etika Vajas Katalin

Fogalomgyűjtemény Deontológia:az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelességek teljesítése Konzekvencionalizmus:az erkölcsösség kritériuma a cselekvés következménye Tett-utilitarizmus:a tett maximalizálja a boldogság/boldogtalanság ill. a jó/rossz arányt Norma:szabály, követelmény, parancs Kódex:jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény

Etikai alapfogalmak morál: a „mos” szóból származik, jelentése akarat, amely szokásban, viselkedésben és erkölcsben nyilvánul meg erkölcs: valaki vagy valami magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége ill. ezek megvalósulása. Az ember magatartását szabályozó és értékelő tudat és gyakorlat. Nem önálló tevékenység, konkrét kapcsolatban működik. Áthat minden tevékenységet, mint a tevékenység indítéka, tartalma, hatása és következménye

Erkölcs lehet egyéni és közösségi Erkölcs elemei: tudati és gyakorlati - tudati: hogy milyennek kell lenni, milyen legyen az elképzelésünk a jóról, rosszról, normarendszerről, mik a konkrét erkölcsi követelmények - gyakorlati: a tettet jelöli meg az erkölcs mércéjeként A kettő együtt alkotja az erkölcsöt, a kettőt együtt kell vizsgálni

etika Görög eredetű szó. Ethosz szóból eredeztethető, jelentése: szokás, hagyomány, illem. Filozófiai tudományág Az etikát az esztétikával együtt gyakorlati filozófiának nevezzük

Deontológia etika: a kötelesség szóból ered Deontológia etika: a kötelesség szóból ered. Az erkölcsös cselekvés kritériuma a kötelességek teljesítése. A kötelesség forrása lehet egy külső tényező (pl.Isten) vagy egy belső kényszer (pl. lelkiismeret)

A jog és az erkölcs kapcsolata külső szabályozás korlátoz, tilt közli mit szabad, mit nem szabad tenni, szélsőségeket figyel írásban szabályoz törvényerőre emelkedik, ellenőriz, büntet egy társadalomban egyfajta jog létezik belső késztetés nem kényszer a kívánatos viselkedést határozza meg általában nem írásos formában jelenik meg elmarasztal egy társadalomban többféle erkölcsi norma létezik

Etika területei Általános etika Konkrét etika Szaketika

Általános etika Az etika értelmező oldala, amely az erkölcs fogalmával, funkciójával és szerkezetével foglalkozik, az etika más társadalmi és gazdasági jelenségekhez való viszonyát vizsgálja

Konkrét etika „Mi az erkölcsös?” – kérdésre ad választ. Normatív oldalról közelíti meg a problémát, azaz azt vizsgálja, mit tart erkölcsösnek. Változó a történelemben, a kultúrában, azaz korhoz, embercsoporthoz kötődik

Szaketika Gyűjtőfogalom, pl. reklámetika, gazdasági etika, orvosi-, gyógyszerészi etika Az általános etikára épülnek. Ott alakul ki, ahol az erkölcsnek kiemelkedő szerepe van.

Etikai kódexek A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény. Szerepe meghatározni a szakmát művelő jogait és kötelességeit. Etikai bizottságok, szakmai kamarák írják

A Kódex fejezetei Általános alapelvek A szolgálat felvételének, teljesítésének, megtagadásának feltételei A szolgálat akadályozása A szolgálat teljesítők védelme Kapcsolat azokkal,akik felé a szolgálat irányul Szakmai hozzáértés, igényesség, Kapcsolat szakterületen belüli társakkal Szolgálat és reklámtevékenység

Titoktartás, informálás Szolgálat és nemzet, szolgálat és társadalom Szolgálatból eredő haszon A magánéletről, személyes érintettségről

Általános alapelvek A mesterség, hivatás tudatának ápolása, művelése, a jó szándék és jóhiszeműség „Mindig jót tenni és nem ártani” Az igazságosság szolgálata, rendszeresség, kiszámíthatóság, pontosság „Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül, kontár módon szakmai tevékenységet végezni.”

A szolgálat felvételének, teljesítésének, megtagadásának feltételei A szolgáltatás vállalásának feltételei vannak A visszautasítás csak nyomós indokkal történhet Sztrájk helyett , érdekek érvényesítésére más eszközöket kell igénybe venni Sztrájk az eü-ben csak jogszabályban meghatározott esetekben lehetséges A gyógyszerészi tevékenység megtagadható, ha azt jogszabályba ütköző cselekedethez kívánják kötni

Kapcsolatrendszerek A szolgáltatást kérő kiszolgáltatott helyzetével nem szabad visszaélni A beteget nem szabad tárgyként, ügyesetként kezelni Udvariasság Kulturált megjelenés, viselkedés Határozott és megnyugtató fellépés Empátia Teljes, tartós tisztelet a másik ember iránt

Szakmai hozzáértés, személyes érintettség, szolgálat, nemzet Tekintse kötelességnek, hogy tovább képezze magát rendszeresen Tudásával segítsen más eü-i intézménynek „A gyógyszerész óvja és tartsa tiszteletben a magyar és más nemzetek gyógyszerészeinek hagyományait és tárgyi emlékeit”

Szolgálat és reklámtevékenység, szolgálatból eredő haszon Tilos úgy reklámozni egyes szakmán belüli tevékenységet, ami haszon szerzésre irányul Külön anyagi vagy más előny nem kérhető a szolgálatból eredő munkáért Olyan szakmai döntésekben ne vegyen részt, ami számára hasznot jelenthet

