Bevezetés a nyelvtudományba

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvtudományba"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a nyelvtudományba
A nyelv fogalma, a nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint kommunikációs forma.

2 Kötelező szakirodalom
Ken. Bev., 1–2. Cr. XI/64. K–T. 1.3. 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

3 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
Genus proximum: Kommunikációs eszköz Differentia specificák: Amelyet az ember használ (?) Hallható, látható, tapintható (?) Jelekből áll (?) ? 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

4 A kommunikáció fogalmához
1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

5 A kommunikációs csatornák
Akusztikus – hallható, hangokkal (levegőrezgésekkel) Vizuális – látható, a fény segítségével (korpuszkuláris hullám) Kémiai – ízlelhető vagy szagolható, közvetlen anyagátvitellel Taktilis – tapinható, érintkezésen alapuló, a bőr receptoraival 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

6 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
A jel „Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami mást tár elébe.” Szent Ágoston 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

7 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
A jelek fajtái (1.) Természetes Konvencionális 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

8 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
A jelek fajtái (2.) 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

9 Genus proximum: jelrendszer
A nyelv fogalma (2.) Genus proximum: jelrendszer 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

10 Eltérések az állati kommunikáció és az emberi nyelv között
1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

11 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
Differentia specificák: 1. Vokális. (Hangcsatorna; ennek lehetnek alternatívái.) 2. Minden irányú átvitel és irányérzékeny észlelés. (A jel áramlik sokfelé, és a vevő lokalizálja, honnan jön. Ez megvan az állati kommunikációban is.) 3. Gyors eltűnés. („Írott beszédre” ez nem jellemző.) 4. Felcserélhetőség. (Aki felfogja, meg is tudja ismételni.). 5. Teljes visszajelzés. (Hozzáférés a saját produkcióhoz.) 6. Specializáció. (A beszéd hanghullámainak nincs más funkciója). 7. Szemantikus jelleg. (A jel valamit jelent: kapcsolódik a nyelven kívüli világhoz.) > 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

12 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv
8. Önkényesség. (A jelek absztraktak, néhány hangutánzó szó kivételével nem hasonlítanak ahhoz, amit kifejeznek.) 9. Diszkrét. (A beszédhangok egyértelműen elkülönülnek más emberi hangoktól). 10. Áthelyezés. (A kommunkiációs rendszer használható arra, hogy térben és időben távoli dolgokat kifejezzen.) 11. Nyitottság. (Új üzenetek kifejezésének lehetősége). 12. Tradíció. (A nyelv tanulható és tanítható) 13. Kettős tagoltság. (Önálló jelentéssel nem bíró egységekből áll össze a jelentéssel bíró.) Forrás: C. F. Hockett: The Origin of Speech. Scient. Amer 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

13 Az emberi nyelv rendszerbeli jellemzői
1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

14 Emberszabásúak nyelvtanításának eredményei
1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

15 A nyelv keletkezése (1.) A reprezentációs rendszer fejlődése
1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

16 A nyelv keletkezése (2.) A fejlődés elengedhetetlen feltételei
Az agyméret növekedése A hangképző rendszer fejlődése A hangészlelés fejlődése (finom hangkülönbségek észlelése) A kategorizáció (osztályokba sorolás) fejlődése A társas kapcsolatok fejlődése A gesztusok, a testi kommunikáció fejlődése 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv

17 Az emberi nyelv és beszéd
Az emberi nyelv tehát egy véges elemkészletből álló jelrendszer, amellyel elvben végtelen számú kommunikátum hozható létre. Absztrakt formája a nyelv (a nyelvi rendszer). Konkrét formája a beszéd (a nyelvhasználat: az írás, a jelelés stb. is). 1. A nyelv fogalma, keletkezése. A beszéd és a nyelv