AZ EREDETVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK

VÁZLAT 1.JOGFORRÁSOK; 2.AZ OLTALOM TÁRGYA 3.AZ OLTALOM FELTÉTELEI 4:FORMAI ELŐÍRÁSOK,AZ OLTALOM ENGEDÉLYEZÉSE 5) JOGOSULTSÁG 6)A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁNAK IDŐTARTAMA 7)BITORLÁS

Jogforrások A jogi oltalom szempontjából különös jelentősége van annak, hogy Magyarország részese az Európai Unió nemzetek felett álló eredetvédelmi integrációjának, amely külön szabályozást alkalmaz a mezőgazdasági termékekre és borokra és szeszes italokra. A földrajzi árujelzők speciális szabályozására azonban a Védjegytörvény, azaz a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997 évi XI tv. törvény meghozataláig, egészében 1997-ig kellett várni, korábban nem létezett külön törvény ebben a vonatkozásban.  

A legfontosabb jogforrásoknak az alábbiak számítanak.-   A) Belföldi jogforrások: A védjegyek és földrajzi árújelzők oltalmáról szóló 1997 évi XI. tv.(Vt.), 77/2008 (VI. 13.) OGY. határozat a hungarikumok védelméről, A 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a

törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról, 2012 évi XXX.tv.a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról; 16/2004 (IV, 27) IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részleges alaki szabályairól, 2004 évi XVIII.tv a szőlőtermelésről és a borgazdál kodásról; 97/2004(VI.)FVM rendelet a borok eredetvédelmi szabályairól; 99/2004(VI.)FVM rendelet a borok előállításáról;

B) Nemzetközi szerződések Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény – 1883 (PUE) –Magyar országon kihirdette az 1970. évi 18. tvr; A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény -1993 ( TRIPS) - Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. tv. Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapo -dás – 1958. – Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1. tvr.; Magyar–Svájci Eredetvédelmi Megállapodás érdemel speciális figyelmet;– Kihirdette az 1981. évi 27. tvr.

C) Az EU jogforrásai A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet   Az 510/2006/EK tanácsi végrehajtására vo natkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet; a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete ;

A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete.  

2)Az oltalom tárgya Széleskörű támogatottság az eredetmegjelölések hatékony oltalma mögött Nincs a szellemi alkotásoknak még egy olyan terü -lete, amely a közvélemény öszinte érdekődését és hatékony támogatását élvezné, mint az eredetvéde- lem, különös tekintettel a magyar nemzeti sajátosságokra. Érdemes ezek közűl két, hatékony társadalmi támogatottságú kezdeményezést megemlíteni. Bár e kezdeményezések nem biztosítanak kizárólagos oltalmat és nem célozzák meg a lajstromozást, mégis jelentős szerepük van a védendő termékek földrajzi eredetének és sajátosságainak feltárásában és a jogvédelem előkészítésében.  

1) Hungarikumok 2) „Hagyományok, ízek,régiók” program  Ad 1) A Hungarikumok Legfontosabb jogforrás a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012 évi XXX.tv. Az eredetmegjelölések nagy része egyben Hungarikum is. A Hungarikumok védelméről szóló 77/2008 (VI. 13.) OGY.határozat preambuluma szerint a Hungaricumok olyan sajátos magyar termékek, ame- lyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek.  

A Hungarikumok körébe azonban nemcsak az eredet védelem szempontjából releváns nyers és feldolgozott élelmiszerek tartoznak, hanem népmesék, zenei alkotások és a kézművesség termékei (pl. patkolt tojás), továbbá haszonállatok (magyar Puli, Puma és Komondor) is. Az eredetvédelem szempontjából leginkább jelentós Hungarikumok: élelmiszerek: Gyulai Kolbász, Tönkölybúza, Óvári Sajt, borok: Badacsonyi Kéknyelű, Tokaji Aszú stb.; borfajták: Furmint, Királyleányka, Juhfark; stb. ásványvizek: Csillaghegyi, Mohai Ágnes, Parádi természetes ásványvizek; pálinkák: Diópálinka, Szatmári Szilva.  

