Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 3. előadás Nevelésügy az ókori keleten; Nevelés az ókori görögöknél; Nevelés és oktatás az ókori Rómában.

Nevelés az ókorban Egyiptom Róma Görögország

Ókori Kelet Közös jellemzőik: A folyammenti társadalmak megszerveződése a közös munkák (pl. öntözés, betakarítás, építkezések stb.) összehangolásán, a tulajdon kialakulásán alapul. A letelepült életforma terjedése Teljhatalmú uralkodó: „isteni származás” Vallás és papság kiemelt szerepe Különféle (eleinte piktografikus) írások kialakulása Termékeny völgyekben, mesterséges öntözésen alapuló földművelés. A mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem fejlődése ösztönözte a tudományok fejlődését.

A nevelés általános jellemzői A megtanulandó ismeretek tömege meghaladta azt a mennyiséget, melyet az egyén az adott szituációból megszerezhetett. Fokozatosan kialakult a tanítás szituáción kívüli, közvetett módon, főleg a verbalitásra támaszkodó formája. Az írásbeliség kialakulása megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását és fontos szerepet játszott az államgépezet működésében is. Az intézményes nevelés szervezeti formái kialakulnak. (írnokképzők)

Mezopotámia Önálló városállamok: sumérok, akkádok, babilóniaiak

Egyiptomiak gyermekképe A mezopotámiai kultúrában a gyermek fontos szerepet töltött be. A sok gyermek jelentette a család megmaradásának, gazdagodásának, boldogságának alapjait. A gyermek áldásnak számított, a gyermekgyilkosságot büntették. Versekben, közmondásokban is kifejezték a gyermek tiszteletét: „Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa, s a kosár.”

Kr.e. IV. ée. vége: írástudók képzésének első intézményei az írnokképző „templomiskolák” Az írnok társadalmi elismertsége rendkívül magas volt. A templomokban és az állami élet hierarchikus rendjében egyaránt vezető szerepre tehetett szert az, aki az írás olvasás készségét birtokolta. Írnokok hierarchikus rendje (köznépnek és nőknek is) : „kis írnokok” (dup sar-tur) > írnok (dupsarru) > főírnok > királyi főjegyző

Mezopotámia Tanító: „mester” ; segítők: „nagy testvérek” ; (testi fenyítés) Kr.e. II.-I. ée. független értelmiségi réteg „tábla háza” (Édubba) írást (ékírás), olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket (számtan, mértan, csillagászat, sumer- és akkád nyelv grammatikáját, vallási ismereteket tanították „bölcsesség háza” (Bét mummi) irodalom tanítása, mítoszok, naptárkészítés

Diákok az írnokképzőkben Először az íróeszközök elkészítését sajátították el. Szinte egész napjukat a diákok az írnokiskolában töltötték: a tanítótól kapott feladatokat oldották meg, irodalmi szemelvényeket másoltak. A tanítás módszere a kérdező-felelő módszer volt. Gyakorolták az írásjeleket, a fordítást sumérról akkád nyelvre. Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint.

A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak különböző csoportokat. A tábla házában ismerkedtek meg a sumér-akkád költészet legfontosabb alkotásaival, a mítoszok, himnuszok, ráolvasások szövegeivel. Matematikai feladatokat is megoldottak. Az idősebbek oktatásának anyaga szakosodott, differenciálódott annak függvényében, hogy milyen életpályára készültek. Énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, "jegyző", orvos: ezek voltak a legnagyobb becsben tartott foglalkozások. A nőket sem rekesztették ki a művelődés lehetőségéből, az írnoki pálya előttük is nyitva állt.

"bölcsesség háza" A legmagasabb szintű képzést a "bölcsesség háza" nyújtotta. A sumér korból származnak azok a fönnmaradt szövegek, amelyek hatványozásról, négyzetgyök- és köbgyökvonásról szólnak. Magas fokú csillagászati tudásanyaggal is rendelkeztek. A Hold változásainak megfigyelése alapján készítették el naptárukat, melynek egységei: a 24 órás nap, a holdhónap és a 354 napból álló év.

