Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Az osztályfőnök Szövetségben a közösséggel. Az osztályfőnöki mesterség társadalom-lélektani szempontból. Készítették: Abrudán Judit-Hajnal Bartha Helga-Beáta Szilágyi Noémi

Tanárok - diákok

Két etikai szempontból fontos kérdést vizsgálunk az osztályfőnökre vonatkozóan: - beavatkozás - titok

Beavatkozás Milyen mértékig avatkozhat bele – tisztességesen – egy osztályfőnök a tanítvány életébe ? Milyen mértékben avatkozhat bele a családok életébe ?

Több féle felfogás létezik: Egyik felfogás: Nem tartozik az osztályfőnökre (tanárra) a diák érzelmi-, értelmi-, erkölcsi fejlődésének egésze csupán annak iskolai metszete. - Csak azért felelős, ami az iskola falai között és iskolai időben történik.

Másik felfogás: A gyerek bekerül az iskolába és ott egész személyiségével van jelen. Nincs délelőtti és délutáni énje, nem tudja függetleníteni magát attól, ami vele történik. Az osztályfőnöknek igenis feladata a rendelkezésére álló néhány évben minden diákjával személyesen törődni, mindegyikőjük teljes személyiségfejlődését befolyásolni.

Valószínű, hogy ez a két lehetőség egy széles skála két végpontja A mindennapi gyakorlatban az osztályfőnökök túlnyomó többsége feltételezhetően e két felfogás között jelöli ki saját kompetencia határait.

Az osztályfőnöknek egyértelműen ki kell jelölnie a kompetencia-határokat, és ehhez következetesen tartania is magát. Egyfelől nem ígérhet többet, mint amennyit teljesíteni képes, másfelől viszont nem sértődhet meg, ha a diákok csak annyira fogadják el személyes vezetőjüknek, amennyire ő maga is igényli. Példák: - kérdőívek - fogadó-órák - családlátogatás

Családlátogatás Mi a véleményetek a család- látogatásról? Mik lehetnek az árulkodó jelek amik még a beszédnél is többet árulnak el egy családlátogatás alkalmával az osztályfőnöknek ?

Különböző otthoni együttlétek terei: Tv helye, vacsoraasztal, stb. Árulkodó jelek, pl.: lakás helye, berendezése, bútorzat, díszek, különböző tárgyak megléte esetleg hiánya mivel kínálják a szülők az osztályfőnököt: vacsorát készít, aprósütemény, tea, saját készítésű házpálinka, stb. Különböző otthoni együttlétek terei: Tv helye, vacsoraasztal, stb.

Titok A tanári munka egyik legkényesebb kérdése a titok. Milyen titkokkal kerülhet szembe egy osztályfőnök ?

a gyerek titkot árul el a szülő titkot árul el az osztályfőnök maga döbben rá a titokra Ezernyi titok van amibe az osztályfőnököt beavatják, vagy beleavatódik. Mit kezdjen, mit kezdhet ezekkel a titkokkal az osztályfőnök ?

A titoknak van egy nagy csapdája: cinkosság. Lehet-e cinkosa az osztályfőnök a gyereknek a szülővel szemben, és viszont: a szülőknek a gyerekkel szemben valamely titok megőrzésében ? (pl.: meglátja dohányozni, rossz jegy esetén)

Megoszthatja-e kollégáival a titkokat? Az osztályfőnöknek itt döntenie kell, de ez persze a helyzettől is függ. Két lehetősége van: - nem árulja el a titkot mert megbíznak benne (tapintat, tisztelet) - elmondja a titkot mivel segítséget nyújthat azzal, ha a többi tanár is ismeri a titkot

Mennyit árulhat el az osztályfőnök egy diákjáról a többi diákjának ? (pl.: öngyilkossági kísérlet:- elmondja - hadja, hogy a diák mondjon el annyit amennyit szeretne a történtekből)

A diákok is árulhatnak el titkot az osztályfőnöknek más diákról úgy, hogy abban segítő szándék rejlik és nem árulkodás.