Ad 2) „Hagyományok, ízek, régiók” program  Az EU-ban francia kezdeményezésre 1996-ban hirdették meg az „Euroterroirs programot” melyet a lajstromozott megjelölések eredetvédel mének civil szerveződésű társadalmi hátterét képezte. A program Magyarországon „Hagyo -mányok-ízek-régiók”néven került meghirdetés re. és már a 90-es években jelentős lendületet kapott. E program keretében oltalomban részesítik a nemzeti kulturális örökség keretébe tartozó nyers és feldolgozott élelmiszereket.

Jelenleg háromszáz jellegzetesen magyar élelmiszer, ipari termék továbbá növény-és állatfajta került feltárásra a program végrehajtása eredményképpen. A „Hagyományok,ízek,régiók”programja -többek között - a Badacsonyi Ürmös, Vállaji Sonka, Őrségi Tökmagolaj, Mosoni Csemege sajt,Vecsési Káposzta, Debreceni Mézes (sütemény) termékeket tartja nyilván.

C) Az eredetmegjelőlések kizáróagos oltalma,lajstromozása Az eredetvédelemről hatályos szabályozása a magyar termékek védelmére sokrétű lehetőséget nyújt: A magyar termékek lajstromozhatók: a Védjegytörvény alapján: Makó,(hagyma),Szatmár,(szilvapálinka),Békés ,(szilvapálinka) Magyarországon, mint eredetmeg- jelölések és földrajzi jelzések; a Lisszaboni Megállapodás alapján: Kalocsa (őrölt paprika), Gyula (hentesáru, kolbász), Szeged

(őrölt paprika), Csaba (hentesáru, kolbász), mint magyar eredetmegjelölések. EU OLTALOM a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján, mint europai eredetmegjelölések :(Hajdúsági Torma, Szegedi Szalámi ill. Szegedi Téliszalámi´, Gönci Kajszibarack, Szöregi Rózsatő) illetve europai földrajzi jelzések--Budapesti téliszalámi-- formájában;  az EK borpiaci rendtartása alapján 2010-ben 34 borokra vonatkozó magyar eredetmegjelölés és 13 földrajzi jelzés állt oltalom alatt (Egri Bikavér, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji Száraz Szamorodni, Villány, Szekszárd és Eger).  

A földrajzi árujelzők szabályozása Védjegytörvény keretében A Vt. 103. § (1) értelmében földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi jelzés fogalma   A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi  

területen termelt, feldolgozott vagy előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredetmegjelölés fogalma  Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az

adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.   A Vt. 104. § értelmében a szeszes italok földrajzi jelzései és eredetmegjelölései akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a külön jogszabály által meghatározott termékleírásban foglalt feltételeknek is.

A földrajzi árujelzők oltalmának speciális vonásai   A földrajzi árujelzők jogi szabályozása – összevetve az ipari tulajdon más tárgyaival – eltérő, sajátos vonásokat mutat. A)Az ipari tulajdon más tárgyaitól eltérően a földrajzi árujelzők, némely kivételtől eltekintve, (manufakturális termékek, háziipari termékek) agrártermékekre vonatkoznak.

B)A földrajzi árujelzők kollektív jogosultságot biztosítanak C)A földrajzi árujelzők oltalma időben nem korlátozott.  D)A földrajzi árujelzők további specialitása, hogy azok nem forgalomképesek. A földrajzi árujelzőt nem lehet átruházni. Ehhez ugyanis a földrajzi környezet átruházhatósága is szükséges lenne, továbbá a természeti tényezők, valamint több évtizedes – sőt több évszázados– tapasztalat átadása, amelyre nincs fizikai és jogi lehetőség. A földrajzi árujelzőre nem lehet másnak használati engedélyt (licenciát) sem adni.  