SZILLABÁRIUMOK A magasabb szintű tanulmány tárgyát a SZILLABÁRIUMOK (egyeztető, szótárszerű könyvek) képezték. Az irodalomtanításban Mezopotámia gazdag mítosz-anyagának, Babilon ősi néphitvilágának, a Gilgames eposznak az emberi valóságot éppúgy tükröző mint a transzcendens istenkultusz szövevényeit ábrázoló mitológia elemeit is oktatták.

EGYIPTOM Írás: 1. hieroglif, 2. hieratikus, 3. démotikus. Papirus, nádpálca A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra A nevelés folyamata és tartalma: - Írnokiskola - Pap és orvosképzés

Egyiptom Örök érvényű normák, állandóság Gyermekkép: a gyermeket a jövő letéteményesének tartották, A gyerek hamar legyen felnőtt, Mégis van érzékenység a gyermekek, a gyermekkor iránt, felismerték sebezhetőségüket. Udvari nevelés (együtt az előkelőkkel) Írnokképzés, „karrierlehetőség” közrendűnek, nemesnek, (rabszolgának nem)

Írnoki iskola Az óbirodalom korában kialakult (i.e. 2635-2155). A középréteg, hivatalnokok képzését szolgálta. Központi hivatalok, templomok mellett szervezték ezeket. 5-15 éves korú fiúk jártak ide. Szigorúság, testi fenyítés a jellemző.

Írnokképzők tananyaga Az írnokképzőkben az alapkészségeken (hieratikus írás-olvasás túl az aritmetika-geometria, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A tanítás az életszerű feladatok megoldása, ügyiratok szerkesztése, hivatali levelek fogalmazása, szerződések kötése köré szerveződött.

Intelmek A gyerekek lelkére a szavak közvetítésével próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. Az intelem mint műfaj az egyiptomi pedagógiai irodalom terméke. Az intelmek az erkölcsi nevelést, a munkamorált voltak hivatva előmozdítani, amelyek mély értelmet, humánus mondanivalót tartalmazó írások voltak. Az írnoki iskola növendékeit igazmondásra, hazaszeretetre, ékesszólásra és más fontos erények elsajátítására buzdították.

Kemit Az írnokképzők híres tankönyve volt a KEMIT, melyet az i.e. II. évezred elején használtak.

Módszerek A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés módszerével éltek, hanem nagyobb egységeket, teljes mondatokat kellett a gyermekeknek "kántálva" a tanító után mondaniuk. Gyakorlat volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy értelmét, lényegét megértették volna. Így jártak el az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha a gyerekek ezeket kívülről megtanulják, aszerint fognak cselekedni is (etikai intellektualizmus).

Famulusok A négy-öt évig tartó elemi képzést és alapvető erkölcsi nevelést nyújtó írnokképző intézet látogatása után a fiatalok egy-egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos, hosszú évekig tartó szakképzést. A fiatal tisztviselő-jelöltből többnyire csak a húszas évei közepére válhatott alaposan képzett szakember, aki "már megtalálta saját nevét", s méltó állását.

Papi szemináriumok Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolis) templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok. A leendő papok itt a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor került a természettudományokra is. Matematikát, geometriát, asztrológiát (csillagjóslást) és zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban elképzelhető legmagasabb színvonalon. Később, a Kr. e. első évezredben már megjelentek az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is. (Szaiban)

Nők oktatása Egyiptomban a tanulás lehetősége elvileg a nőket is megillette, mégis kivételnek (s épp ezért nagy dicsőségnek) számított, ha egy lány magasabb műveltségre tett szert. Ez többnyire csak a hercegnőknek, királynőknek jutott osztályrészül. A magasabb társadalmi állású családok lányait általában bevezették a művészetekbe is. Főleg az ének, a zene és a kifejező tánc tartozott kedvelt foglalatosságaik körébe. A közrendűek lányai - akárcsak a fiúk - ha írni, olvasni nem is tanultak meg mind, a hétköznapi életben tettek szert bizonyos praktikus műveltségre.

