Rokszin Mónika Pszichológus A játék öröme Rokszin Mónika Pszichológus

Gyermek és felnőtt játék Hasonlóságok Kórtól független felüdülés, kikapcsolódás Új magtartási formák kibontakozása Szenvedéllyé válhat Különbségek A gyermek lételeme, a felnőtté munka. Felnőttnél szabadidő eltöltésére szolgál.

Játék jellemző szabályosságai A tanulás színtere Tapasztalatokat szerez környezetéről Örömmel végezhető Alapvető szükségletet elégít ki A személyiség fejlődik Terápiás jellegű is lehet A gyermek elsődleges tevékenysége

A játék mint örömforrás Én csinálom öröme, a létrehozás öröme Ritmikusság öröme, ritmus kellemessége Az ismétlés biztonsága Az utánzás öröme Másnak lenni Feszültségoldás Vágymegjelenítés A veszély legyőzése Az együttesség öröme (Mérei ) A gyermek számára minden lehet játék, de nem minden az. Ami leginkább eltérő mástól azörömszínezetönmagáért öröm.

A játék rendje – kulturális és individuális kötöttség Alapelem a szabály (mozgás, logikai szabály... az utánzás maga is lehet szabály = szerepjáték) Mindig helyhez és időhöz kötött (gyermekek játékaiban elmosódottabban) A szabályokat magunk alkotjuk, megtartásuk a játék lényege Körülhatároljuk a játék világát – a fizikai és a képzeletbeli határokat (tér, idő, eszköz...) Játéktér: a valós világtól elkülönülő, potenciális tér, az emberi kultúra terepe (Winnicott)

A játék rendje sokféle, pl A játék rendje sokféle, pl.: ritmus az énekes játékokban, azonos színek a kockán, a pálcák mozdulatlansága a Marokkó-játékban, életmodell a táblás játékokban Rendteremtő játékok menete: rendezettség  a rend felbomlása  újabb rendezettség Rítusok – szertartásszerű mozdulatok (pl.: lépkedés a járda szélén, átlépés a kőkockán, egyik lábat a másik után, stb. ): a játszó önállóan találja ki a feladatokat, maga hajtja végre, meggyőződése, hogy a szabályok megtartása mágikus eredménnyel jár – uralja a helyzetet (Bettelheim).

Nem rutinjellegű tevékenység Különbségek a játék és a mindennapi cselekvések között: a játék során – a cselekvés eltér a megszokottól (átalakítások, túlzások, sorrendi változások, abszurditások); előfordul, hogy egy viselkedéssorozatban egy bizonyos viselkedési aspektus kap hangsúlyt; a cselekvéshez nem a megszokott funkció társul; gyakori az ismétlődés; nagyfokú a variabilitás; a szerepek cserélődnek; a motiváció független a játékosok külső szükségleteitől; "a tevékenység nem az, aminek látszik, csupán annak mintájára épül fel" (Goffman).

3-4 hónapos csecsemő is mozgatja testrészeitszabályosság van benne. 6 hónaposan ismétli a hangokat. 10 hónaposan tologatja a lábát, fenekét előre-hátra.

12-13 hó körül új játék jelenik meg, ami új mentális képességek kialakulására utal. Ugyanúgy használják a játékokat, mint a felnőttek a valóságban. 18 hó úgy használják, mintha azok mások lennének. mintha játék, szimbolikus játék fantáziajáték. 2 év után ez a szimbolikus játék egyre komplexebb. 5-6 év konstrukciós játékok, társasjáték.

Funkciógyakorlás A csecsemő első játéka a szájához kapcsolódik. Később a mozgása, (ugrás)jelent számára örömet és ismételgeti. feszültségoldás új helyzet feszültség amit be kell gyakorolni. Később beszéd révén tud kapcsolatot teremteni és együtt játszani társaival.

A játéköröm sokféle forrása közül az egyik legsokoldalúbb a már megjelent, de még nem begyakorolt funkciók: készségek feszültségének viselkedési formák levezetése Ezzel együtt járó másfajta öröm az „én csinálom”, „én idézem elő” érzés, amit Piaget figyelt meg 6-8hónapos gyermekeknél. (játék rángatása hangadás; villany le-fel kapcsolgatása; firka)

Megint másfajta örömforrás a játékban a ritmusosság Megint másfajta örömforrás a játékban a ritmusosság. (mozgások, szavak ritmikus ismétlés,pl.: mondókák, hintázás stb.) A ritmusos megismétlés hátterében az ismétlés öröme, a bizonytalanság- biztonság problémája rejlik. Megismétlés esetén biztossá válik a tárgy, a helyzet, a világ amiben él.

Utánzás, cselekvéstudat Másfél év után szinte minden játékban szerepe van az utánzásnak. Háttérben a „másnak lenni” élménye áll. (Pl: postás, anya stb) Fontos az elsajátított: norma szabály mozgássorozat világkép

Az utánzást mindig a képzelet mozgatja. Ez azonban nem lehet teljes. Ha a gyermek a játékban utánoz, ott kettős tudat van realitás elemeit és a fantázia elemeit is tartalmazza.

A játék mint feszültségoldó Feszültséglevetető is lehet a játék. (pl: bábterápia, játékterápia) Feszültségoldó, ha: - lejátssza - továbbjátssza - megoldási módot talál. - vágyteljesítő

Szerepjáték A játék különböző életkorokban változatlan, de funkciójuk életkoronként változó! Kisóvodásoknál: a felnőttek utánzása, a manipuláció teszi vonzóvá, a felnőtt cselekvésének utánzása. Nem a történet a fontos, hanem a cselekvés amit kiválasztott. 4-5 év a tárgy a fontos, a tárgy teszi érdekessé a játékot