B): A földrajzi árujelzők fajtái A földrajzi árujelzők mögött nem áll személyiségi jog, kizárólag a vagyoni jogok védelmére kerül sor.  B): A földrajzi árujelzők fajtái A földrajzi árujelzők fajtái a jogi szabályozás alapján A földrajzi megjelölések, illetve a földrajzi árujelzők kategóriája gyűjtőfogalmat jelent, amely magában foglalja az   eredetmegjelölést, a földrajzi jelzést, a hagyományos jelzést, és a származási jelzést egyaránt.  

Az eredetmegjelölés képezi a földrajzi árujelzők legmagasabb szintű kategóriáját, fogalma a fentiekben kifejtésre került.  A földrajzi jelzés fogalma szintén ismertetést nyert a Vt.alapján. A földrajzi jelzés esetében a funkcionális kapcsolat a kérdéses származási hely és termékminőség között lényegesen gyengébb, mint az eredetmegjelölés esetén: nem a legjobb minőségű agrártermékekről van szó, a termék minősége nem kizárólagosan a földrajzi környezetnek tulajdonítható,

a termék feldolgozásának vagy előállításának nem feltétlenül kell egybeesni a termelés helyével, az emberi és természeti tényezők szerepe kisebb, mint az eredetmegjelölések esetében. Hagyományos megjelölések Hagyományos megjelölések a borok és égetett szeszek esetében kifejezetten gyakoriak. Pl. Sza morodni (Tokaj borkülönlegessége), muzeális bor, késői szüretelésű bor, stb.  Származási jelzések.  Ez az oltalmi kategória annak ellenére, hogy azt a Vt. ejtette, jelenleg is létezik. A magyar jogi

szabályozásban nem hagyható figyelmen kívül a származási jelzés szabályozásban nem hagyható figyelmen kívül a származási jelzés. A származási jelzés a termék valódi származási helyét (országot, régiót, helységet jelzi), azonban a termék minő sége és az adott földrajzi hely között nincs funkcionális összefüggés. („vecsési paprika”, „diósdi paradicsom”, „monori dió”) a származási hely megjelölésének, mint információnak van fontos jelentősége.  A származási jelzés lehet különösen országnév, vagy települési egységeket összefogó régiónév, helységnév, közigazgatási egység neve, valamint ábrás jelzés.  

Az ország nagy gazdaságföldrajzi egységeinek megjelölése: Dunántúl, Alföldi, Tiszántúl, Duna–Tisza-köze ilyen származási hely megjelöléseként fogható fel. A származási jelzéseknek különösen a borok vonatkozásában van nagy jelentősége. A földrajzi árujelzők lehetnek: a) szavak, összetett szavak A földrajzi árujelzőket változatos formában lehet kifejezni. Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések az alábbiak lehetnek: helységnév: Herend; helységnév a jellemző áruval: Herendi

Porcelán; helységnév a jellemző áruval idegen nyelven: Porcelaine de Herend. b) Az országra utaló vagy országnevet tartalmazó származási jelzések aus Ungarn, Magyarország, of Hungary, Pannónia, de la Hongrie, Hunnia stb. c) borra vonatkozó földrajzi árujelzők A borra vonatkozó földrajzi jelzések nagy formagazdagságot mutatnak. A borokat el lehet nevezni:az adott régiónevéről: Tokaj-Hegyalja, Dél-Dunántúl, Észak-Dunántúl;  

bortermőhelyek nevéről: Badacsony; dűlők nevéről: Hétszőlő, Pajzos, Megyer, Disznókő (Tokaj-hegyaljai borvédék); szőlőbirtokról: Gróf Degenfeld, Dessewffy, Royal-Palatinus; kastélyok nevéről: Malatinszky-kúria, Bétapáti kastélyborok, Mőcsényi kastélyborok, és más földrajzi elnevezések (folyó, tó, völgy, kolostor stb.) felhasználásával.  

