A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai. A szakmai és személyes kompetencia fejlesztése.

A szakmai nevelés lényege egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges jártasságok, készségek, képességek kialakítása. E nevelési terület céljainak megvalósítása tulajdonképpen a szakképzés és felsőoktatás körébe tartozik, így a közoktatás feladataihoz csupán ennek megalapozása tartozik. A szakmai nevelésnek három alapvető feladata különíthető el: a szakmai műveltség, a szakmai attitűd és a szakmai gyakorláshoz szükséges képességrendszer kialakítása. A szakmai műveltség egy meghatározott tudásrendszert foglal magában, amely az általános műveltségre alapozva alakul ki: Hubert szerint: „minden mesterségben az értelmi műveltség a szakmai műveltséghez szükséges alapot képezi, nem csupán a magában hordozott ismeretek, hanem inkább a vele együtt járó szellemi jegyek által.” A szakmai műveltséghez kapcsolódik a szakmai látókör kialakítása, amely a tudományos és technológiai ismeretek közötti egységet jelenti. A közoktatásban nyilvánvalóan a szakmai műveletségnek csupán a megalapozása valósul meg. Ez egyrészt az értelmi fejletség által, másrészt pedig a tudományos ismeretek elsajátítása által.

A szakmai képességrendszer megalapozása bizonyos általános, műszaki, szenzomotoros képességek, illetve gyakorlati készségek és jártaságok által történik. Az általános képességek (megfigyelőképesség, kreativitás, gondolkodás) nemcsak a szakmai, hanem egyéb tevékenységvégzésben is szerepet játszik. A műszaki gondolkodás a gondolkodásnak az a sajátos formája, amely az alkalmazási területek függvényében differenciálódnak. Ezen belül célszerű megkülönböztetni a technikai, műszaki képzeteket, illetve azokat a műveleteket, amelyeket bizonyos technikai feladatok megoldásában használunk fel. A kimondottan műszaki képességek olyan sajátos, komplex alkotóelemek, amelyek optimális megoldások kidolgozását feltételezik, és amelyeket később felhasznál a technikai feladatok megoldásában. A műszaki képességek kialakulásában három szintet különíthetünk el: a szenzomotoros képességek (nagyság és forma észlelés), tér- és időészlelés, illetve a technikai gondolkodás szintjét, amely más bizonyos szimbólumokat operál. A gyakorlati készségek és jártasságok az értelmi és majdani termelőmunka által egyaránt igényeltek (például: vázlat-, tervkészítés, diagram olvasásának jártassága).

A szakmai attitűd megalapozása a tanulók különböző szakmákkal való megismertetése és ezek iránti érdeklődés kialakítása által valósul meg. Ez egy motivációs tényező, amely kihat a gyermek jövőbeli értelmi tevékenységére, pályaválasztására, munkatevékenységére. Más szerzőknél a szakmai képzés megalapozása speciális kompetenciák által valósul meg. Mindenféle speciális kompetencia alapját az alkotóképesség és tehetség képzi. A szakmai nevelés feladatai óvodás- és kisiskoláskorban sajátosak. Óvodáskorban az első munkaelemeket azzal a céllal vezetjük be, hogy ezáltal bizonyos gyakorlati készségeket, jártasságokat, képességeket alakítsuk ki. Ebben a korban a szakmai nevelés alapvető tevékenységi formája a játék, a munkaelemek játékba való beépítése. Kisiskoláskorban a szakmai nevelés megvalósítási módozatai részben differenciálodnak, többnyire a szenzomotoros képességekre, mozgások pontosságára, összerendezettségére, az ügyességre, alapvető eszközök kezelésének készségére vonatkoznak. Ezek jelentős része kézimunka órákon valósul meg.