Gyermek-és ifjúságvédelem II. A gyermekvédelmi alapellátási formák I. Gyermekjóléti szolgáltatás. A jelzőrendszer szervezése, működtetése.

1. Alapfogalmak 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.   1.2. Észlelő- és jelzőrendszer: a törvény által létrehozott települési szintű információs rendszer a Gyvt. és az Szt. körében, melyet a gyermekjóléti szolgálat, illetve a családsegítő szolgálat szervez, és amelyben a jogszabályban megnevezett szervezetek és személyek vesznek részt. Feladata részben az egyéni problémák, részben pedig a lakosságot (annak valamelyik csoportját) jellemző szükségletek, problémák feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos információk továbbítása.

2. A gyermekjóléti alapellátás rendszerének felépítése új szolgáltatás létrehozása (gyermekjóléti szolgáltatás) már meglévő szolgáltatások áthelyezése (gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása)

2.1. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatást a ’97. évi XXXI. tv. és a gyermekvédelmi reform tervezői találták ki azzal a céllal, hogy elérjék a következőket: az önkéntesség szerepének növelése a kötelezéssel szemben, a szolgáltatás szerepének növelése a hatósági cselekményekkel szemben jóléti szükségletekre és problémákra fordított figyelem növelése a veszélyeztetettség- centrikussággal szemben.

2.2. A gyermekek napközbeni ellátásának áthelyezése a Gyvt.-be A gyermekek napközbeni ellátását a szociális törvényből vette át a Gyvt. Az áthelyezés azért történt, hogy létrejöhessen a jóléti ellátások csoportja. A Gyvt. alkotói olyan gyermekjóléti ellátáscsomag kialakítására törekedtek, amely nemcsak a veszélyeztetett gyermekek problémáinak kezelését szolgálja, hanem különféle problémák és szükségletek megoldását is biztosítja. A Gyvt.-ben kiemelkedő szerepet kap a bölcsőde.

2.3. A gyermekek átmeneti gondozásának áthelyezése a Gyvt.-be a helyettesítő gondozás önkéntes (hatósági kötelezés nélküli) lett – korábban családból kiemelés volt hatóságilag főleg külföldi minták alapján (Hollandia) a gyermekjóléti alapellátások része lett a helyettesítő gondozás önkéntes formája, és a gyermekvédelmi szakellátások része a helyettesítő gondozás kötelezésen alapuló formája. Megszűnt az intézeti elhelyezés.

3. Kapcsolódási pontok I. A gyermekjóléti szolgáltatás kapcsolódik: családsegítéshez, az észlelő-és jelzőrendszer révén különféle szolgáltatókhoz, intézményekhez, a gyermekvédelmi gondoskodáshoz (védelembe vétel, nevelésbe vétel), az önkormányzat pénzbeli és természetbeni ellátásaihoz. A gyermekek napközbeni ellátása kapcsolódik: az óvodához és az iskolai napközi foglalkozásokhoz, a gyermek fejlesztését szolgáló eü.-i szolgáltatásokhoz, családtámogatási ellátásokhoz (gyes, gyet, gyed).  

3. Kapcsolódási pontok II. Az átmeneti gondozás kapcsolódik: a gyermekvédelmi gondoskodás intézkedéseihez (családba fogadás, ideiglenes elhelyezés, nevelésben vétel), a közoktatás egyes szolgáltatásaihoz (kollégiumi ellátás), az önkorm. egyes támogatásaihoz (lakással kapcs.)

4. A gyermekjóléti szolgáltatás kiépülése 4.1. Kialakulás A Szt. bevezette a családsegítést, mint szociális alapellátást. 1993 után a nagyobb települések egy részében létrejöttek a családsegítő szolgálatok. 1997 előtt tehát létezett már a családsegítés, de azokat az ügyeket, melyekben a gyermek veszélyeztetettsége tűnt a probléma lényegének, a gyámhatóságok intézték a maguk hatósági eszközeivel. A Gyvt. hatályba lépése után a városokban a gyermekjóléti szolgálatok többsége a családsegítő szolgálatok szervezeti egységeként jött létre, más részük önálló gyermekjóléti szolgálatként, többfunkciós intézmények részeként, vagy egyéb intézmények részeként alakult meg.