3) Az oltalom feltételei A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha A Védjegytörvény előírásai szerint földrajzi jelzésnek vagy eredetmegjelölésnek ismerhető el,ha nincs kizárva az oltalomból, valamint a bejelentése megfelel a Védjegytörvényben megszabott alaki feltételeknek.

Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából A kizárási okok az alábbiak:  földrajzi árujelző nem részesülhet oltalom ban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termékek a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származnak. Ilyen megjelölésekkel gyakran találkozhatunk Magyarországon, pl. a „debreceni” (húskészítmény), „veronai” (felvágott), „ementáli” (sajt) vonatkozásában. Ez a kizárás akkor is érvényesül, ha a termék az árujelzőben feltűntetett területről származik,

mondjuk Debrecenben előállított „debreceni” mondjuk Debrecenben előállított „debreceni”. A földrajzi árujelzőként lajstromozás megaka -dályozza azt, hogy a kérdéses megjelölés fajtanévvé váljék. Kizártak a korábbi földrajzi árujelzővel azonos földrajzi árujelzők. Azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelzők is ki vannak zárva az oltalomból. Adott esetben, ha mondjuk az Eger eredetmegjelölés foglalt borokra, azt másra (mondjuk pálinkára) nem lehet felhasználni.  

Valamely korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló földrajzi árujelző, ha a védjegy ismertségére, jó hírnevére vagy a piaci jelenlétének tartósságára tekintettel, annak használata az áru származása tekintetében a fogyasztók, megtévesztését eredményezheti.   Abban az esetben, ha mondjuk egy ásvány víz nevét (pl.”Szentkirályi”,” Fonyódi”, „Pará- di,” stb.) korábban védjegykánt lajstromoz- ták, e földrajzi megjelölésekre más jogosult nem jelenthet be későbbi időpontban azonos eredet -megjelölést oltalomra.

Megtévesztésre alkalmas a földrajzi árujelző, ha a származás és minőség tekintetében félrevezeti a fogyasztót. Tipikusan ilyen a szlovákok által forgalmazott „tokaji bor.”   e) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha korábbi – oltalom alatt álló vagy egyéb – növényfajta, illetve állatfajta nevével ütközik és emiatt a termék származása tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Több lajstromozott növényfajta van, amelyek neve elvileg ütközhet

eredetmegjelöléssel”Olimpia”(lucerna),””Pannonia”,(burgonya),Ametiszt”,(kukorica) „Nyugati Ostorfa”. Az ütközés eshetőleges, mert kevés földrajzi árujelző vonatkozik a növényfajtákra.  

4) Formai előírások, az oltalom engedélyezése A Vt. 112. § (1) alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (Hivatal) hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos következő ügyek tartoznak: -a földrajzi árujelző lajstromozása, - az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása, a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása, a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

a Hivatal hatáskörébe tartoznak az egyes földrajzi árujelzők közösségi oltalmára és az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.   A földrajzi árujelzőkre vonatkozó bejelentések összeállítására, ügyintézésére, elbírálására és lajstromozására egyebekben a védjegyekre vonatkozó szabályozás az irányadó, azzal, hogy a termékleírással kapcsolatos követelmények meghatározása az VFM hatáskörébe tartozik.

A bejelentés benyújtása   A Vt. 113. § (1) értelmében a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell  - a bejelentési kérelmet, -a bejelentő nevét és címét, -a földrajzi árujelző megnevezését, -a termékjegyzéket (azoknak a termékeknek a felsorolását, amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző oltalmát igénylik);

termékleírást (mezőgazdasági termékeknél és élelmiszereknél), amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium ellenőrzött és hagyott jóvá, amennyiben ez szükséges, egyéb mellékleteket.(képviselet igazolása)   A bejelentést a külön jogszabályban meghatáro- zott részletes alaki követelményeknek megfe- lelő- en kell elkészíteni. A földrajzi árujelző bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.