India Hindu ábécé csak 51 betűből állt. 2-3 év elegendő az írás elsajátítására. Tízes számrendszert használták, a 0 használata. Mereven zárt kasztok: 1. Brahmanák (papok) 2. Kszatriják (katonai előkelők) 3. Vaiszják (betelepült árja közrendűek) 4. Páriák (leigázott őslakosok, elszegényedett hódítók)

VÉDÁK óind nyelven írt szent könyvek. Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan az irodalom és a tudományok nyelve lett. A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok kialakulásának története alkotta. A brahmanák ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg. A páriák számára szigorúan tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva.

Brahmanok nevelése Brahmanok közül papok, tudósok, orvosok, jogászok, tanítók kerültek ki. A brahman származású gyermek 5-6 éves korától kezdett tanulni: szanszkrit nyelvet, írás-olvasást, számolást, vallási ismereteket. 9, 12, 13 éves korukban – kaszthoz tartozásuktól függően - a brahman fiatalok felsőbb fokú intézetben a PARISADban pl. Benaresben vallási, teozófikus jellegű oktatásban részesültek.

India Buddhizmus Szidhátra Gautama királyfi Kr.e. 560-480. Megvilágosodott - BUDDHA Kasztok passzív elutasítása Minden ember egyenlő és jó Írásbeliség terjesztése mindenkinek

Buddhista iskolák Tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak. A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket szereztek az írásbeliség terjesztésében. A buddhista iskolák a kolostorokban működtek. A szerzetesnek szánt gyermekek 8 éves korukban kerültek ide, s 20 éves korukban avatták fel őket. Világiak is járhattak ide. A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgya: a logikát, metafizikát, szertartástant, matematikát, csillagászatot, az orvostudományt, a páli és a szanszkrit nyelvet.

Kína Zárt, befele forduló világ Kultúrája eltér a többitől Tradíciókhoz való görcsös ragaszkodás Gyermekkép: A gyermeket korán a szülők, a felnőttek iránti tiszteletre és feltétlen engedelmességre szoktatták őket. Igen szigorú fegyelmezésben részesültek.

„CSÜN-CÉ” Nevelési eszmény: Konfuciusz által meghatározott nevelési eszmény: a tökéletes ember = „CSÜN-CÉ”. A Csün-cé tulajdonságai: Emberség: önmegtartóztatás, szerénység, tartózkodás, eszesség, jóság, elfogulatlanság, igazságérzet Igazságérzet: az ember igyekezzen minél tökéletesebbé tenni magát, egész életében tanuljon.

Első-, másod-, harmadfokú iskolák Nem épülnek egymásra az iskolák. Alapiskolák: falvakban vándortanítók, városban kormány iskolái: írás-olvasás, SAN-TSEU-KING: ŐSTANTERV az anyagát szószerint megtanulták, tanulmányi szabályzatot is tartalmazott Középfokú képzés: járási tartományi iskolákban öt kánon (szent könyv) „KING”-ek, klasszikus szövegek magyarázata, dolgozatok íratása – versben is, Felsőfokú képzés: állami tisztségviselők (mandarinok) képzése, „négy könyv” „SHE-SHU”

VIZSGARENDSZER Jól szervezett iskolarendszer, szigorú vizsgák, versenyszerű. Hivatalok által szervezett: birodalmi tudós bizottság „HAN-LIN-YUEN” az „ecsetek rendjének bizottsága. 1. kerületi: 2-3 évente, zárthelyi szerű írásbelik „virágzó tehetség” (sziu-caj), hivatal nem jár vele. 2. tartományi: 4-5 évente, „kitűnő tehetség” (csü-zsen), díszes ruhaviselési jog, hivatali állás. 3. birodalmi: 13 évente, előfeltétel a kerületi, tartományi grádus, iskolai végzettség nem követelmény, 70 „legkitűnőbb tehetség” (csin-sik) lehetett.