4.2. A gyermekjóléti szolgáltatás funkciója I. A Gyvt. a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait 4 csoportra osztja: feladatok a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében feladatok a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében (a településen élő összes gyermekre vonatkozó adatgyűjtési, jelzési teendők, valamint a gyermekvédelemben érdekeltek együttműködésével kapcsolatos teendők tartoznak ide.) feladatok a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, feladatok a családjából kiemelt gyermeke visszahelyezése érdekében.

4.2. A gyermekjóléti szolgáltatás funkciója II. A gyermekjóléti szolgálat a szolgáltatásokat: az ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás), szervező tevékenységgel (szervezés) biztosítja.   A gyermekjóléti szolgálat tehát olyan szolgáltató intézmény, amelynek alapvető feladatai: a segítő munka végzése és más szolgáltatások nyújtása, a más szervezetek által nyújtott ellátások közvetítése, a helyi gyermekjóléti és-védelmi rendszer szervezése, közreműködés az önkormányzat, illetve a gyámhatóságok tevékenységében.

5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai I. 5.1. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése „39.§ (2) a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése...” Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat munkatársa különböző ismertető,-illetve szóróanyagokat készít, melyeket eljuttat a jelzőrendszer tagjaihoz, illetve minden olyan helyre, ahol a gyermekek és családtagjaik megfordulnak, igyekszik folyamatosan megjelenni a település közéletében, hogy tájékoztasson, és felhívja a figyelmet az esetleges változásokra.

5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai II. 5.2. A segítséget kérő gyermek segítése „A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában.” Ennek érdekében a gyermekjóléti szolgálat felvilágosítja a gyermeket, eljár az érdekében, képviseli, illetve közvetíti más intézményhez, szervezetekhez.

5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai III. 5.3. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya segítése „39.§ (2) c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése...” Az ezen a területen végzett szociális munka prevenciót (kellene) szolgál(nia). Ezt a feladatot a gyermekjóléti szolgálatok a védőnői szolgálattal együttműködve végzik. A tevékenység minél hatékonyabb megvalósításához a következőket kell figyelembe venni: kapcsolatfelvételkor nem elég a spontán találkozásra építeni, „keresni kell a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat”, meghatározó a jelzőrendszer és az általános figyelemfelkeltő tájékoztatás szerepe, a tájékoztatások során a magzatvédelmet kell elsősorban kiemelni a felelősségérzet felkeltése, és megerősítése révén. Cél az anya folyamatos, és minden oldalról történő támogatásának a megszervezése, fenntartása. Dilemma lehet, hogy kinek a feladata a koordinálás.

5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai IV. 5.4. Szabadidős programok szervezése Nem általános szabadidős, hanem a „családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését” célzó programokról van szó. Ilyenek például az iskolai szünetek idejére tervezett különböző szakkörök, táborok, amelyek megszervezésénél mindig cél a szabadidő hasznos eltöltése, szerepek, viselkedésmódok elsajátítása. Ide tartozik még a folyamatosan működő, különböző játékos készségfejlesztő és önismereti, illetve kézműves csoport szervezése is.

5. A gyermekjóléti szolgálat feladatai V. 5.5. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése „39.§ (3) a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint a magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben.”   Ezen a ponton kell ismertetni az észlelő-és jelzőrendszer működését! Makro szintű feladatok: figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, a gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. Mikro szintű feladatok: az észlelő-és jelzőrendszer működtetése.

5.5.1. A gyermekjóléti tevékenység alapja az észlelő-és jelzőrendszer megfelelő működtetése. A gyermekjóléti szolgálat koordinálja azoknak a szakembereknek az együttműködését, akik valamilyen formában kapcsolatba kerülhetnek a gyermekekkel. Az együttműködés egyik formája az esetmegbeszélés, amely legalább havi rendszerességgel. 5.5.2. Az észlelő-és jelzőrendszer célja: feltárni a veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, és azok megoldását.   5.5.3. Feladata: figyelemmel kísérni a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, az életformákat, a közösségi viszonyokat, az ellátó intézményeket. Felismerni és feltárni a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, és információkat nyújtani a megoldásokhoz.

