AZ ÖSSZEFÜGGÉS- KEZELÉS

Az előadások a következő témára: "AZ ÖSSZEFÜGGÉS- KEZELÉS"— Előadás másolata:

1 AZ ÖSSZEFÜGGÉS- KEZELÉS
Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes DIFER továbbképzés, 2008/2009

2 1. Az összefüggésről 2. Az összefüggés-kezelés spontán fejlődése 3. Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése mesékkel

3 1. Az összefüggésről Az összefüggések létezése és a létező összefüggések megismerhetősége mint a filozófiai gondolkodás legfontosabb alapkérdései „Összefüggés: az F feltétel és a V velejáró olyan kapcsolata, amelyben valahányszor az F feltétel fennáll vagy előáll, a V velejáró adott valószínűséggel mindannyiszor fennáll vagy előáll.” (Nagy J.)

4 1.1. Összefüggés-fajták A./ a feltétel és a velejáró kapcsolata szerint: Okság Időrendiség Nem fordítható meg Együttjárás A feltétel és a velejáró egyidejű fennállása a feltétel és a velejáró egymást kölcsönösen feltételezi felcserélhetőség

5 B./ a létezés módja szerint:
Reális: a feltétel is és a velejáró is és a kettő kapcsolata is létezik Hipotetikus: a feltétel, a velejáró és a közöttük lévő kapcsolat vagy közülük bármelyik létezése nem bizonyított, de lehetőség Fiktív: a feltétel, a velejáró és a közöttük lévő kapcsolat vagy közülük bármelyik bizonyítottan nem létezik

6 C./ A feltétel és a velejáró szükségessége szerint:
Determinisztikus (szükségszerű): a velejáró biztos, hogy bekövetkezik a feltétel fennállásakor Sztochasztikus (valószínű): a velejáró nem biztos, hogy bekövetkezik a feltétel fennállásakor, a bekövetkezés valószínűsége különböző lehet

7 D./ megnyilvánulása szerint:
Egyedi: egy konkrét helyzet, eset akár végtelen számú előfordulása általános

8 E./ Bonyolultság szerint:
Elemi: egy feltétel és egy velejáró kapcsolódása Egyszerű: több feltétel és egy velejáró, vagy egy feltétel és több velejáró vagy több feltétel és több velejáró kapcsolódása és-sel (konjunkcióval) Összetett: ld. előző, a kapcsolódás lehetséges és-sel (konjunkcióval) vagy-gyal (diszjunkcióval) Komplex: összefüggés-láncok, összefüggés-rendszerek

9 F./ absztrakciós szint szerint:
Szenzoros Szenzomotoros Nyelvi Formalizált

10 1.2. Az összefüggés-kezelés a kompetenciák rendszerében (Forrás: Nagy József, 2007)

11 2. Az összefüggés-kezelés spontán fejlődése
Konstruálás Felismerés Alkalmazás Összefüggés-kezelés fejlődése: Az összefüggés tartalmára vonatkozó tudás Az összefüggés szerkezetére, mibenlétére vonatkozó tudás A megértés és az alkalmazás készségeinek fejlődése

12 Az összefüggés-kezelés jelentősége pedagógiai szempontból:
A hétköznapi élethelyzetek eredményesebb kezelése A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Tudásunk gazdagítása, rendszerezése, strukturálása

13 2.1. A fejlődés jellemzői Első „miért?”-korszak A kisgyermek gondolkodásának jellemzői – ezek hatása Az elsajátítási motiváció és a kognitív fejlődés kapcsolata Szociokulturális tényezők szerepe Hétköznapi élettapasztalatok hatása Csecsemőkori tapasztalatok, a rendszeresség szerepe

14 A fejlődés jellemzői a kutatások alapján:
Iskolába lépéskor az átlag 74 %p (befejező szint) 1-3. oszt: lassulás: alig 10 %p-nyi fejlődés – lehetséges okok A gyermekek többsége 9 éves korra sem éri el az optimális szintet – az oktatás tartalmi és módszertani újragondolása szükséges

15 7-11. évf: az együttjárásban gyengébb eredmények az oksághoz képest
A szükségszerű összefüggések kezelése jobb (a gyermeki gondolkodás determinisztikus volta) Valószínűségi összefüggések esetében sokkal gyengébb eredmények, bizonyos életszakaszokban visszaesés is 4-8 éves korban nincs lényeges különbség az okság és az együttjárás kezelni tudása között

16 3. Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése mesékkel
Miért alkalmas a mese erre? A mese jellemzői alapján A mese szerkezete, cselekménysora összefüggések láncolata (narratívák, körkörös mimezis) Minden mesében számtalan összefüggés van 2. A gyermekek életében betöltött szerepe miatt Kedveltsége Érzelmi hatása Valamennyi kompetencia fejlődését segíti 3. Széles körben való alkalmazhatóságának köszönhetően: Programkompatibilis (óvoda, iskola)

17 A mesékben szereplő összefüggések:
Indirekt módon megjelenő mesei összefüggések: szereplők megjelenése az ezzel járó események pozíciók és a velük járó lehetőségek szereplők és tulajdonságaik

18 2. A mese tartalmában megjelenő összefüggések:
Reális, a hétköznapi életben is előforduló Csak a mesékre jellemző

19 A fejlődéssegítés lehetséges módjai
Spontán beszélgetés a meseélményről Tematikus csoportos beszélgetés a meséről A fejlődésükben jelentős hátránnyal küzdő gyermekek számára kidolgozott speciális kiscsoportos fejlesztőprogram

20 A tematikus beszélgetés főbb jellemzői:
Rövid (4-5 perc) Alapja: az élmény Csoportos jelleg Érdeklődés és nem kikérdezés Önkéntesség a megszólalást és a mondandó tartalmát illetően (nincs jó válasz) Soha nem lehet a mese megmagyarázása, kikérdezése, stb.

21 A tematikus beszélgetés lehetséges típusai:
Felidéző : az egyes események közötti kapcsolódások felismerésének segítése Véleménykérő: az adott összefüggés felismerését segíti, formai szempontok szerint elemzi azt (csak akkor-nemcsak akkor, okság-együttjárás, szükségszerű-valószínű...) Kitaláló: az összefüggés konstruálásában játszik szerepet Alkalmazó: az alkalmazást segíti

22 Köszönöm a figyelmet.