Lakásterek kapcsolatrendszere Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szakmai Intézet Urbanisztika Tanszék Építési Ismeretek I. 5. előadás

Közlekedő terek szerepe A lakások egyes helyiségeinek a bejárattól való megközelítése közlekedő tereken át történhet, de a kifejezetten e célra rendelt tereken kívül más alaprendeltetésű helyiségek is szolgálhatnak rejtett közlekedőként (pl. étkező, nappali). Hálószoba, egészségügyi helyiség, a főzőhely technológiai területe, éléskamra és háztartási helyiség nem tartalmazhat „rejtett közlekedőt”, vagyis nem lehet egy másik helyiség megközelítésének kizárólagos útvonala. (Hálószoba esetén kivétel a szoba használói számára második fürdő, öltöző vagy dolgozó megközelítése)

Double House, Espoo Gullichsen Kairamo Vormala Architects, Helsinki

Möbius House. Un Studio / Van Barkel & Bos, Architects, Amsterdam

Böhler-Jutz House. Schaan, Lichtenstein. Baumschlager & Eberle

Lakástevékenységek, emberi kapcsolatok és kommunikáció A lakásterek kapcsolatai jelentősen befolyásolják a lakók mentális komfortérzetét és az emberi kapcsolatok megnyilvánulását. A lakásokban folyó tevékenységek általában folyamatként, tevékenységsorozatokban realizálódnak. Az ismétlődő tevékenységsorozatok bizonyos lakásterek közelségét, kapcsolatát feltételezik, mint például: - élelmiszertárolás – főzés – étkezés – mosogatás - alvás – ébredés – tisztálkodás – öltözés, stb. A lakásban élő háztartás kommunikációja többféle, változatos formában jön létre. A „családi együttlét” színtere nemcsak a nappali v. étkező, hanem az egész lakás.

Ábra. Az egyes lakásterek kapcsolatainak módozatai az ajtóval kapcsolódó helyiségek összenyitva és elválasztva is használhatók a nyílászáró nélküli, állandóan összenyitott terek külön „helyiségként” való értelmezése inkább szimbolikus, esztétikai jellegű.

House in Tokyo. E. Suzuki

Sidnam Petrone Gartner. New York

Előtér, nappali, étkező, konyha tereinek kapcsolatai: a.) közlekedőtérből, külön bejáratú helyiségek (szétaprózott helyiségsor, szeparálás, korlátozott kommunikáció) b.) a (hagyományos) étkezős konyha a családi együttlét helyszíne is c.) Központi helyzetű étkezőelőteres elrendezés (előszoba egy része „rejtett közlekedőként” az étkezőbe kerül át) a + b +c : nappali szoba leválasztható, kommunikációs funkcióját részben étkező/konyha veszi át (alvóhelyes v. megkímélt/reprezentatív nappali esetén) d.) nappalival állandóan összenyitott étkező, leválasztott konyha e.) konyha, étkező és nappali egy közös nagy térben („amerikai konyha”), konyha tere közvetlen bejárattal f.) „amerikai konyhás” térelrendezés, a konyha tere csak a nappalin keresztül közelíthető meg.

Lakásterek kapcsolatának flexibilitása A használói igények megoszlanak a „nappali időtöltés, étkezés, ételkészítés” tereinek kapcsolatában (POE – használati értékelemzések alapján). A családok egy része a nappali leválasztását és étkezős konyhát igényel, más része a konyha leválasztását és étkezős nappalit igényel, míg mások mindhárom tér egybenyitását vagy leválasztását részesítik előnyben. A mindenkori igényekhez alkalmazkodni tudó, illetve az igények változásait követni tudó lakás térelrendezése lehetővé teszi a nappali, étkező és konyha terének tetszés szerinti leválasztását, illetve egybenyitását. Egy adott „keretben” kialakítható többféle „kitöltés” az ún. „nyitott építés” (OPEN BUILDING) elve (pl. előző ábra) Az átalakítási és használati flexibilitás lehetősége képes biztosítani a lakás megfelelőségét a mindenkori használati igényeknek, ezáltal a lakás piaci értékét (eladhatóságát) is döntően befolyásolja.