Úton az osztálybeli összetartozás felé: összjáték Gondolatok és tapasztalatok a szociometriai helyzetelemzés lehetőségeiről pedagógiai problémák kezelésében

Osztályfőnöknek lenni nagy felelősség Ahány tanuló, annyi különböző egyéniség A kettőség miatt is gyakoriak

Találkozás és elválás Egy osztály születése kicsit hasonlít egy gyerek születéséhez Tudás és emberi tartás gyarapodása A mi szakmai minősítésünk ezután leginkább a következőkön múlik: - hogyan viselkednek ők a folyosón - a kollégák óráin - milyen tanulmányi eredményeket érnek el - milyen versenyeket nyernek el - mivel szereznek dicsőséget az iskolának Őket ez csak másodsorba érdekli: - jó társaságra - barátokra - megértő felnőttekre

Egy új osztály és az osztályfőnök találkozásakor: "Fogadjanak el és szeressenek csak úgy, amilyen vagyok, jó és kevésbé jó oldalaimmal együtt anélkül, hogy különösebb alakításokat kelljen nyújtanom.“ a búcsú idején maga a tanár is elégedett azzal, amivé az együtt töltött idő alatt fogadott gyermekei s a közösség váltak.

Kulcsproblémák a szociometria tükrében Osztályfőnökök , s olykor diákok kérésére indul egy-egy közösségben a problémafeltáró és rendező tevékenység. A hierarchikus szociometriai felmérésben közelebbről megértsük: - az elakadások természetét - a tanulókkal együtt feldolgozva az információt - élmény, feszültség, zavarok

Az osztály kisebb baráti társaságainak peremére szorul

Baráti együttesekből álló társas rendszer, különálló építmény … kastélyok rondellái formájában

...vár rondellái formájában

Iskola mint intézmény

Nehezebb periódusban is oldott, derűs örömmel élik társasági életüket

A tanulócsoport fejlődési szakaszai a történéseket két két szinten mutatják be. kiemelnek néhány, az egyes szakaszokra jellemző fontosabb pedagógiai problémát és eljárást a társas és személyes történésekhez igazodva valóban előreviszik a csoportot.

A tájékozódás Ez az első szakasz , amikor a diákok, túljutnak a gimnáziumban kerülés izgalmain Szorongató kérdések derülnek fel ekkor: - milyen tanárokat fogunk ki - mennyire szigorú, mennyire kedves a mi osztályfőnökünk - hogyan tudnék kedvezően bemutatkozni - hogyan rejtsem el, ami érzésem szerint hátráltathatja, hogy elfogadjanak.

Átstrukturálódás Akkor következik ez be, amikor a korábban kialakult rend fellazul, a megállapodások érvényüket vesztik Az osztályfőnökök általában meglepetten mondják, hogy nem ismernek rá a közösségre Csalódtak és tehetetlenek Korábbi eredményeik és befektetéseik kárba veszni látszanak: „külön-külön még csak szót értek velük, de együtt teljesen kezelhetetlenek. Az átstrukturálódás váltság spontán rendeződésére általában jótékony hatással szokott lenni.

Egy osztálykísérő töprengései - Beöthy Hanna – Egy osztály a Waldorf-iskolában Az iskoláról

"Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv "Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv. Minden hatásra reagál, ami a környezetéből éri. Az, hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogy milyenek ezek a környezeti hatások." Rudolf Steiner

a Waldorf-pedagógia szociális szempontból, nem szereti a kis létszámú osztályokat azon az elvi alapon áll, hogy nagyobb létszám esetén jobb esély van a csoportok, a baráti társaságok kialakulására A volt Kissvábhegyi Waldorf Iskola épülete a XXI. században