Konfucius (i.e. 551-) A kínai ókor embere a tanulás révén eljutott az önvizsgálat fokára. „Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom, vajon tettem-e valamit szívből másokért, vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen, vajon megtartottam-e én amit másnak tanítottam.” Elsősorban a múlt, a régiség, a hagyomány érdekelték. A kínai népek ősi szokásai, dalai, nyelvi, társadalmi körülményei, állami kormányformái, vallási nézetei foglalkoztatták.

Perzsa nevelés A katonai nevelés alapjait rakják le. Xenophón: „Kürupaideia” Zend-aveszta, természet, állat nap kultusza. Nevelése katonai jellegű, minden korosztályra kiterjedt.

Fönícia Az első alfabetikus írás megalkotása (22 betűjel). Föníciai templomiskolákban megújították az írás és olvasás oktatását: a betűjelek hangjelekkel párosultak. Realisztikus nevelés: számtan, mértan, kereskedelmi ismeretek.

Zsidó iskolakultúra 1. patriarchális nevelés kora (i.e. XI. századig) 2. próféták fellépése 3. rabbi iskolák kialakulása (i.e. 538- Krisztus születéséig) 4. zsidó elemi iskolázás (64 Gamla főpap ekkor rendelte el az elemi oktatást - 476) Héber nyelv, írás, olvasás, zsidóság története, vallási törvények.

Összefoglalás: ókori keleti nevelés A Kr. e. 3-2. évezredben India, Mezopotámia, Kína, Egyiptom területén különböző iskolák jönnek létre (főként, szinte kizárólag előkelő fiúknak, férfiaknak). Alaptípus pl. az írnokiskola. Kevesen tanulnak. A tudás ezotérikus jellegű. A bonyolult és nagy számú írásjegyek megtanulása hosszú időt, nagy figyelmet, kitartást és fegyelmet kíván.

Antik görög nevelés Kr.e. XIII-IV.sz. Az európai kultúra bölcsője Poliszok (városközpontú államok) Arisztokraták (legjobbak) – arisztokratikus köztársaság Homérosz: Iliász Odüsszeia Magántanítók és családi nevelés

SPÁRTA - I. szakasz: 0-7 Kr. E. VIII-VI. század A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: 0-7 - II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés - III. szakasz: 20-30 Nőnevelés

Spárta Kr.e. VII-IV.sz. Spártaiak + helóták + körüllakók Katonai tábor: egyéniség teljes elfojtása, kíméletlen harcosok nevelése Lükurgosz törvényei: „gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek”

Spárta GYERMEKEK Csecsemő az államé 7 éves kortól katonai tábor, paidanomosz (gyermekfelügyelő) Testi edzettség, jó katona Lakonikus beszéd: egyszerű, világos, szabatos (Lakedaimon) Hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség Krüpteia (rejtőzködés) 20 éves kortól a hadsereg tagjai Nők is edzettek

ATHÉN Kr. E. VI-IV. század A nevelés célja: kalokagathia A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés

Athén Kr.e.VI.-V.sz. Harmónikus ember – esztétikai nevelés Attika: szabadok, rabszolgák valamint arisztokraták és polgárok Szolón (államférfi) Jó poliszpolgár: szakmai műveltség általános műveltség

Athén GYERMEKEK 7 éves kortól magántanítóhoz kísérte „paidagogosz” Múzsai képzés: grammatikai-irodalmi képzés kithara képzés Gümnasztikai képzés: palaisztra (birkózóhely) „Kalokhagathia”- szép és jó harmonikus egysége Gümnaszion: eleinte csak tornatermek, aztán előadótermek és könyvtárak is Szümpozionok: baráti társaságok összejövetelei Lányok (otthon)

A hellenisztikus nevelés Kr. e. 336-Kr.e. 30 Nagy Sándor uralkodásakor: A görög kultúra kisugárzásának szétterjedésének időszaka. A műveltség fogalma egy a görög nyelv és kultúra ismeretével.

