A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II

Az előadások a következő témára: "A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II"— Előadás másolata:

1 A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II
A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II. RF KMF Magyar Tanszéki Csoport)

2 Mit is takar a megnevezés?
A közéleti szóbeliség összefoglaló megnevezés alatt a köznek, egy meghatározott társadalmi csoportnak, közönségnek szóló szóbeli megnyilatkozások stílusát értjük. Változatai: a szónoki vagy retorikai stílus az előadói stílus.

3 Mire kell figyelnünk a beszéd során?
A beszédet rendezetten, világosan, közérthető nyelven adjuk elő. A szöveg legyen arányos, előrehaladó gondolatmenetű, egyszerre szolgálja az értelmi befogadást és az érzelmi ráhatást. Kerüljük a hosszú, bonyolult, többszörösen összetett mondatokat. Használjunk vissza- és előreutalásokat, gyakran éljünk az ismétlés eszközével. A beszéd élvezhetőségének, első hallásra való megértésének egyik forrása a helyes ritmikai tagolás és a közérthető kiejtés. Fokozhatjuk a beszéd élvezhetőségét a hangsúly, a hanglejtés árnyalásával, valamint a beszédtempó és a beszédszünet tudatos használatával. A nonverbális kommunikáció (metakommunikáció), a gesztusok, a mimika megfelelő mértékű és arányú használata is segíti a megértést.

4 Mit kerüljünk? az öncélú, tartalmatlan fecsegést
a túlságosan sablonos a beszédet (töltelékszavak, nyelvi klisék, korszerűtlen fordulatok használatát) hivataloskodó, fontoskodó hangnemet és nyelvi megformálást a fölényesen vagy tudálékosan való beszédet a túl sok divatszó, hatásvadász elem használatát a nem a magyar nyelv hangzásának megfelelő természetes hangsúlyozással és hanglejtéssel történő beszédet, valamint hogy megjelenésünkkel (öltözködés, megjelenés, viselkedés) ellenszenvet váltsunk ki a hallgatóságból.

5 A közéleti szóbeliség műfajai
A szónoki vagy retorikai stílus alkalmi (ünnepi beszéd) irodalmi beszéd (szónoklat) Az előadói stílus tárgyalás hozzászólás felszólalás előadás Vita

6 A szónoki beszéd A szónoki beszéd legfontosabb célja a hallgatóság meggyőzése. Ennek módja az érvelés és a hatásosságra törekvés. A felhívó és tájékoztató szerepen kívül a beszéd szövegében fontos szerephez jutnak az érzelemkifejezés eszközei is. A hatásosság elérését segítik a különféle stíluseszközök: a szóképek és alakzatok, valamint a beszéd zeneiségének eszközei, nem ritkák a költői kérdések, a felszólítások, felkiáltások sem. Típusai: rögtönzött és előre elkészített

7 A vita A vitában a résztvevők, a vitatkozó felek egymással ellentétes véleményeket, elképzeléseket, egymással szemben álló nézeteket képviselnek. Vitatkozás során fontos tudnivalók a következők: soha nem a vitapartnered személye ellen érvelsz, hanem az általa képviselt álláspont ellen, a vita nem egyenlő a veszekedéssel, ezért soha ne kiabáljunk, ne emeljük fel a hangunkat vita közben, a vitában nincs helye személyeskedésnek, gúnyolódásnak, durvaságnak, helye van viszont a humornak, mely szolgálhatja a feszültségoldást és a szemléletessé tételt is, a vitában résztvevőknek el kell fogadniuk, hogy vitapartnerüknek is lehet igaza, vagy születhet kompromisszumos (megegyezéses) megoldás is.

8 A megbeszélés A megbeszélés abban különbözik a vitától, hogy itt nincsenek szemben álló nézetek, hanem arról tanácskozunk, hogy egy kérdésben mit és hogyan tegyünk. Például arról tanácskozunk, hogy az osztály egy hetes nyári kirándulásának a menetrendjét kidolgozzuk. A megbeszélésen belül azonban az egyes kérdésekben kialakulhat vita.

9 A felszólalás A felszólalás műfajára a megbeszélések, viták, konferenciák során van szükség. Az előadásra és a felszólalásra is felkészülhetünk előzetesen, gyűjthetünk anyagot a témáról. A felszólalásnak akár a teljes szövegét is elkészíthetjük előre, vagy összerakhatjuk írásban a vázlatát. A gyakorlottabb felszólalók általában csak gondolati vázlatot készítenek, de akinek nincs nagy tapasztalata a közönség előtti megszólalás terén, az jobb, ha előre elkészíti felszólalásának szövegét írásban, de előadni ettől függetlenül szóban a célszerűbb és meggyőzőbb.

10 A hozzászólás A hozzászólás szövegét nem készíthetjük el előre, mert mondanivalója és szerkezete is a helyszínen dől el véglegesen, az elhangzottak hatására alakul ki. A hozzászólás során fogalmazzunk tömören és röviden, ne éljünk vissza a hallgatóság türelmével. Semmilyen körülmények között nem illik lyukat beszélni a közönségünk hasába!

11 A felelet Az iskolai felelet is egyfajta közönségnek szóló beszéd, melynek kommunikációs célja, hogy meggyőzze a hallgatóságot, a tanárt, a vizsgáztatókat arról, hogy a felelő jártas az adott témában. Elkészíthetjük a feleletet írásban is, amennyiben van rá lehetőség, vagy készíthetünk vázlatot. A felelet hatását a nem nyelvi jelek alkalmazása is erősítheti vagy gyengítheti. Nem túl meggyőző például egy elmotyogott felelet, vagy ha felelés során egyszer sem nézünk a tanár szemébe, ha a kezünkkel állandóan babrálunk valamit.