Negyedik - ötödik előadás

Az előadások a következő témára: "Negyedik - ötödik előadás"— Előadás másolata:

1 Negyedik - ötödik előadás

2 Az óvodáskor 3-6 év

3 Kötelező irodalom Fejlődés az első három évben Szemelvények Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei Kettős tudat Mérei

4 Mozgás: automatizált mozgáselemek állandósulnak,
a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb lesz, automatizált mozgáselemek állandósulnak, fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció, tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.

5 A gyremekrajz fejlődésének vonala:
vonalas firka:

6 körkörös firka:

7 megnevezett firka:

8 alakos firka:

9 alakábrázolás:

10 alakábrázolás:

11 alakábrázolás:

12 élmények megjelenése:

13 mesék megjelenése:

14 Megismerés Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak, egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, megjelenik a viszonyítás.

15 Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti:
pointillizmus - a részlet válik fontossá, globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

16 Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

17 Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

18 Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt:

19 Az észlelés további jellemzői:
a térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött, mozgásészlelése egyszempontú.

20 Emlékezete: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, bevésése mechanikus (rím, ritmus), megőrzése rövid idejű, felidézése pontatlan, akadályozott.

21 Képzelete: reproduktív és alkotó képzelet,
a mese és a valóság keveredik, szerveződésében megjelenik a szabálytudat, gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), fantáziahazugság.

22 Gondolkodása: szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) meghatározásai funkciószerűek (víz), egyszempontú viszonyításra képes (Piaget-kísérletek) szemléletes jegy alapján osztályba sorol, sajátos oksági magyarázatok (animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus világkép)

23 Érzelmek: rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek,
a tanult érzelmek köre jelentősen bővül, érzelmeit már képes szabályozni, esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti, erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen), intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék).

24 Akarat: egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett,
rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban, önérvényesítési próbálkozások, akarati tulajdonságok alapozódása.

25 Az óvodáskor fő tevékenységformája:
a játék

26

27 Ajánlott irodalom:

28 Játékelméletek: Spencer: az erőfelesleg levezetése,
Lazarus: pihenés, felüdülés, Gross: a játék a munka előkészítése, Claparede: vágykivetítő énmegvalósítás, Freud: az ösztönök korai kivetülése, Bühler: a játék lényege az örömélmény.

29 Főbb játékfajták: funkciós, fikciós-, vagy szerepjáték,
konstrukciós játék.

30 A funkciós játék: indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény, eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása, mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség), funkciósjátékok pl.: hintázás, fogócskázás.

31 Fikciós- (kitalált), vagy más szóval szerepjáték:
indítéka a másnak lenni öröme, megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat, mechanizmusa az utánzásra épül, eredménye a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása, szerepjáték például a fodrászos, a papás-mamás, a boltosos játék.

32 témája: ahonnan a játékát meríti,
fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep, tartalma: amit megjelenít, eljátszik, szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.

33 Konstrukciós (alkotó) játék:
az alkotás öröme vezérli, gondolkodási műveletorientált, megnő a szabályok jelentősége, folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik, konstrukciós játék például, az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.

34 A következőkben tekintsük meg „A játékról” című filmet!

35 Köszönöm a figyelmüket!