A hellenisztikus nevelés Új iskolatípusok: Didaszkaleion: elemi oktatás színtere 7-10 éveseknek, iskolamesterrel Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere „hét szabad tudomány” Gümnaszionok: „kultúrális centrumokká” váltak Filozófiai iskolák: felsőfokú képzés színterei Platon – „akadémia” Arisztotelész – „líceum” Hippokratész – orvosi iskolák

A szofisták Mélységes hit a nevelhetőségben. Dialeltika: a logikus gondolkodás, vitatkozás, érvelés tudománya Protagorasz: etikai relativizmus (Minden dolog mértéke az ember.) Retorika: ékesszólás, kifejező, hatásos beszéd mestersége (etikai intellektualizmus) Gyakorlati ismeretek: természettudományok, reáliák Hippiász: számtan, mértan, csillagászat

Görög filozófusok: A szofisták Kr.e.V.sz. – megerősödött demokráciák Szofisták (bölcsek), vándortanítók Céljuk: politikában, közéletben sikeres egyén Hősi arisztokratikus eszmények lerombolása Gyakorlati életben jól hasznosítható tudás

SZÓKRATÉSZ Kr.e. 470-399 Nevelésről jelentős gondolatok Örök erkölcsi értékek visszaállítása Hisz a nevelhetőségben (Aki tudja a jót az teszi is.) Megismerő, gondolkodó, cselekvő ember (Ismerd meg önmagad!) Módszere: heurisztikus, a „rádöbbentés művészete, „bábáskodás” Kétféle megismerés: szakembereké, alacsonyabb rendű belső tudatműködésünk vizsgálata, egyedül igaz – valóságos Sorshúzásos tisztségviselőválasztás bírálata

Pedagógiai gondolatokat is tartalmazó művei: PLATON Pedagógiai gondolatokat is tartalmazó művei: Állam Törvények

PLATON Kr.e. 428-348 Legkiemelkedőbb görög filozófus, aki sajátosan egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott. Fő művei. „Állam” és „Törvények” (tartalmaznak nevelési és oktatási kérdéseket is) Polisz társadalma: 3 fő osztály: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók (a rabszolgák csak beszélő szerszámok) 3 részre tagolt emberi lélek, összhangjuk az igazságosság

Platon Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelése döntően fontos: Válogatott mesék, mítoszok, drámák (gonosztetteket leíró: nem, hősi jellemábrázolás: igen) Válogatott hangnem és zeneszerszám (kithara, líra: igen, fuvola: nem) 6 évesen nem szerinti különválasztás Gümnasztikai nevelés és múzsai nevelés 20 éves-matematika, 30 éves-dialektika, 35 éves-15 év közéleti gyakorlat, 50 éves-államférfi

Pedagógiai gondolatokat tartalmazó művei: ARISZTOTELESZ Pedagógiai gondolatokat tartalmazó művei: Nikomakhoszi etika Politika

ARISZTOTELÉSZ Kr.e. 384-322 Régi orvocsalád sarja, Platon tanítványa az akadémián, Nagy Sánsor nevelője Az athéni és a spártai nevelést is bírálja Platon állama sem megfelelő, mert nem ismeri a család intézményét „Nikomakhoszi etika”, fiának írta Nem a tudás a boldogság és az erkölcs alapja, hanem az erényes cselekedetek.

Életszakaszok (Politika) Arisztotelész Életszakaszok (Politika) 0-2 év bőséges tej, gondozás 2-5 év ne tanuljon, mozogjon játsszon 5-7 év otthoni nevelés gyermekfelügyelőkkel 7+ tanuljon: írás-olvasás nyelvtan-irodalom testgyakorlás zene rajzolás A nevelés áldásából minden szabad ember részesüljön.

