Az ókori Görögország Hellas

Az előadások a következő témára: "Az ókori Görögország Hellas"— Előadás másolata:

1 Az ókori Görögország Hellas

2

3

4

5

6 A görög nevelés Homéroszi kor szokás, hagyomány
embereszményei: Achilles - bátor, vitéz Odüsszeusz - leleményes, okos  A homéroszi kortól a perzsa háborúkig Az egyszerűséget a sokféleség váltja fel A perzsa háborúk után (Periklész kora) erkölcsi nevelés értelmi nevelés szofisták (vándortanítók) vitatkozás , kételkedés dialektika (etikai realizmus) retorika (etikai intellektualizmus) gyakorlati ismeretek (természettudományok)

7 A spártai nevelés (dór nevelés) Kr.e. VIII-VI. század
Katonaállam Lükurgosz törvényei azonos nagyságú földek, közös étkezés, egységes, ÁLLAMI NEVELÉS katonai táborok háború, harc, testi nevelés

8 Az athéni nevelés (ion nevelés) Kr.e. VI-IV. század
HARMONIKUS EMBER „JÓ POLISZPOLGÁR”: szakmai műveltség Általános műveltség KALOKAGATHIA ESZTÉTIKA (szép) és ETIKA (jó) harmóniája testi, lelki harmónia MAGÁNTANÍTÓK 

9

10 A nevelés folyamata és tartalma
I. szakasz: családi nevelés (0-7. év) II. szakasz: múzsai képzés (7-15. év) grammatikai képzés kithara képzés (hangszeres éneklés és tánc) III. szakasz: gimnasztikai képzés ( év) gümnaszion (testedzés, kifejező mozgás) palaestra, pentatlon IV. szakasz: katonai képzés (18. év után) ephebia

11 grammatikai "iskola„ (grammatisztész háza)
betűk megismerése (betű = szám = hangjegy) szótagtanulás és -írás (szüllabizein) Homérosz: Iliász ismétlés, kívülről megtanulás A magántanítóhoz kísérő rabszolga neve: paidagogosz kithara "iskola„ (kithara = hárfa szerű hangszer) (kitharisztész háza) zenetanítás kezdetben bemutatással és utánzással lírikusok műveinek éneklése tánctanítás palaisztra (birkózásra kijelölt hely) testgyakorlás színtere birkózás, ökölvívás, könnyűatlétika

12

13 Raffaello: Az athéni iskola (részlet)-A két filozófus gondolkodásának az ellentétét mutatja: Platón felmutat az ideák égi birodalma felé, Arisztotelész ellenben, lefele mutat a földi létezőket hangsúlyozva

14

15                                                                                                                  

16 Parthenon

17

18 A legnagyobb és legépebb máig fennmaradt ókori görög színház az epidauroszi: a félkörben elhelyezkedő 34 sor közel 2400 éves

19 Niké temploma Niké temploma

20 Erechteion

21 VALLÁS Jellemzői politeizmus emberi alakú, halhatatlan istenek
minden istennek egyedi funkciót tulajdonítottak az istenek cselekedeteit leíró történetek összessége a mitológia Olümposz, az istenek lakóhelye

22 ZEUS

23 HADES

24 HERA

25 ARTEMIS

26 DEMETER

27 DIONYSOS

28 APHRODITE

29 ATHENE

30 HERMES

31 HEPHAISTOS

32 POSEIDON

33 APOLLON

34

35 Phütagorasz

36 Szoptatóedény

37 Karosszék-bili

38 Játék baba

39

40 A khalkhédoni Boéthoszbólvaló a libával birkózó kisfiút ábrázoló bronzszobor

41

42 Szókratész „Ismerd meg önmagad!”
„A tudás visszaemlékezés a velünk született, és később feledésbe merült ismeretekre.”

43 A „heurisztika”: a megismerés művészete
A konkrétumból kiindulva, kérdések sorozatán át jut el az általános igazságig A „heurisztika”: a megismerés művészete bábáskodó, vagy „kérdve-kifejtő módszer” A kétféle megismerés útja: A szakemberek ismeretszerzése: tárgyi ismeretek tanulása Igazi, valóságos ismeretek megszerzése: a dolgokat nem a „szemmel”, hanem belső tudatműködéssel vizsgálja Etikai intellektualizmus: aki tudja a jót, az törekszik is annak megvalósítására

44 Platón Művei: Állam, Törvények
A polisz társadalmát 3 fő osztályra tagolja: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók A cél nem az egyén, hanem az állam boldogsága A filozófusok erénye a bölcsesség, a harcosoké a bátorság, a dolgozóké a józanság, önmérséklet. Gondosan megtervezett nevelés: Elemi képzés Középfokú képzés Felsőfokú képzés Akadémia

45 Az egyes ember lelkének összetevői Platón szerint
Az emberi lélek részei 1. Megismerő rész 2. Érző rész 3. Vágyó rész A lélek hajlamai 1. Megismerés 2. Indulat 3. Vágyakozás A lélek funkciói 1. Gondolkodás 2. Szeretet 3. Ön- és fajfenntartás A létrejövő erény 1. Bölcsesség 2. Bátorság 3. Józanság Összhangjuk eredménye I g a z s á g o s s á g

46 A lélek részei. Platón lófogat-hasonlata

47 Arisztotelész Nagy Sándor nevelője
elutasítja az athéni nevelést, "kétes értékűnek" tartja, mert nincs tisztázva, mi a célja: a hasznosság vagy pedig az erény elutasítja a spártai nevelést: elállatiasítja a gyermekeket

48 Nikomakhoszi etika Cél: a boldogság Az boldog, aki erényesen él.
Cél: erényes polgárok nevelése Erényt a hajlamokból a neveléssel lehet elérni, erkölcsi tevékenységek (szoktatással) szellemi tevékenységek (oktatással-neveléssel) Mindenekben az „arany középút” betartása (végletek nélkül élni) A szoktatás és az oktatás-nevelés egysége