Titoktartás és informálás A betegben hamis illúziót nem kelthetünk Verbális nonverbális kommunikáció összhangban legyen Tudás, szakmai hozzáértés mellőzése Megfelelő tájékoztatás Titoktartás

A magánéletről és a személyes érintettségről A hivatáshoz méltóan kell a magánéletben is viselkednünk Etikailag nem marasztalható el az orvos, aki szakmai és erkölcsi meggyőződése ellenére nem vállal bizonyos kezeléseket

Élet- és pályatervezés Ön- és társismeret jelentősége Karriertervezés lényege Képességek és lehetőségek összeegyeztetése Tudatos álláskeresés

Fogalmak Multipotenciális pályaalkalmasság: az egyéni jellemzők több pályára is alkalmassá tesznek bennünket Attitüd: beállítottság Karrier: gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés

- belső: érdeklődési kör, értékrendszer,képesség Életkori szakaszok: ifjúkor és fiatal felnőttkor pszichológiája pályafejlődés-elméletek A pályaválasztást és pályára állás feladatait egyes életszakaszokhoz kötik A pályához való viszony létrejöttét külső és belső tényezők befolyásolják - belső: érdeklődési kör, értékrendszer,képesség - külső: a munkaerőpiac helyzete, pálya társadalmi presztízse

Életútszemléletet tükröző elméletek Ginzberg : a pályaválasztás a döntéseknek egy életen keresztül elhúzódó folyamata, melyben az egyén igyekszik megtalálni az ideális összhangot karrierjének előkészítése és céljai valamint a munka világának realitása között Fejlődési szakaszok: fantázia szerinti választás – serdülőkor próbaválasztási periódus/saját érdeklődési körök, képességek realisztikus periódus /életstílus és környezet adta lehetőségek

Super elmélete: végigkíséri a teljes életutat Super elmélete: végigkíséri a teljes életutat. Elméletében hangsúlyozza, hogy a személyiség életútjának megteremtésében aktív résztvevő és ez a részvétel a személyiség önkifejezésének formája.

Az ön- és társismeret jelentősége - énkép, önismeret Kapcsolataink csak akkor működnek helyesen, ha önismerettel rendelkezünk Hatás és kölcsönhatás eszköze saját magunk vagyunk, munkánk során más viselkedéshez kell igazodnunk, újabb és újabb helyzetekben kell helytállnunk Az önértékelésnek jelentős szerepe van az álláskeresési folyamatban

Énkép Az önértékelés eredménye az önmagunkról kialakított kép, az önkép Az én-fogalom kifejlődésében nagy szerepet játszik a társas összehasonlítás a szociális szabályok, kulturális normák, erkölcsi szabályok

Énkép kialakításában szerepet játszó tényezők Testkép Morális énkép (viselkedésünkkel szemben támasztott erkölcsi követelményrendszer) Individuális énkép (képességeinkkel kapcsolatos elvárásaink) Családi énkép (nevelési stílusokkal összefüggő normarendszer) Szociális énkép (partnerkapcsolatok milyenségével kapcsolatos nézetek)

Társismeret A hétköznapi szituációkat a különböző attitűdök alapján kezeljük: - asszertív - passzív - manipulatív - agresszív

Asszertív attitűd Önelfogadást és mások elfogadását, reális önértékelést, mások és önmagunk tiszteletét jelenti Felelősségvállalásban, saját érdekeinek közvetítésében és mások érdekeinek figyelembevételében mutatkozik meg Szavaival és tetteivel vállalja önmagát, kifejezi amit akar, amit érez, amit gondol

Passzív attitűd Az egyén önmagát másoknál értéktelenebbnek tartja és azt gondolják, hogy nem jó az, amit tesz. Kudarctól tart és ezért inkább háttérbe vonul. Azt tartja, hogy másoknak mindig igaza van, érdekeit nem is próbálja meg érvényesíteni. Még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadja magát.

Manipulatív attitűd Az egyén ügyeskedve próbálja elérni célját, mert nem bízik sem önmagában sem másban. Alacsony az önértékelése és másokat sem tart sokra. Folyton gyanakszik, hogy mások manipulálják.

Agresszív attitűd Az alacsony önértékelés kompenzálásaként kialakított látszólagos önbizalom Kiválónak szeretnék látni magukat, ezért másokat alulértékelnek

A szakmai karrier tervezése Karrier: „carrier” életpálya, életút, pályafutás Gyors , sikeres előmenetel, érvényesülés Három alapvető tényezőcsoport határozza meg: Személyes képességek és családi erőforrások A környezet által kínált lehetőségek Szándékok és törekvések együttese

A karrier tervezése Vágyak, elképzelések rögzítése, sorrendje (foglalkozási, anyagi és nem anyagi értékek megszerzése, megteremtése) A sikercélok eléréséhez szükséges követelmények, kompetenciák számbavétele Önvizsgálat Döntés az alternatívák között Tervezet készítése a kompetencia deficitek felszámolására

6. Hajtóerők és gátló tényezők feltérképezése 7. Összehangolás a magánélettel 8. A megvalósításhoz szükséges anyagi források felkutatása Potenciális munkahelyek felkeresése Önellenőrzési pontok betervezése

Álláskeresés - információ A cég fő profilja Gazdasági, pénzügyi helyzet A cég küldetése, célkitűzései A cég vezetői A cég szervezeti felépítése Dolgozók létszáma Jövedelmi viszonyok, javadalmazási rendszer Teljesítményértékelés Továbbképzési lehetőségek Karriertervezés Munkahelyi légkör Dolgozói elégedettség