A vállalkozások erőforrásai és vagyona Gazdálkodási ismeretek 11. osztály

A gazdasági tevékenység Minden olyan tevékenység, amely a szükséglet-kielégítést szolgálja. Körfolyamat: Fajtái: Egyszerű újratermelés Bővített újratermelés Szűkített újratermelés

A termelés A termelés: a javak előállítása, az erőforrások átalakításával. Eredménye a termék. INPUT Technológia OUTPUT Gyártási eljárás Erőforrások Természeti Munka (humán) Tőke Vállalkozói tevékenység Termék

Az erőforrások Erőforrásoknak (termelési tényezőknek) nevezzük mindazokat a dolgokat és tevékenységeket, amelyeket a termelésben felhasználunk termékek és szolgáltatások előállításához. 1. Természeti erőforrások: a szabad javak felhasználása a.) kimerülő természeti erőforrások (ásványkincsek) b.) megújuló, megújítható természeti erőforrások (föld, nap, szél, erdő) 2. Humán erőforrás (munka): az ember szellemi és fizikai képességei, amellyel munkát képes végezni. (tudás, tapasztalat, fizikai állóképesség) 3. Tőke: termelési eszközök, olyan ember által előállított javak, amelyek más, új javak előállítására hoztak létre. Ide tartozik a termeléshez szükséges pénz is. 4. A vállalkozói tevékenység: az a tevékenység, amely biztosítja a termelési tényezők megfelelő kombinációját, irányítását, működésük megszervezését.

Az erőforrások ára A termelési tényezők közreműködésének ellenértéke, amelyet a termelési tényező tulajdonosa kap és ez az ő jövedelme. Természeti tényezők → járadék (bérleti díj, koncessziós díj) A munka → munkabér A tőke → kamat A vállalkozói tevékenység → profit

Gazdálkodás az erőforrásokkal A gazdaságban korlátozott a rendelkezésre álló termelési tényezők mennyisége (szűkösség), ezért dönteni kell, hogy milyen tényezőkkel, milyen szükségletet és milyen mértékben elégítünk ki. A rendelkezésre álló termelési tényezőkkel maximálisan előállítható termékmennyiség kombinációkat a THL mutatja meg. Hatékonyan használjuk fel az erőforrásokat, ha a lehető legtöbb terméket állítjuk vele elő.

Az elosztás A megtermelt javakból való részesedést meghatározó tevékenységek összessége. a termelés erőforrásainak adott arányú felhasználása a különböző területeken, a termelés eredményének felosztása a termelésben résztvevők között. (jövedelem felosztása – elsődleges, másodlagos)

áru → másik áru (barter ügylet) A csere Az előállított termékek eljutása a felhasználókhoz. áru → pénz → másik áru áru → másik áru (barter ügylet)

Az előállított termékek felhasználása. A fogyasztás Az előállított termékek felhasználása. Végső fogyasztás: a szükségletek kielégítése Termelő fogyasztás: a termék visszakerül a termelésbe, mint termelési tényező, másik termék előállítása céljából

A vállalkozások vagyona A vagyon, a vállalkozás birtokában lévő anyagi és nem anyagi javak összessége. A vállalkozás kezdő vagyonát a tulajdonosok bocsátják a cég rendelkezésre (törzstőke) készpénz vagy vagyontárgy (apport) formájában. A vagyon működés közben változik: gyarapodhat : nőhet fogyhat: csökkenhet

A vagyon vizsgálata A vállalkozás vagyonát kettős vetületben vizsgáljuk: Egyszer a vagyontárgyak rendeltetése, a vállalkozásban betöltött szerepe, konkrét megjelenési formája szerint: ESZKÖZÖK vagy Aktívák. Másrészt a vagyon eredete, származása szerint: FORRÁSOK vagy Passzívák. Mivel az eszközök és források ugyanannak a vagyonnak kétféle csoportosításából következnek, így azoknak mindig meg kell egyezniük! (ΣE = ΣF)

A vagyon nyilvántartása A számviteli törvény (2000.évi C. tv.) meghatározza: A beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget, A beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, A nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.

A számvitel A számvitel olyan nyilvántartási rendszer, amely a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változások, gazdasági események számokban kifejezett megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és az azokról való beszámolást végzi.

A számviteli alapelvek A vállalkozás folytatásának elve A teljesség elve – minden gazdasági eseményt könyvelni kell, amely az üzleti évben történt illetve arra hatással van A valódiság elve – a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, a kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük.

A számviteli alapelvek A világosság elve – a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelő rendezett formában kell elkészíteni. A következetesség elve – a beszámoló tartalma és formája, valamint az alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A folytonosság elve – az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival

A számviteli alapelvek Az összemérés elve – az eredmény meghatározásakor a pénzügyi teljesüléstől függetlenül az adott időszak elismert bevételeit és az azokhoz kapcsolódó ráfordításokat kell figyelembe venni. Az óvatosság elve – a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával és céltartalék képzésével figyelembe kell venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget.