Adatközlés  A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésről, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés különösen a következő adatokat tartalmazza:  a földrajzi árujelző megnevezése; a bejelentés napja; a termékjegyzék. Észrevétel tétele A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szelllemi Tulajdon Nemzeti Hiva-

talához arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg a Védjegytörvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.   Oltalomképességi vizsgálat  Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentés megfelel a Vt. által előírt formai követelményeknek a Hivatal elvégzi a bejelen -tés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a földrajzi árujelző:  megfelel-e a földrajzi árújelzőkkel szemben támasztott törvényi előírásoknak; nincs-e kizárva az oltalomból; valamint

bejelentése megfelel-e a Vt.- ben megszabott egyéb feltételeknek.   Az oltalomképességi vizsgálatot követően kerül sor az oltalom megadására. 

5) A jogosultság  Mint ahogy erről korábban szó volt, a földrajzi árujelzőkre való jog mindig kollektív jogosultság. A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik az árujelzőben feltüntetett földrajzi

A földrajzi árújelzés használatának az alábbiakat kell teknteni: területen, akár közösen, akár egymástól függetlenül többen termelnek, dolgoznak fel, vagy állítanak elő termékeket. (a továbbiakban: jogosultak). A használat fogalma. A földrajzi árújelzés használatának az alábbiakat kell teknteni: a földrajzi árujelző elhelyezése az árun vagy csomagolásán; a földrajzi árujelzőt hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;

a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban. Az oltalom tartalma Az oltalom alapján a jogosultaknak kizáróla -gos joguk van a földrajzi árujelző használa tára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak. A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, aki a keresedelmi forgalomban az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az annak megfelelő földrajzi területről származó termékeken használja;  

termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ez által sérti, vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét; bármilyen módon utánozza, vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja; bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve;

6). A földrajzi árujelzők oltalmának időtartama bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat, megtévesztő cselekményt valósít meg.   6). A földrajzi árujelzők oltalmának időtartama  A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik. A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart Az oltalom megszűnése A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha -az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal;- -a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt.

követelményeket Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelzőről utólag derül ki, hogy nem felelt meg az eredet -megjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel szemben támasztott követelményeknek, vagy az oltalomból ki volt zárva. A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző hasz nálatában, a termékleíráshoz képest súlyos, és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.

7) Bitorlás A) A bitorlás tilalma A földrajzi árujelző bitorlását az követi el, aki a Vt. 109. § megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja az oltalom tartalmi követelményeinek megsértésével. A lajstromozott földrajzi árujelző bitorlása kifeje- zetten ritka. Erre példa a „Holsten Pilsner” ügy. Az 1990-es évek elején a Nagykanizsai Sörgyár a „Holsten” sör gyártására licenciát kapott a né -met sörgyártól, és a használati engedély alapján „Holsten Pilsner”sört hozott forgalomba. Ezért a Pilseni Sörgyár beperelte arra hivatkozással, hogy a „Pilsner” megjelölés a Lisszaboni megállapodás

alapján, Magyarországon is védett eredetmegjelölés alapján, Magyarországon is védett eredetmegjelölés. A magyar alperes arra hivatkozott, hogy a „Pilsner”megjelölés szerte a világon, így Magyarországon is fajtamegjelöléssé vált. Az ügyben első fokon a Nagykanizsai Sörgyár pert vesztett, fellebbezését a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság elutasította. Az ügynek (Pf. IV. 21. 405/1993/2) azért volt elvi jelentősége, mert a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy védett eredetmegje -lölés nem válhat fajtanévvé, és a „Pilsner” megjelölés használata jogellenes.  

A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is. A bitorlásnak   polgári jogi, eljárásjogi (ideiglenes intézkedés), büntetőjogi, vámjogi és versenyjogi következményei vannak