Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /

Stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja (sajátos nyelvhasználati mód-, ahogy az ember szóban vagy írásban kifejezi magát, vagyis mondanivalójának megfelelően válogat a rendelkezésére álló nyelvi eszközök között), a szavak, szószerkezetek egymáshoz való viszonya a stílus szót először a görögök használták, és a latin nyelven (a rómaiak a viasztáblába véső vesszőt nevezték STYLUSnak) keresztül terjedt el világszerte (latin jelentése a mai radírnak felelt meg), mai jelentése a középkorban alakult ki

Befolyásoló tényezők egyéniség lelkiállapot tartalom műfaj beszédhelyzet beszélő és hallgató viszonya mindig választás és elrendezés eredménye felbontható kisebb egységekre, stíluselemekre

Stílusárnyalatok egy szöveg stílusának elemzésekor fontos szempont a stílus hatásának vizsgálata a stílus kifejező ereje erősíti a szövegben foglalt tartalmi hatást Sokféle lehet kedélyes, tréfás, fennkölt (beszélő lelkiállapotára utal) ünnepélyes (a helyzetre, az alkalomra utal) bizalmas, közvetlen, hideg (a beszélő és a hallgató viszonyára utal) a stílusárnyalat egy konkrét szöveg jellemvonása, tehát egyedi jelenséghez kötött

Stílusrétegek a stílus gondolataink, érzéseink nyelvi eszközökkel történő kifejezési módja a társadalmi érintkezés különféle területein más a közlés jellege, kifejezési módja meghatározott helyzetekben tipikusan alkalmazunk bizonyos nyelvi eszközöket, ezek használatának köre a stílusréteg Fajtái Társalgási stílus (beszélgetés, levél) Tudományos és szakmai stílus (előadás, tanulmány) Publicisztikai stílus (hír, riport, jegyzet) Közéleti írásbeliség: hivatalos stílus (hivatalos levél, törvények) Közéleti szóbeliség: szónoki stílus (szónoki beszéd, felszólalás) Szépirodalmi, művészeti stílus (epika/líra/dráma)

A társalgási stílus jegyei, árnyalatai viszonylag kötetlen, társas érintkezésben használt nyelvi formákat összefoglalóan társalgási stílusnak nevezzük a legváltozatosabb stílus változatos szókészlet társalgásnak a mindennapokban betöltött nagy, és sokféle szerepéből következik, hogy e stílusréteg körvonalai nehezen körülhatárolhatóak

A társalgási stílus műfajai szóbeli párbeszéd (dialógus) előadás (monológ) írásbeli magánlevél napló

A társalgási stílus kötöttségei • hagyomány • illem • társadalmi függőségek • nemek • életkor • téma

A társalgási stílus követelményei • a szókészlet árnyaltsága, gazdagsága, egyéni színezete (a hatás kedvéért) • kerüljük a divatszók, a sablonos kifejezések használatát • a mondatszerkesztésben is változatosságot kíván és enged meg ez a stílusréteg (minőség szerint, társadalom szerint, szerkezet szerint – gyakoriak. Pl.: hiányos, tagolatlan mondatok) • a nyelv zenei eszközeinek alkalmazása (hangsúly, hanglejtés, a szórend, gesztusok szerepe)

A tudományos és szakmai stílusréteg jegyei és követelményei napjainkban az egyik legerőteljesebben fejlődő stílusréteg átfogó fogalom, hiszen különféle szintjei vannak: alsó szint: a közérthetőség szintje középszint: általában a szakmunkás szintje, középiskolai könyvek szintje felső szint: a tudományos értekezések, szakkönyvek szintje a tudományos és szakmai stílusnak egyaránt van szóbeli és írásbeli megnyilvánulása

A tudományos és szakmai stílusréteg műfajai tudományos előadás esszé ismeretterjesztő cikk tanulmány, vagy előadás szakmai vita hozzászólás iskolai felelet, dolgozat

A tudományos és szakmai stílusréteg követelményei a szakszavak és kifejezések a témának és a hallgatóságnak megfelelő használata • egyértelműség • a kijelentő mondatok túlsúlya, a teljes szerkezetű és az összetett mondatok többsége (gyakran következtető, magyarázó és feltételes mondatok) • tartalomközpontúság, tárgyszerűség • fontos az árnyaltság, a pontosság • a nem nyelvi kifejezőeszközök háttérbe szorulnak • gondos szövegszerkesztés, hangsúlyozott szövegtagolás, vizualitás szerepe