A megismerés fejlődése

Az előadások a következő témára: "A megismerés fejlődése"— Előadás másolata:

1 A megismerés fejlődése

2 A csecsemő megismerése (0-1 év)
valamennyi érzékszerv funkcióképes, a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van.

3 Látás: születés után kétdimenziós, foltszerű,
erős fényintenzitásokra reagál, két hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ egy hónap után kontrasztos tárgyat fixál, hat hónap után tekintetével letapogat, nyolc hónap után megjelennek a konstanciák, tíz hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

4 Tekintetével fixál:

5 Hallás: születés után csont, majd légvezetéses hallás,
erős hangokra sírással reagál, az emberi hangra és a dallamra különösen figyel.

6 Ízérzékelés: Bőrérzékelés: Szaglás:
erős szagokra reagál, Ízérzékelés: az édes és keserű ízeket megkülönbözteti, Bőrérzékelés: 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb.

7 A megismerés eszköze a kéz, melynek segít-ségével a tárgy a szájközpontú térbe kerül.

8 Fokozatosan kialakul a szenzomotoros koordiná-ció, a megfogás és a szenzomotoros manipuláció

9 A figyelem: beszéddel (hangsúllyal) irányítható,
ez a helyzet már a felismerés jellegű emlékezet kezdete.

10 A kisgyermekkor (1-3 év) A járás megtanulásával a
megismerés tere kitágul, a beszéd megtanulásával megteremtődik a második jelzőrendszeren alapuló közvetett megismerés feltétele.

11 A beszéd fejlődésének vonala
csecsemőkor: differenciálatlan, majd differenciált sírás, gőgicsélés, gagyogás, kisgyermekkor: szituatív, majd kontextusos beszéd, óvodáskor: a szókincs köznapi fogalmakkal bővül, kisiskoláskor: pontos meghatározások, konkrét tudományos fogalmak, serdülőkor: absztrakt fogalmak, szleng, ifjúkor: egyéni beszédstílus.

12 a konstanciák lehetővé teszik az észlelést,
elsősorban felismerés jellegű emlékezet, elemi, mozaikos, reproduktív képzelet, szemlélethez kötött, cselekvő gondolkodás

13 Cselekvésben végez gondolkodási műveleteket
analízis: szétszed, szintézis: összerak, konkretizál: rámutat, általánosít: a fehérköpenyes veszélyes, rendez: például építőkockát, analógia: hasonlóságot, különbséget észrevesz.

14

15 Az óvodás (3-6 év) megismerése
egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, megjelenik a viszonyítás.

16 Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti:
pointillizmus - a részlet válik fontossá, globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

17 Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

18 Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:

19 Az észlelés további jellemzői:
a térészlelése egocentrikus, időészlelése eseményhez kötött.

20 Emlékezete: a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, bevésése mechanikus (rím, ritmus), megőrzése rövid idejű, felidézése pontatlan, akadályozott.

21 Képzelete: reproduktív és alkotó képzelet,
a mese és a valóság keveredik, gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), fantáziahazugság.

22 Gondolkodása: szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) meghatározásai funkciószerűek (víz),

23 Megismerés a kisiskoláskorban (6-10 év)
az érzékszervek érzékenysége megnő, a szinkretizmus felszámolódik, kialakul az elemző észlelés, lehetővé válik a szempontok szerinti, tudatosan irányított megfigyelés,

24 Észlelésében megjelenik a többszempontúság, érti az egyszerűbb összefüggéseket.
Térészlelése: decentrált. Időészlelése : egyre inkább a mért időhöz kapcsolódik.

25 Emlékezete: mechanikus bevésés, a megőrzés időtartama megnő,
a felidézés szószerinti.

26 Képzelet: elsősorban reproduktív jellegű,
tartalmában a mese és a valóság szétválik, az elképzelésben egyre nagyobb szerepet kap a realitás.

27 Gondolkodás szemlélethez kötött, konkrét fogalmi,
az iskola konkrét tudományos fogalmakat alapoz.

28 Megismerés a serdülőkorban (10-18 év)
az érzékszervek érzékenysége eléri a funkció maximumát, értelmező észlelés, megfigyeléseiben a lényeg megragadására törekszik.

29 Emlékezet: bevésése megértésen alapuló, gondolati logikus jellegű,
felidézése egyre inkább saját szavakkal megfogalmazott, rendszerezett, és lényegkiemelő.

30 Képzelet: alkotó és reproduktív jellegű,
célok, tervek megjelenése, képzeletbeli szárnypróbálgatások, túlburjánzása a serdülőkori ábránd.

31 Gondolkodás: absztrakt fogalmi jelleg, tudományos fogalmak használata,
sokféle fogalomstruktúra.

32 Köszönöm a figyelmüket!