RÓMA Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz. A nevelés célja: vir bonus A nevelés szakaszai és tartalma: I. szakasz: 0-7 családi nevelés II. szakasz 7-12 -ludus III. szakasz: 12-16 -grammatikai iskola IV. szakasz: 16-18 retorikai iskola Nőnevelés

Az ókori Nevelés Rómában Kr.e. VIII.sz-Kr.u. V.sz. A görög nevelés filozófikus, eszménye a „kalokagathia”: a jó és a szép harmóniája A római nevelés gyakorlatias (állami célok szolgálata) A „vir bonus” (jó ember) virtussal, férfias erénnyel rendelkezik Római nevelés 3 korszaka: 1. nemzeti-családi nevelés kora 2. intézményes nevelés kialakulása 3. iskolarendszer szétterülése (császárság idején)

Kezdetek: Nevelés a családban (Kr. e. 300-ig) Nem volt még intézményes nevelés: A család A katonáskodás És közélet színtere: a Fórum nevelt Római család: zárt Apa: megkérdőjelezhetetlen hatalom Anya: család belső egysége, nyugalma Gyermek: 7 éves korig anya neveli:szeretetteljes gondoskodás és hagyományok (vallás) 7 éves kortól apa neveli, oktatja: írás, olvasás, számolás, gyakorlati élet szabályai, törvények Cél: bátorság, virtus (katonai táborok) 17 évesen Fórum

Az intézményes nevelés (Kr.e. 300-Kr.e.146) Hódítások, Róma nagyhatalom Leigázottak kultúráját, műveltségét asszimilálja Görög kultúra hatására „patriarchális” rend helyett magániskolák

INTÉZMÉNYEK Ludus: alapiskola, alapkészségek (minden városban-tandíjért) Eredeti jelentés: kellemes foglalatosság, játék, szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység. olvasás - silabizálva írás – stílus számolás – abacusz Játékos tanulás: elefántcsont betűk, édesség, de fűzfavessző és szíjkorbács is.

INTÉZMÉNYEK Grammatikai iskola: görög magántanítók 11-12 éves fiúknak: irodalom, költészet Retorikai iskola: görög rétor, 16 éves kortól szónoklattan Ezután ügyvéd mellé, jogi praxis

Az iskolarendszer szétterülésének korszaka (császárság kora) Kr. e Az iskolarendszer szétterülésének korszaka (császárság kora) Kr.e. 146 – Kr.u. 476 Birodalom növekedése, igény a köztisztviselőkre, közigazgatási hivatalnokokra Eddig kialakult iskolarendszer megerősödött, kiegészült jogi iskolákkal Ideális köztisztviselő: nyelvi képzettség tudományos képzettség szilárd erkölcsi tartás

Hét szabad tudomány Grammatika (nyelvtan) Retorika (szónoklattan) Dialektika (logika) Aritmetika (mennyiségtan) Geometria (mértan) Asztronómia (csillagászat) Zeneelmélet

Pedagógiai gondolatokat tartalmazó műve: QUINTILIANUS Pedagógiai gondolatokat tartalmazó műve: Szónoki képzés

Quintilianus pedagógiai gondolatai Retorikai iskolában oktatott, majd a császári udvarnál nevelő. Műve: „Szónoki képzés tizenkét könyve” Szülők, dajkák műveltek, szép beszédűek legyenek. Játék legyen a tanulás. Iskolai oktatást részesíti előnyben Egyedülálló módon az ókori nevelésben: elveti a verést, mint fenyítő eszközt A jó szónok legyen erkölcsös.

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Görögország

Görög gyermekjáték

Görög gyermekjátékok

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Róma

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Róma Minatia Polla

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN Róma

Római gyermekjátékok