A tanulócsoportok a Waldorf-iskolákban általában gondos és tudatos pedagógiai válogatás eredményeképpen jönnek létre. Szempontok, melyeket figyelembe vesznek csoport összevallogatás esetén: a fiúk és a lányok aránya a temperamentum az életkor és a fejlettség iskolaérettség a családi háttér

nagyon nehéz bármit is tanítani, mert nincsenek tankönyvek, nincs osztályzás, s nem léteznek a fegyelmezési eszközök (fegyelmik, buktatás, évismétlés) az iskolában a szabadság kap nagy teret a tananyaghoz sok szép „mesét” társítanak jellemző a jó légkör az iskolában az osztályozásmentesség biztonságot nyújt fontos egymás társasága a legnagyobb gond a munka becsületének elfogadtatása, érvényesítése a Waldorf-iskola pedagógiája nagymértékben támaszkodik a szülői közösségre

mielőtt a gyermekeket felveszik az első osztályba, néhány alkalommal előadásokat tartanak a szülőknek a legfontosabb kérdésekről az osztálytanító munkája során számít a szülőkre, hiszen nem nevelheti a gyermeket a család ellenében minden hónapban tartanak egy szülői estet, ahol megbeszélik, hogy hol tartanak a tanulással és a gyermek fejlődése hogy halad a szülők és a pedagógus sok esetben közös művészeti tevékenységet folytat ezek nem a hagyományos „szülői értekezletek”

a Waldorf-iskolákban a tanári kollégiumot alkotó pedagógusok folyamatos közös munkában vesznek részt: összehangolják gyakorlati munkájukat meghatározzák és szétosztják a közös feladatokat fejlesztik pedagógiai kultúrájukat problémák megoldása egymást kölcsönösen megismerik és megbecsülik közös a szellemiség kerülik a feszültséget az igazgatói státusz formális, „kifelé” szól csupán, belül minden téren a maguk urai és parancsolói

a konferenciák részét képezi az ún. gyermekmegbeszélés

Oszályfőnök? Osztálykísérő?

Klassenbegleiter – osztálykísérő Klassenbetreuer – osztálygondozó az osztályfőnök szó a régi korokat idézi, amikor a felnőtt világ avval az öntudattal lépett az ifjúság elé, hogy „főnökként” biztosan tudja, mi a világban a teendő

„Az ifjúság a jövő. Nem azért, mert fiatalabb nálunk, hanem azért, mert ő látja a jövőt. Mi csak a múltat álmodjuk. Adjuk fel álmainkat, és higgyünk az ifjúságban! Ez a nevelő legnagyobb odaadása, és ez a növendék legnagyobb fokú növelése. Higgyük el, hogy övé a jövő.” - Karácsony Sándor -

Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia kidolgozója a tanár-tanítvány viszonyt így látja helyesnek: „Nem az a feladatuk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy saját ítélőerejét, saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világot. … A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk.”

kísérni tehát egy osztályt (és külön-külön a benne élő egyes fiatalokat) növekedése, alakulása során, gondoskodni róla, együtt élni vele, figyelni, merre kellene most lépnie, ez a pedagógus feladata a Waldorf-iskolában

Tekintély a mai világban

a gyerekek hatalmas erőket kívánnak a felnőttektől, a pedagógusoktól erős, felnőtt világra lenne szükségük, felnőttekre, akik tekintélyként állhatnak előttük a régi elvek, tekintélyek már nem működnek, szembetűnő, milyen hihetetlen szükségük van a gyerekeknek felnőttekre, biztos felnőttekként.

Fegyelem Mire jó ez? Mire alkalmas a gyakorlati életben a pontosság, az önmegtartóztatás, a lemondás képessége? Senki nem mehet el korunk egyik jellegzetessége mellett, mely azt sugallja, hogy életünket a kellemességnek és a kényelemnek kell áthatnia. Reklámok és filmek özöne szól arról, hogy az ember életcéljának leginkább ebbe az irányba kell mutatnia.

A fegyelem és a szabadság Példa: „Nem késhetsz!” – mondjuk a gyereknek De miért nem? Mikor lépten-nyomon tapasztalja, hogy ez a felnőttek világában, szüleiknél, sőt a tanárok körében sem aranyszabály. Miért nem szabad késni? ???