5.5.4. Az észlelő-és jelzőrendszer működésének alapelvei a veszélyeztetettséget észlelő-és jelzőrendszeri tevékenység nem hatósági jellegű, tevékenységének mindig a gyermek és a család érdekeit kell szolgálnia, a jelzőrendszer valamennyi munkatársát a titoktartási kötelezettség köti, a gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember a legjobb tudása szerint és a meghatározott etikai elvek, normák betartásával járul hozzá a gyermekek jóllétét szolgáló módszerek kialakításához, megvalósításához.

5.5.5. Az észlelő-és jelzőrendszer működésének főbb szabályai Fontos, hogy az észlelő-és jelzőrendszer tagjai alakítsák ki együttműködésük szabályait, melynek összhangban kell lennie a szociális munka etikai elveivel és a gyermekvédelem alapelveivel. Célszerű a szociális szakmán belül kidolgozott és elfogadott egységes fogalomhasználatot megismerni, egyeztetni, összehangolni a társszakmák képviselőivel. A gyermekjóléti szolgálat összehívja az észlelő-és jelzőrendszer tagjait. Az észlelő-és jelzőrendszer találkozásairól minden esetben készüljön emlékeztető, amely tartalmazza az időpontot, helyet, a találkozás témáját, célját, röviden az elhangzottakat, az információkat, javaslatokat, véleményeket, megállapításokat és a következő találkozás tervezett időpontját. Az emlékeztetőhöz csatolandó a jelenléti ív.

A gyermekvédelmi alapellátási formák II. Napközbeni ellátási formák, átmeneti gondozás, helyettes szülői hálózat

A gyermekek napközbeni ellátása Az állam a gyermek nevelésével kapcsolatosan nemcsak jogokat és kötelezettségeket határoz meg, hanem elismeri azt a jogát is, hogy intézmények és szolgáltatások biztosításával kapjon segítséget a szülői jogok gyakorlásához. A gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások a családok szükségletei és igényei kielégítése során hozzájárulnak a gyermekek jólétének biztosításához, illetve az arra rászoruló gyermekeknél részt vesznek a veszélyeztetettséget megelőző, illetve a veszélyeztetettséget elhárító feladatok megoldásában. A gyermek családban történő nevelésének segítésében, a veszélyeztetettségének megelőzésében fontos feladata van a napközbeni ellátásnak: a veszélyek jelzése, illetve a család érdekében történő jó együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal. Kapcsolatot kell tartani a gyermek családi környezetével, az oktatási-nevelési intézményekkel, egyéb segítő, eü.-i vagy más szolgáltatást nyújtóval.

A gyermekek napközbeni ellátásának szervezése Kiknek kell megszervezni? A Gyvt. előírásai szerint azon családban élő gyermekek számára kell megszervezni a napközbeni felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést, akinek szülei, nevelői, gondozói dolgoznak napközben, vagy betegség, illetve egyéb ok miatt a gyermek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. Különösen azoknak a gyermekeknek az ellátásáról kell gondoskodni (Gyvt. 41.§ (2)): akiknél az optimális testi, szellemi fejlődés érdekében van erre szükség, akiket egyedülálló szülő vagy időskorú személy nevel, akik nagycsaládban élnek, akiknek olyan a szociális helyzetük, hogy a szülő, gondozó ellátásukról nem tud gondoskodni. Az ellátás a gyermek életkorának megfelelően megszervezhető: bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, vagy napközis táborban, egyéb alternatív ellátás keretében, óvodában iskolai napköziben

A bölcsőde, mint napközbeni ellátási forma A bölcsődei gondozás-nevelés feladata: a gyermek testi és pszichés szükségleteinek a kielégítése, fejlődésének elősegítése. Ennek érdekében biztosítania kell: a gyermek korának megfelelő egészséges táplálkozást, a mozgásfejlődést, a kulturhigiénés szokások kialakítását segítő környezetet, felszereléseket. Követelmény, hogy az intézmény olyan derűs légkört biztosítson, melyben lehetőség van az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes gyermek-gondozónő kapcsolat, valamint a társas kapcsolatok kialakulására, az együttélés szabályainak elfogadására. A környezetnek olyannak kell lennie, hogy támogassa az önálló aktivitást, kreativitást, és figyelmet fordítson az ismeretszerzésre.

A bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

A család és a bölcsőde kapcsolata Az együttműködés formái: családlátogatás – a bölcsődébe kerülés előtt a gondozónő családlátogatást tesz, melynek célja a gyermek családi körülményeinek, a család nevelési szokásainak, a gyermek otthoni napirendjének megismerése, tájékoztatás a bölcsődei életről, tájékozódás a szülők bölcsődével kapcsolatos elvárásairól, szülővel történő beszoktatás – a gyermek zökkenőmentesebb adaptációját segíti elő, ugyanakkor lehetőséget ad a szülőnek, hogy belülről ismerje meg az intézmény életét. Ettől függetlenül a szülő bármikor bemehet a bölcsődébe, hogy megnézze a gyermekét, szülőcsoportos beszélgetések – a szakemberek a helyes nevelési módszereket közvetítik, a szülő elmondhatja véleményét, érzéseit, megoszthatja azokat a szülőtársakkal, gondozónőkkel, családi délutánok, programok.

Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban A bölcsődék 1986 óta fogadnak speciális szükségletű gyermekeket. Ezt a szolgáltatást a fogyatékos gyermekek 6 éves korukig vehetik igénybe. A különleges szükségletekkel bíró gyermekek ellátása és korai fejlesztése céljából a bölcsőde két okból is optimális színteret jelent: a bölcsőde gyermekközössége jó hatással van a különleges bánásmódot igénylő gyermekre, mert együtt van az egészséges társakkal, így a szakszerű fejlesztés mellett érvényesülhet az egészséges társak viselkedésének pozitív hatása, valamint a szülők bizalmát is fokozza, hogy a másság elfogadása a gyermekek körében természetes, és a bölcsődék megnevezésében nincs „elkülönítésre” utaló jelleg.

Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban A különleges szükségletekkel bíró gyermeket nevelő szülők és családok támogatását több jogszabály is előírja. A gyermek különleges gondoskodáshoz, rehabilitációs foglalkozásokhoz, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekbe kerüléséhez való jogát, valamint a képzési kötelezettséget az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról tartalmazza. Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szól.

Sajátos nevelési igényű gyermekek a bölcsődei gondozásban A gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján jogosultak bölcsődei felvételre, korai fejlesztésre és fejlesztő programokra. Gondozási formák A gyakorlatban egyaránt alkalmazzák a részleges integrációt (egészséges, sérült csoport egymás mellett, közös kiszolgáló helyiséggel, összenyitható csoportszobával) és a teljes integrációt (egészséges és sérült gyerekek közös csoportszobában). A szegregált gondozást csak indokolt, súlyosabb esetekben alkalmazzák egy-egy bölcsődében.

Családi napközi I. A Gyvt. hívta életre, ’97 előtt nem létezett. Különösen azokon a településeken lenne létjogosultsága, ahol nincsenek bölcsődék, vagy zsúfoltak az óvodák, iskolai napközik. A családi napközi a gyermekek napközbeni ellátását családias körülmények között biztosítja. Az ellátást nyújtó személy a saját otthonában vagy az erre a célra kialakított családias környezetben fogadja a gyermekeket 20 hetestől 14 éves korukig. A szolgáltatás során koruknak és egyéniségüknek megfelelően gondoskodnak róluk, lehetőség szerint rugalmasan alkalmazkodva a szülők kéréseihez. A családi napközire jellemző a kis gyermekszám (max. 5 gyerek, ha segítővel dolgozik, max. 7 gyermek). a család igényeinek megfelelő időbeosztásban működik, a szülők szerződéses alapon vásárolják meg a szolgáltatást.