A számviteli alapelvek A bruttó elszámolás elve – a bevételek és a költségek, illetve a követelések és kötelezettségek közvetlenül egymással szemben nem számolhatók el. Az egyedi értékelés elve – az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az időbeli elhatárolás elve – az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell figyelembe venni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

A számviteli alapelvek A tartalom elsődlegessége a formával szemben – a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. A lényegesség elve – lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait. A költség-haszon összevetésének elve – a beszámolóban nyilvánosságra hozott adatok hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

A vagyon elemek értékelése Bekerülési érték: a megszerzéskori számla szerinti nettó ár. Saját gyártás esetén az előállítás közvetlen önköltsége, apport bevitelekor apportérték. Minden a beszerzéssel kapcsolatos költség figyelembe vehető. Nyilvántartási vagy könyvszerinti érték: a bekerülési érték módosításával kialakult érték. Módosító tényezők: értékcsökkenés, értékvesztés, értékhelyesbítés. Ezen az értéken kell az eszközöket nyilvántartani.

A mérleg A mérleg a vagyon kimutatására szolgáló kétoldalú kimutatás, számviteli okmány. Jellemzői: A beszámoló része, az üzleti év fordulónapi adataiból készül. Egy adott időpontra vonatkozik. Tartalmazza a beszámolási időszak és az azt megelőző időszak adatait és a változásokat. Ezer Ft-ra kerekítve tartalmazza az adatokat. Magyar fizetőeszközben tartalmazza az adatokat. Leltárral van alátámasztva. A vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Könyvvizsgálói hitelesítés – auditálás (a számviteli tv. előírásai szerint) Formái: „A” változat - vagyoni helyzet; „B” változat – pénzügyi helyzet;

A mérleg szerkezeti felépítése Lépcsős szerkezet:

A mérleg szerkezete

A mérleg séma ssz A tétel megnevezése Előző Év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1. A. Befektetett eszközök (2+3+4 sorok összege) 2. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 4. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 5. B. Forgó eszközök (6+7+8+9 sorok összege) 6. I. KÉSZLETEK 7. II. KÖVETELÉSEK 8. III. ÉRTÉKPAPÍROK 9. IV. PÉNZESZKÖZÖK 10. C. Aktív időbeli elhatárolás 11. ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (1+5+10 sorok összege)

Előző év(ek) módosításai A mérleg séma ssz A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 12. D. Saját tőke (13+14+….+19 sorok összege) 13. I. JEGYZETT TŐKE 14. II. JEGYZETT,DE BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 15. III. TŐKETARTALÉK 16. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 17. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 18. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 19. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 20. E. Céltartalékok 21. F. Kötelezettségek (22+23+24 sorok összege) 22. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 23. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 24. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 25. G. Passzív időbeli elhatárolás 26. FORRÁSOK ÖSSZESEN (12+20+21+25 sorok összege)

Mérlegösszefüggések ΣE = ΣF → mérlegfőösszeg ΣE = Befk.eszk + Forgó eszk + aktív ih. ΣF = saját tőke + er.tart. +köt. Passzív ih ΣE = saját tőke + kötelezettség

A mérleg tételek tartalma Befektetett eszközök azok az eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. I. Immateriális javak: azokat a nem anyagi eszközöket soroljuk ide,amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. 1. alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. vagyoni értékű jogok 4. szellemi termék 5. üzleti vagy cégérték 6. immateriális javakra adott előleg 7. immateriális javak értékhelyesbítése

A befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül és közvetett módon szolgálják a tevékenységet, továbbá beruházások. 1. ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. műszaki berendezések,gépek,járművek 3. Egyéb berendezések, gépek, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előleg 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át, hogy ott tartós jövedelemre (osztalék, kamat) tegyen szert. 1. tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. egyéb tartós részesedés 4. tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. egyéb tartósan adott kölcsön 6. tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Forgó eszközök Azokat az eszközöket soroljuk ide, amelyek egy évet nem meghaladóan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. I. Készletek: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják közvetlenül vagy közvetve, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be,amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak,amelyeket az értékesítendő termékek vagy szolgáltatások során fognak felhasználni. 1. anyagok 2. befejezetlen termelés és félkész termék 3. növendék, hízó- és egyéb állatok 4. késztermék 5. áruk 6. készletekre adott előleg

Forgó eszközök II. Követelések: különféle szállítási,vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő pénzértékben kifejezett igények. A már teljesített, a másik fél által elismert fizetési igényekhez kapcsolódnak. 1. követelések áruszállításból és szoláltatásból (vevők) 2. követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. követelések egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben 4. váltókövetelések 5. egyéb követelések

Forgó eszközök III. értékpapírok: ide soroljuk a forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. A vásárlás célja, hogy eladáskor árfolyamnyereségre tegyen szert. 1. részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. egyéb részesedés 3. saját részvények, üzletrészek 5. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpír