1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV

Az előadások a következő témára: "1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV"— Előadás másolata:

1 1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK

2 VÁZLAT: A jel fogalma. A jelek felosztása.
1. Természetes jelek – mesterséges jelek. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája szerint. III. A nyelv mint jelrendszer. A jelek és a nyelv

3 Jelnek azt nevezzük, ami önmagán túl mást is jelent.
I. A jel fogalma: Jelnek azt nevezzük, ami önmagán túl mást is jelent. Például: Egy fénykép önmagában különböző élettelen anyagok összessége. Ezen túl azonban elsősorban azt jelenti, amit ábrázol. A jelek és a nyelv

4 A jel alapvető funkciója a kommunikációban az, hogy reprezentáljon és felidézzen valamilyen jelen nem lévő dolgot. A jel minden esetben egyszerűbb, könnyebben kezelhető az általa reprezentált dolognál. Pl. egy térkép mindig kisebb és vázlatosabb az általa megjelenített földrajzi egységnél. A jelek és a nyelv

5 II. A jelek felosztása Létrejöttük szerint: természetes jelek – mesterséges jelek A jel és a jeltárgy viszonya szerint: ikon – index – szimbólum A jel konzisztenciája (állaga) szerint: folytonos (analóg) jel – diszkrét (digitális) jel A jelek és a nyelv

6 II. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek
Természetes jelek: nem akaratlagosan létrehozott jelek. Pl. a füst mint a tűz, a láz mint a betegség jele. A természetes jeleket szimptómáknak is szokás nevezni. Mesterséges jelek: akaratlagosan, közlési szándékkal létrehozott jelek. A kommunikáció bármely jele (pl. kézlegyintés, beszéd, írás, kacsintás stb.) mesterséges jel. A jelek és a nyelv

7 II. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint
Ikon A jel hasonlít a jeltárgyára (jelentésére). Pl. fénykép, rajz. Az ikonok leginkább a vizuális érzékelési tartományhoz kötődnek, de elvileg a többi négy érzékelési tartományban is előfordulhatnak (hangikonok, szagikonok, íz-ikonok, tapintási ikonok). Az ikonok értelmezését nem szükséges külön tanulnunk. A jelek és a nyelv

8 Index A jel valamilyen formában utal a jeltárgyára, vagy anyagbeli, térbeli, ok-okozati (esetleg egyéb, logikailag megragadható) összefüggésben van vele. Indexek pl. a rendőri forgalomirányító karjelzések, a hívó kézmozdulat, az irányjelző nyilak stb. Az indexeket részben tanulnunk kell, de jelentésük ki is található. A jelek és a nyelv

9 Index A jelek és a nyelv

10 Szimbólum A jel és a jeltárgy sem hasonlósági, sem ráutalásos kapcsolatban nincs egymással. A jel és a jeltárgy kapcsolata önkényes, egyezményes. Szimbólumok a nemzeti zászlók, címerek, pártlogók, és alapvetően szimbólumokból álló jelrendszer a nyelv is. A szimbólumok értelmezését mindenképpen tanulnunk kell. A jelek és a nyelv

11 FONTOS!!! Egy konkrét jel sosem lehet ‘vegytisztán’ ikon, index vagy szimbólum. Egy konkrét jel valamilyen mértékben mindig kevert. Pl. egy fénykép dominánsan ikon, de a mérete és kétdimenziós volta csak utal a jeltárgy nagyobb méretére és háromdimenziós voltára – ezek pedig indexikus vonások. A jelek és a nyelv

12 A nyilak indexek, mert utalnak az irányokra,
amelyek felé szabad a haladás. A kék szín a KRESZ-ben a megengedés jele. Mivel a kék szín és a megengedés fogalma között sem hasonlósági, sem ráutalásos viszony nincs, a kék szín itt szimbólumnak minősül. Tehát az adott konkrét jel (KRESZ-tábla) részben index, részben szimbólum. A jelek és a nyelv

13 FONTOS!!! Ugyanaz a jel minősülhet az egyik befogadó számára szimbólumnak, a másik számára indexnek. Pl. a kereszt számunkra index, mert Jézus kivégzésére utal. A keresztény mitológia részleteiben járatlan személy számára viszont inkább szimbólum, amely az európaiak és amerikaiak vallásának a jelképe. A jelek és a nyelv

14 II. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája (állaga) szerint
Folytonos (analóg) jelek Csak hierarchiában, viszonyrendszerben értelmezhetők, nincsenek világosan megvonható határaik. Az analóg órán a mutatók egymáshoz való viszonya adja a jelentést. A nyelvben ilyen jel az intonáció (hangszín, tempó, hangerő stb.). A folytonos jeleket hosszabban őrzi az emlékezet. Diszkrét (digitális) jelek. Pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek. A nyelvben ilyen jelek a beszédhangok, a szavak, mondatok – a világosan elkülöníthető elemek. A jelek és a nyelv

15 III. A nyelv mint jelrendszer
A nyelv primer (szóbeli) formájában akusztikus, dominánsan szimbolikus jelrendszer. A nyelvben találhatók indexikus elemek (pl. a névmások, amelyek csak ráutalással nyerik el a jelentésüket), továbbá ikonikus elemek is (hangutánzó szavak). Az egynyelvű anyanyelvi beszélő, különösen a kisgyermek, hajlamos anyanyelvének szavait ikonoknak tekinteni. A jelek és a nyelv

16 csakugyan tej, mert harminchat éves múltja van, ahány éve élek, de a
„A tej számomra csakugyan tej, mert harminchat éves múltja van, ahány éve élek, de a Milch bennem csak huszonhat éves, a lait, a latte és a milk pedig alig húsz. Néha nem is hiszem el, hogy valóban tej-et jelentenek.” (Kosztolányi Dezső) A jelek és a nyelv

17 A nyelv heterogén jelek rendszere: a beszédhangok, szavak, mondatok stb. diszkrét jelek, az intonáció (hangszín, hangerő, tempó stb.) folytonos jelek. A nyelv jelrendszer, mivel egy nyelvi jel lényegét nem az adott jel szubsztanciája (pl. hangzása) adja, hanem az, hogy miként viszonyul a többi jelhez. A nyelv nem lényegek, hanem különbségek, eltérések rendszere. (Saussure sakkhasonlata) A jelek és a nyelv