Háló – fürdő –közlekedő tér kapcsolatai: a.) egy homlokzaton sorolt hálók b.) Átellenes homlokzaton lévő hálók, fürdők köztes elhelyezése c.) Igényesebb elrendezés két fürdőszobával, az egyik a szülői hálóból nyílik d.) Felnőtt együttélő szobája, közösen is használható vagy privát használatú második fürdőszobával

Lakásterek kapcsolatainak lehetséges kombinációi: a.) egy közlekedőre szervezett elrendezések (kisebb lakásoknál, helytakarékosak) b.) nappali és hálózónára osztott elrendezések: az „intim zóna” a hálószobák zavartalanságát szolgálja (nappali zóna és hálók között még egy, vizuális elválasztást és hanggátlást szolgáló közlekedő) c.) két (vagy több) hálóblokkal kialakított elrendezések (nem azonos közlekedőből nyíló hálók; külön blokkban szülői háló vagy az előszobából nyíló külön háló független életvitelű családtag számára, lehetőleg fürdő+WC-vel) d.) lakótérre szervezett elrendezések (minimális közlekedő helyiség; rejtett közlekedős centrális étkező: lakóelőtér v. hall; közlekedő nélküli lakás: nappali térből nyíló hálók – főként Skandináv országok, hely és költségtakarékos, de állandó kommunikáció kényszere)

A helyiségkapcsolati rendszerek alkalmazása A jelenlegi magyar előírások nem zárják ki a tárgyalt helyiségkapcsolati rendszerek egyikét sem. A helyiségkapcsolatok jellegét a lakásba költöző család életvitelének kell megfeleltetni, nem pedig bizonyos „lakáshasználati divatoknak” (a használó döntése legyen!) pl. a divatossá vált „amerikai konyha” alkalmatlan egy teljes körű konyhatechnológiát igénylő háztartásban (hagyományos falusi háztartás), vagy ha a család főzési szokásai intenzívebb, sok hulladékkal és szaggal járó konyhahasználatot feltételeznek.

Példák különféle lakáskompozíciós rendszerekre a.) Többlakásos házak ismétlődő lakástípusainál különösen előnyös, ha a nappali-konyha-étkező kapcsolatrendszerét a beköltöző lakó saját igénye szerint választhatja meg (lakáselrendezés flexibilitása) b.) Bizonyos életviteli típusokhoz bizonyos helyiségelrendezési sémák illeszkednek. Példa: a faluhelyen közkedvelt étkezőelőteres elrendezés, ahol a könnyen tisztítható étkezőelőtér afféle „második nappaliként” is szolgál. (mindennapi kerti munka, állatgondozás közben nem lehet állandóan átöltözni, a „tisztaszoba” funkciójú nappali elkülönül.) c.) Sajátos L formájú udvarkertes háznál alkalmazott lakáselrendezés: háló szobák két pólusú elosztása, rejtett közlekedős nappali.

Különböző lakástípusok igénybevétele lakáspiaci feltételek között 3 fős család: 70 m2 „amerikai konyhás” tágasabb (kevesebb közlekedő, nincs külön WC) 4 tagú család 2 különnemű gyerekkel: 2,5 szobás lakás akkor felel meg, ha a nappaliba is kerülhet fekhely (külön nappali), egyébként ~85m2-es lakás szükséges 5 tagú család 3 gyerekkel: a 74 m2-es 2,5 szobás lakás így is elfogadható, de ha a nappaliba nem kerülhet fekhely, 85-90 m2 szükséges. A lakáshoz jutás lehetőségét a lakáspiac szabályozza. Bizonyos, szubvencionált lakásberuházásoknál (többgyerekes, alacsonyabb jövedelmű családok támogatása) vagy ahol alacsonyabb jövedelműek számára is elérhető lehet a lakás, az esetek többségében fekhelyes nappalival kell számolni, így nem lehet konyha teréhez kapcsolni a nappalit.