Családi napközi II. Ma Mo.-on 70-80 családi napközi működik. A szülők legtöbb esetben a 2-5 évesek elhelyezését kérik, de egyre több az iskolásokat ellátó napközi, amely sérült, vagy valamilyen okból speciális ellátást igénylő kisgyermekeket fogad. A feladatot ellátók zöme vállalkozás formájában működteti a családi napközit. A családi napközi működésének kritikus pontja az önkormányzatok támogatásának megnyerése az ellátási szerződés megkötése érdekében, valamint a tevékenység folyamatos szakmai nyomon követése. A szülők a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizet az ellátásért, mely az élelmezés jogszabályban meghatározott térítési díján felüli, viszonylag magas összeg.

Házi gyermekfelügyelet I. A házi gyermekfelügyelet a gyermek otthonában biztosított szolgáltatás, igénybe vehető a csecsemőkortól az általános iskolás korig bármely korú gyermek számára. A család igényeihez, a szülő munkarendjéhez igazodó, rugalmas szolgáltatási forma, melyet a gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények (bölcsik, gyermekjóléti szolgálatok) vagy egyéni vállalkozók üzemeltetnek. Térítési díj: a szolgáltatásért térítési díjat fizet a szülő, amely az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított óradíj. A szülő által fizetett személyi térítési díj nem haladhatja meg a havi jövedelem 15%-át, illetve étkezéssel együtt a 20%-át.

Házi gyermekfelügyelet II. Ki veheti igénybe? A Gyvt. 44.§ szerint a szülő akkor veheti igénybe, ha gyermeke napközbeni ellátása intézményben vagy szolgáltatásban nem biztosítható, és ezt a feladatát önerőből nem tudja ellátni. Ilyen ok lehet az, ha fogyatékossága miatt a gyermek nem helyezhető el napközbeni ellátást biztosító intézményben, a szülők több műszakban vagy változó munkaidőben dolgoznak és a gyermekintézmények nyitvatartási ideje miatt a gyermek oda-vagy hazavitele, otthoni felügyelete nem megoldott, a gyermek számára biztosított ugyan a napközbeni ellátás valamilyen formája, de a szülőnek probléma a munkahelyről való távolmaradás a gyermek kisebb betegsége esetén, vagy hosszabb betegség lábadozó szakaszában, fogyatékos, képzési kötelezettségét magántanulóként teljesítő gyermek esetén a szülő kérésére otthoni felügyeletet kell biztosítani.

Alternatív napközbeni ellátások I. Az alternatív napközbeni ellátás a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális helyzetéhez igazodó, célorientált, a helyi szükségletek és igények szerint heti/napi rendszerességgel és különböző időtartamokra szervezett, önálló szakmai programra épülő tevékenység. A Gyvt. 41.§ (4) bekezdése az alternatív napközbeni ellátások közé sorolja azokat a tevékenységeket, melyek a helyi adottságok és lehetőségek függvényében a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas közintézményben (közösségi, művelődési, ifjúsági ház, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, iskola, óvoda) illetve szabadtéri játszóhelyeken szerveződnek, személyi, tárgyi feltételeiben, szakmai programjában figyelembe veszik az ellátott gyermekcsoport életkori sajátosságait, napközbeni ellátásra vonatkozó szükségleteit.

Alternatív napközbeni ellátások II. Az ellátás formái: sport-és szabadidős tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, játékhoz kötődő egyéni készségeket, képességeket fejlesztő családi nevelést segítő, szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, „integratív családi játéktár” és „játszva megelőzni” játszótéri programok, azonos problémákkal küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára szervezett személyiségfejlesztő, önsegítő, kortárssegítő tematikus csoportfoglalkozások, nyári napközis foglalkozás, tábor.