Gyakori a késés, nézzük meg mit tehetünk ellene: azzal elvileg mindenki egyetért, hogy nem szabad késni személyesen kell utána járni, megbeszélni egy-egy konkrét, rendszeresen késő tanuló esetében, mi az oka a késéseinek segíteni kell neki a reggeli jobb megtervezésben, konkrét javaslatokat tenni, mikor kellene otthonról elindulni végezetül meg lehet fogalmazni: „Tudod, nagyon fontos lenne mindannyiunk számára, hogy ne késs, hiszen mindig kizökkenünk a munkából, sok figyelem megy veszendőbe. És a te személyes fejlődésedben is fontosnak érzem, hogy meg tudj birkózni evvel a nehézségeddel.”

mindig, minden egyes esetben kiderül, hogy saját korlátaink gyengítnek bennünket, a felnőtteket, elsősorban azokon kell dolgoznunk őszintén fel kell ismernünk saját hibáinkat, melyeket a gyerekek sokszor előbb vesznek észre, mint mi magunk beszélhetünk ezekről, és megmutathatjuk, miként küzdünk magunkkal, hogy például pontosak legyünk a problémáknak a személyessége válik hitelessé, s egyúttal erővé a gyerekek számára, hiszen nagy pedagógiai lehetőség rejlik annak felismertetésében, hogy a felnőtt világ is esendő, és ugyanakkor komolyan veszi magát

a felnőtt világ gyengesége talán az egyik legnagyobb visszahúzó erő a tanár munkájában, amivel komolyan számolnunk kell „Ti legyetek jobbak nálunk!” mindezt azonban úgy kell tennünk, hogy ne veszítsék el életkedvüket a kritikával nagyon óvatosnak kell lenni kamaszkorban is szükség van arra, hogy a gyermek érezze, hogy tisztelheti őket mikor segíteni szeretnénk, nagyon hasznos, hogy a saját példánkkal indítsunk. „Tudod, én ezt …”

a tekintélyre elsősorban nem nekünk, pedagógusoknak, szülőknek van szükségük, hanem a ránk bízott gyereknek. Neki viszont nagyon!!! Sok a kedvetlen, lelkében koravén, erőtlen fiatal. A pedagógusoknak feladatuk, megtanítani a fiatalokat együtt élni nehézségeikkel és túlvészelni őket bátran a felnőtt világból sugárzó erő táplálhatja a gyermekeket

A Waldorf iskolákban szabadságra nevelik a gyermekeket, vagyis saját ítélő erejére támaszkodó fiatalokat szeretnének kibocsátani az iskolákból olyanokat, akik előítéletektől, tekintélyek által sugallt gondolatoktól mentesen akarnak is és tudnak is dönteni és cselekedni.

„Mindent annak rendje és módja szerint!” (Tolsztoj) A szülői felelősség átengedése hatalmas károkat okoz, és alapvetően a gyenge, dönteni nem képes felnőtt társadalom jellemzője. A felnőttek félnek a rossz döntésektől, így sokszor átengedik ezt a jogot a gyermeküknek. Az ilyen szülő nem fog tudni tekintélyként gyermeke mellett állni, és nem lesz képes segíteni őt. „Mindent annak rendje és módja szerint!” (Tolsztoj)

a tanároknak úgy kell az értékeket képviselniük, hogy azok elfogadhatóak legyenek a mai gyerekek számára az értékeket nem feladni kell, hanem újra megtölteni ezeket hiteles tartalommal tudni és hinni kell, hogy a tanulóknak szükségük van pedagógusokra

Könyvészet: Szekszárdi J. (2001): Nevelési kézikönyv Fenyő D. György: „Nem lehet soha nem igaz szavad!” Néhány etikai dilemma az osztályfőnöki munkában. Beöthy Hanna: Egy osztálykísérő töprengései. Egy osztály a Waldorf iskolában. Járó Katalin: Úton az osztálybeli összetartozás felé: összjáték. Gondolatok és tapasztalatok a szociometriai helyzetelemzés lehetőségeiről pedagógiai problémák kezelésében. Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene. Vekerdy Tamás: A Wladorf pedagógiáról http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-10-kf-Pukanszky-Neveles

Köszönjük a figyelmet!