Hatékony mezőgazdaság Példa 2.: területegységre jutó vonóerő

Hatékony mezőgazdaság Példa 3. : egy mg Hatékony mezőgazdaság Példa 3.: egy mg. dolgozó által ellátott lakosság

Hatékony mezőgazdaság Példa 4.: termésátlagok növekednek

Két fő irányzat a fejlett országokban profitorientált, versenyző mezőgazdaság (formális) racionális üzemméret minimális állami támogatás aktív piacpolitika nyitott gazdaság (komparativizmus) szociális és környezetvédő mezőgazdaság (szubsztantív) kisüzemi struktúra magas állami támogatási szint állami beavatkozás piacszabályozás protekcionizmus

Agrárgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz Mezőgazdaság növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság mezőgazdaság élelmiszeripar élelmiszerkereske-delem Agrobiznisz mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem input-előállítás tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (marketing, pü. szféra,)

A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag-előállítás Takarmánytermelés (szálas- és abrak-takarmányok) nem csak mg. számára! Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem A táj kultúrállapotának fenntartása, a társadalom számára a természet közeli állapot biztosítása Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) A vidéki térségek lakosságának megőrzése, általános kulturális és gazdasági színvonalának a javítása

Az élelmiszer termékpálya MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) NAGYKERESKEDELEM FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK

Egy kis árelemzés…

A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek (szezonalitás) Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy A termelés szerkezeti sajátosságai (családi gazdaságok, nagyüzemek) Az élelmiszer iránti kereslet rugalmatlansága Az immobil faktorok nagy súlya (termőföld, munkaerő) Speciális termelési eszközök Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága)

A makrogazdasági mérlegrendszer Makroökonómia – kettős aggregálás: gazd. szereplők ágazatok, szektorok termékek termékcsoportok (output) Korábban: MPS (Material Product System) anyagi termelés rendszere, csak az anyagi termelés javait méri Jelenleg: SNA (System of National Accounts) nemzeti elszámolások számlarendszere, minden társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet mér

Fontosabb makrogazdasági mutatók Bruttó kibocsátás (Gross Output = GO) Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product = GDP) GO – folyó termelői felhasználás = hozzáadott érték Nettó hazai termék (Net Domestic Product = NDP) GO – összes felhasználás; GDP - amortizáció Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income =GNI) állampolgárok realizált jövedelme (belföld vagy külföld) Nettó nemzeti jövedelem (Net National Income =NNI) GNI - amortizáció Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income = GNDI) bejövő transzfer (+), kimenő transzfer (–) Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income = NNDI) GNDI - amortizáció

SNA termelési mutatók Mutatók Bruttó Félnettó Nettó (elnevezésben bruttó) Nettó Megtermelt jövedelem bruttó kibocsátás (GO) bruttó hazai termék (GDP) nettó hazai termék (NDP) Elsődl. eloszt. során megtermelt jövedelem bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nettó nemzeti jövedelem (NNI) Végső felh. kerülő jöv. bruttó rend. álló nemz. jöv.(GNDI) nettó rend. álló nemz. jöv. (NNDI)

NOMINÁL ÉS REÁL ÉRTÉKBEN VALÓ KIFEJEZÉS PÉNZÉRTÉKBEN, AZ ÁRAK SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ KIFEJEZÉS NOMINÁLIS KIBOCSÁTÁS – az adott év folyó árain számítva a kibocsátás pénzbeni értékét adja. REÁLKIBOCSÁTÁS – változatlan áras, azaz az adott év kibocsátását egy kiválasztott év (bázisév) árain összesítjük.

ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE X – FOLYÓ RÁFORDITÁS, W – ELSŐGLEGES ÉRTÉKÖSSZETEVŐK, Y – VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS

A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás) Y X W

ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

ÁKM „Y” mátrix (Bruttó kibocsátás = 100%)

JELENTŐSÉGE A nemzetgazdaság egyes ágai közötti kapcsolatok tehát egyrészt a folyó anyagfelhasználásban, másrészt a termelés növelését megalapozó termelésieszköz-felhasználásban jelennek meg. A kibocsátási kapcsolatok az egyes gazdasági ágak termékeinek felhasználási területét mutatják, a termékek egy része ún. termelő fogyasztásra (más nemzetgazdasági ág felhasználására), másik része ún. végső fogyasztásra kerül. Összegezve a kibocsátási kapcsolatok az egyes nemzetgazdasági ágazatok főbb felvevő piacait mutatják be.

A MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI A mezőgazdaság egyre inkább elveszti élelmiszertermelő jellegét, alapanyag-termelővé válik (nyersanyagtermelés) A termelési célú kibocsátás részaránya nő (kb. 60%) a végső felhasználással szemben (kb. 40%) Az alapanyag exportja csökken A legnagyobb kibocsátás az élelmiszeriparba A másik legnagyobb kibocsátási irány saját maga (pl. vetőmag, tenyészállatok, takarmány) Jelentős kibocsátás az iparba (pl. könnyűipar)

A MEZŐGAZDASÁG RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI Meghatározó az ipar szerepe (vegyipar, gépipar) Saját anyag felhasználása jelentős, de csökkenő Az importanyag-tartalom nő (kb. 6-7%), de az iparétól elmarad A holtmunka költségaránya nőtt

AZ ÉLELMISZERIPAR KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI Legnagyobb hányada végső felhasználásra kerül (kb. 70%) A termelési célú kibocsátás jelentős része megy saját célú felhasználásra (kb. 40%) Termelési célú kibocsátás a mezőgazdaságba (kb. 45%): melléktermék, takarmány Kibocsátás a könnyűiparba, vegyiparba

AZ ÉLELMISZERIPAR RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI Fő és meghatározó szállítója a mezőgazdaság (kb. 60%) Az anyagfelhasználáson belül az ipar szerepe jelentős (kb. 30%) Az importanyag-felhasználása magasabb, mint a mezőgazdaságé Magas a pótlási alap nagysága