Átmeneti gondozás I. A Gyvt. a gyermekek átmeneti gondozásának három típusát határozza meg: Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Helyettes szülői szolgáltatás A megfelelő segítség nyújtására csak abban az esetben képes ez az ellátás, ha a probléma valóban csak átmeneti, és komoly esély és megfelelő szülői motiváltság mutatkozik arra, hogy a szükséges szakmai támogatás mentén a család helyzete belátható időn belül valóban rendeződni tud. Ha az ellátás előreláthatólag egy hónapnál több időt vesz igénybe, három héten belül készíteni kell egy részletes egyéni gondozási-nevelési tervet, mely meghatározza az átmeneti időszak egyénre szabott feladatait és azok határidejét. Az átmeneti gondozás nem értelmezhető a szakellátáshoz vezető út egyik átmeneti intézményeként, még akkor sem, ha sajnos néha tényleg ezen keresztül vezet az út a szakellátáshoz.

Gyermekek átmeneti otthona Megszakítás nélküli munkarend szerint működő, gyermekjóléti alapellátást biztosító, bentlakásos gyermekintézmény. Az elhelyezés leggyakoribb okai: nem megfelelő lakhatási körülmények, otthontalanság, életvezetési problémák, a gyermek bántalmazása, elhanyagolása, családi konfliktus, váratlan élethelyzetek.

Családok átmeneti otthona Megszakítás nélküli munkarend szerint működő, gyermekjóléti alapellátást biztosító, bentlakásos gyermekintézmény. Ebben az ellátási formában azonban az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. A családok átmeneti otthonába befogadható a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya, amennyiben olyan családi, környezeti, társadalmi helyzetben van, amely veszélyezteti az anyát, és ezáltal a gyermek egészséges megszületését, az újszülött biztonságos gondozását.

Helyettes szülői szolgáltatás Preventív jellegű alapellátási forma. A kiváltó ok általában krízishelyzet, a szülő átmeneti akadályoztatása. A szülő kérelmére történik. Rövid ideig tart, sok esetben előre meghatározott időszakra. Folyamatos kapcsolattartás van a vérszerinti szülővel, minden, a gyermeket érintő kérdésben a szülő dönt.

Ki lehet helyettes szülő Bárki, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, a 24. életévét betöltötte, fizikai és pszichikai alkalmassága alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására (ugyanígy a vele együtt élő házastársa/élettársa), otthonában a jogszabályban meghatározott elhelyezési feltételeket biztosítani tudja, a Gyvt.-ben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és vállalja, hogy a nála elhelyezett gyermeket meghatározott ideig neveli és gondozza. A helyettes szülőnek jelentkezőknek kötelességük egy 28 órás döntés-előkészítő programon részt venni, mely az alapvető ismeretek átadásán túl a résztvevők alkalmasságáról is hivatott dönteni. A helyettes szülő egyszerre legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti, melybe a saját gyermekeit is bele kell érteni.

A helyettes szülői szolgáltatás előnyei és hátrányai a gyermek gondozása, az érzelmi fejlődést legkevésbé veszélyeztető közegben, egy családi környezetben történik. a leggazdaságosabb ellátási forma, mert a tárgyi feltételek megteremtésére nem kell pénzügyi forrásokat mozgósítani, működtetése csak annyi költséget von maga után, amennyi ideig az ellátás tart. Hátránya a szülő nem helyezhető el a gyermekkel együtt. Mivel az ellátás egy zárt családi közegben zajlik, a folyamatos ellenőrzés és a szakmai támogatás nyújtása nehéz feladatot jelent a működtetőnek.

A gyermekek átmeneti gondozásának meghatározó elemei, jellemző fogalmai Prevenció és krízisintervenció: a család megtartó erejének növelésével fejti ki preventív tevékenységét, tehát a gyermek szüleitől való elválasztásának megelőzésére törekszik. Krízishelyzetben a kiváltó okok megszüntetését már nem lehet preventív tevékenységként értelmezni, szükségszerűvé válik a célzott beavatkozás. Átmeneti jelleg: az átmeneti szó egyaránt utal a probléma jellegére és az ellátás időtartamára is. A kiváltó ok fennmaradásáig, de legfeljebb egy évig tarthat, illetve tekintettel a gyermekre, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Önkéntesség, motiváltság: önkéntesség az átmeneti gondozás esetében abban kerül kifejezésre, hogy az ellátás a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történik. Így lehet számítani a szülő, illetve a gyermek aktív részvételére. Azonban nem mindig ilyen egyértelmű a helyzet. A probléma helyben történő megoldása: meghatározott esetekben a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk bizonyos feladatok ellátásáról. Pl. a gyermekek átmeneti otthonát a 20 ezer, a családok átmeneti otthonát 30 ezer lakost meghaladó önkormányzatoknak kell működtetniük. teljes körű ellátás – vagy szükség szerinti ellátás dilemmája megfelelő feltételek biztosítása – szegényes vagy luxuskörülményre való törekvés dilemmája

