Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK

Az előadások a következő témára: "Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK"— Előadás másolata:

1 Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK
2. tétel: KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELV A közvetlen emberi kommunikáció szintjei Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK Kommunikáció és nyelv

2 Vázlat: A kommunikáció és a nyelv A közvetlen emberi kommunikáció
Hymes kommunikációs modellje

3 I. A kommunikáció és a nyelv
A nyelvet a kommunikációs igény hozta létre, s ez az igény határozza meg a nyelv fejlődését is, mind a törzsfejlődés, mind az egyedi fejlődés szintjén. Potenciálisan minden nyelv egyenlő: minden nyelv arra alkalmas, amire használják – nincsenek ‘primitív’ nyelvek. A kommunikáció által létrehozott és alakított nyelv jelentős mértékben meghatározza az egyén mentális világát, pl. fogalomkészletét is. „A kommunikáció tudatunknak a testünkön kívülre helyezése” – McLuhan.

4 II. A közvetlen emberi kommunikáció
Közvetlen emberi kommunikáción (‘face to face communication’) azt értjük, amikor két vagy több ember egy időben, egy térben a hangzó nyelv révén – technikai segédeszközök nélkül – kommunikál egymással. A közvetlen emberi kommunikáció az emberi kommunikáció alapformája (protoformája), s minden létrehozott kommunikációs technológia (írás, telefon, rádió, film stb.) arra törekszik, hogy – tágítsa ennek a kommunikációnak a térbeli és időbeli hatókörét – megőrizze ennek a kommunikációs formának az értékeit.

5 A közvetlen emberi kommunikáció szintjei:
Extralingvális (‘nyelven kívüli’) jelek Szupraszegmentális nyelvi jelek Szegmentális nyelvi jelek

6 Extralingvális (‘nyelven kívüli’) jelek:
Az extralingvális jelek a nyelvi határokon túlterjednek, de kultúrkörönként jelentős eltéréseket mutatnak. Zömükben folytonos, kisebb részben diszkrét jelek. Általában indexek vagy szimbólumok. mimika gesztusok testtartás proxemika (kommunikációs távolság) érintések (kézfogás módja, simogatás stb.) nem nyelvi hangadás (köhintés, csettintés stb.)

7 Szupraszegmentális nyelvi jelek:
A szegmentumok (az elkülöníthető nyelvi egységek) ‘fölötti’ jelek – intonáció, beszéddallam. Zömükben folytonos jelek, legtöbbször indexek. Nyelvenként jelentős eltéréseket mutathatnak. hangfekvés (hangszín) és változásai hangerő (intenzitás) és változásai időtartam (beszédtempó) és változásai

8 Szegmentális nyelvi jelek:
A nyelv ún. ‘testes’,terjedelmükben körülhatárolható elemei. beszédhangok szótagok szavak mondatok

9 FONTOS! A három szint súlya a kommunikációs aktusban a téma és a kommunikációs helyzet függvényében jelentősen eltérő lehet. Oldott társalgásban barátok között extralingvális 65%, szupraszegmentális 20%, szegmentális 15%; elvont témájú beszélgetés ismeretlenek között: extralingvális 15%, szupraszegmentális 25%, szegmentális 60%.

10 A három szint alapesetben tartalmilag egységben van
A három szint alapesetben tartalmilag egységben van. Ha az egyes szintek között tartalmi eltérés mutatkozik, elsősorban az extralingvális szintnek, másodsorban a szupraszegmentális szintnek, harmadsorban a szegmentális szintnek hiszünk. (Szavakban a legkönnyebb hazudni, hanghordozással nehezebb, mimikával, gesztusokkal, testtartással a legnehezebb.) Az extralingvális és szupraszegmentális szint szerepe kiemelten fontos lehet akkor, ha kisgyermekeknek, illetve nagyszámú hallgatóságnak beszélünk.

11 Az írás a három szint közül csupán a szegmentális szint teljes rögzítésére képes – a szupraszegmentális szintet csak részlegesen (pont, vessző, kérdőjel stb.) tudja megragadni. Az extralingvális kommunikáció szintjét az írás közvetlenül nem képes rögzíteni.

12 III. Hymes kommunikációs modellje

13 FONTOS! A modell egyaránt alkalmas a köznapi és a tudományos kommunikáció mellett a művészi kommunikáció leírására is, mivel külön kezeli a formai és tartalmi elemeket. A kód beékelődik a feladó és a címzett közé – nem létezik semleges kód!