Gyermekek után járó pénzbeli ellátások

A Gyvt.-ben nevesített pénzbeli támogatások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (2001. január 1-től 2003. II. 14-ig kiegészítő családi pótlék) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatások Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás A kiegészítő támogatások lényege, hogy megakadályozzák a gyermekek családból történő kiemelését a család anyagi helyzetére hivatkozva. A kiegészítő támogatások célja a gyermekek étkeztetési, lakhatási és tanulási lehetőségeinek biztosítása.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege), és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2007. évben X forint. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával. A pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, akkor a települési önkormányzat képviselő-testületének módja van a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni. A törvény szerint azokat a gyermekek, illetve családokat kell ilyen módon alkalmankénti támogatásba részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kialakításával támogathatóvá vált: • a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartásának érdekében, • a nevelésbe vett gyermekek családjukkal való kapcsolattartása, • a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, • betegség illetve iskoláztatás miatti többletkiadásokkal küzdő család.

Gyermektartásdíj megelőlegezése Ha a jogerős bírósági határozatban megjelölt gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermek számára a gondozó szülő vagy törvényes képviselő nem képes megfelelő tartást nyújtani, lehetőség van a gyermektartás megelőlegezésére, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

Otthonteremtési támogatás I. A gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt számára lehetőség van otthonteremtési támogatást nyújtani, a célból, hogy megoldódjon lakáshoz jutása, illetve tartós lakhatása. A szabályozás értelmében az otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát.

Otthonteremtési támogatás II. Mire fordítható? részben vagy egészben telek, lakhatásra alkalmas helyiség vásárlására, építésére, felújítására, bérlői jogviszony vásárlására, illetve bérleti díj kifizetésére, államilag támogatott lakásprogramban való részvételre, valamint otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére. Indokolt esetben az otthonteremtési támogatás felhasználható a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, a szociális törvény hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra is.

Otthonteremtési támogatás III. Az otthonteremtési támogatással kapcsolatosan több szakmai probléma felmerült. az egyik legfontosabb az otthonteremtési támogatás összegére vonatkozik, hiszen a gondozásból kikerülő fiatalok nem rendelkeznek semmilyen lakhatási lehetőséggel, a törvény által előírt összeg azonban nem elegendő egy megfelelő minőségű lakhatás fedezésére. a másik az egész gyermekvédelmi rendszert érintő kritika: a kikerülő fiatalok nem rendelkeznek megfelelő a tudással az életvitel, gazdálkodás és az emberi kapcsolatok terén, így a kapott pénzt nem a célnak megfelelően használják fel. Az otthonteremtési támogatás tényleges eredménye éppen ezért a megelőző nevelés - gondozás illetve majd az azt követő utógondozás függvénye.

Természetben nyújtott ellátások A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján mód van arra, hogy a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában jusson el a gyermekekhez. Ilyen támogatások az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

Érvek és ellenérvek a természetben nyújtott ellátásokkal kapcsolatban A természetbeni forma melletti érvként általában a célzottságot emlegetik, vagyis így ahhoz ér el a segély, aki ténylegesen jogosult rá. Ellenérvek Sok település olyankor is ezt a megoldást választja, amikor indokolt lenne a pénzbeli segítség is. A másik érv a kliensek kiskorúsítására vonatkozik, mondván: az állam nem tekinti „felnőttnek” a családot, hiszen nem bízza rá a pénz felhasználását. A gazdálkodás és a pénzbeosztás elsajátítása a család működése szempontjából – és a következő generációk tekintetében is – alapvető, ezért ezt inkább családgondozással kell támogatni, nem pedig kivenni a család kezéből.