Horizontális elvek érvényesítése Esélyegyenlőség Környezetvédelem Ponácz György Márk SAKK-tréner 5. modul

Horizontális politikák érvényesítése I. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozható legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket az Európai Tanács 1260/1999. sz. rendelete fektette le. A rendelet többek között kiemel két olyan területet (horizontális politikát) is, melyre a végrehajtás során a pályázóknak külön figyelmet kell fordítani: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet.

Horizontális politikák érvényesítése II. "Mivel a Közösség a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatottság magas szintjét, a nemek közötti egyenlőséget, valamint a magas szintű környezetvédelmet és környezetminőség-javítást is elő kívánja segíteni; mivel ezen erőfeszítések keretében különösen a környezetvédelmi követelményeket be kell építeni a strukturális alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába, továbbá segíteni az egyenlőtlenségek kiküszöbölését és elősegíteni a nemek közötti egyenlőség biztosítását; mivel az alapok tevékenysége - különösen az igények felmérése, a pénzügyi ösztönzők és a kibővített partnerség segítségével - a faji, etnikai hovatartozás, a rokkantság, illetve az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet is lehetővé teheti.”

Esélyegyenlőség tématerületei nők fogyatékkal élők romák Az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén érvényesüljön, így különösen a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén

Projekttervezési szempontok Az esélyegyenlőség szempontja nem választható, azaz nem elhagyható, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell. Az esélyegyenlőség szempontja nem járulékos elem, mindenhol érvényesítendő. Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése olyan európai uniós követelmény, amelyet mind a pályázóknak, mind az értékelőknek teljesíteniük kell.

Hol jelenhet meg az esélyegyenlőség? Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így: a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását.

Az alkalmazás előnyei A pályázat teljesíti a támogatás odaítéléséhez szükséges esélyegyenlőségi minimumelvárást. Erősíti és kiegyensúlyozottabbá teszi a projektet, ha az komplexen foglalkozik a helyi közösség, célcsoport vagy szektor széles körű esélyegyenlőségi szükségleteivel. A pályázat több pontot szerez, és ily módon nagyobb az esélye a támogatás megszerzésére. Sokkal könnyebb és hatékonyabb az esélyegyenlőségi módszereket kezdettől fogva szem előtt tartani, tervezni és alkalmazni, mint később utólagosan beépíteni a projektbe. Az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevétele hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a projektet. A projekt példaként szolgálhat más pályázók számára a helyes és követendő esélyegyenlőségi gyakorlat vonatkozásában. A projekt megvalósítása során kifejlesztett képességek, megszerzett tapasztalatok segítséget adhatnak más projektek megvalósításához, további támogatások megszerzéséhez is.

Alkalmazási példák Egy foglalkoztatási program esetében például a programot úgy kell megtervezni, hogy a részt vevő fogyatékkal élő személyek elsődleges munkaerőpiacon történő alkalmazását is lehetővé tegye a többiekéhez hasonlóan (integrált foglalkoztatási program). A romák foglalkoztathatóságának javításához is elengedhetetlen, hogy azonos tudással és képességekkel rendelkezzenek, ugyanolyan értékű szakmai ismeret birtokába jussanak, mint a nem roma munkavállalók. Emellett pedig szükséges az egyenlő bánásmód alkalmazása is, mivel sok esetben éri őket diszkrimináció is a munkáltatók részéről. A női munkavállalók esetében szintén fontos a képzésekhez való egyenlő hozzáférés, hiszen az előléptetések az esetek többségében ettől függnek. Fontos szempont továbbá a rugalmas munkafeltételek biztosítása, mivel a hagyományos családi munkamegosztás a nőkre több terhet rak a háztartás és gyermekgondozás terén. A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása azonban távolról sem csak a nőket érinti, ugyanúgy vonatkozik a férfi munkavállalókra is.

Projektszakaszok I. Tervezés Esélyegyenlőségi hatások felmérése Stratégiaalkotási folyamatba való bevonás Információgyűjtés (Esély házak, Tanácsadó és Információs Központ az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalban, internet) Megvalósítás Kiket céloz meg a projekt? Hoz-e a projekt előnyt a szektor vagy a közösség hátrányos helyzetű csoportjai számára?

Projektszakaszok II. Nyomon követés Gyűjtsék össze az esélyegyenlőségre vonatkozó információkat a projekt egészére nézve, hogy felmérhessék az előrehaladást a tervekhez képest, és hogy nyomon követhessék a változásokat. Belső értékelés Értékeljék az esélyegyenlőségre vonatkozó tényleges célokat és az eredményeket az elvárások tükrében. Melyek a fő tanulási / intézkedési pontok a következő szakaszban? Szükségük van-e több segítségre? Vizsgálják meg a projektjük hatékonyságát / hatásosságát / hatását / fenntarthatóságát az esélyegyenlőség szempontjából.

Értékelés Az Európai Unió ajánlása alapján a pályázati projektek három kategória egyikébe sorolhatók: Az esélyegyenlőség szempontjából pozitív projektek: elsődleges céljuk az esélyegyenlőség javítása. Pl. fiatal anyák részére szervezett, a munkába való visszatérést segítő speciális képzés; vagy a szociális gazdaság fejlődését támogató projekt. Esélyegyenlőség-orientált projektek: bármely projekt, amelynek ugyan nem elsődleges célja az esélyegyenlőség javítása, de hozzájárul ahhoz. Pl. tömegközlekedési projekt, amely különösen a saját közlekedési eszközzel nem rendelkező hátrányos helyzetű csoportok tagjait segíti (pl. a helyszín megközelítése a babakocsit toló kisgyermekes anyák számára), illetve, amely integrálja a komplex akadálymentesítés szempontjait (pl. rámpa, piktogram, hangos lámpa, akadálymentes honlap stb.) Az esélyegyenlőség szempontjából semleges projektek: bármely projekt, amely a hátrányos helyzetű csoportok számára is biztosítja az egyenlő bánásmód elve alapján történő részvételt, ugyanakkor nem tartalmaz pozitív diszkriminatív elemeket.

Értékelés pontszáma

Környezeti fenntarthatóság A XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.

Fenntartható fejlődés A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat nem éljük fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket.

Konkrét környezeti követelmények I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani III. Természeti erőforrások fenntartható használata IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Célkitűzés: Az egyéni döntéshozatalban és a tervezésben tükröződjenek a környezeti értékek és a környezetvédelemre vonatkozó szabályok. A környezeti információkat nem nélkülözheti a megfontolt tervezés és cselekvés. 1. A projektnek illeszkednie kell a projekt megvalósulásának helyén érvényes helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. 2. A projekt megvalósítása során be kell tartani a hazai és az EU-s környezetvédelmi jogszabályokat. 3. A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni a helyi környezet állapotát és természeti erőforrások rendelkezésre állását! 4. A projekt kialakítása és megvalósítása során biztosítani kell az érintetteknek a döntésekben való részvételét.

II. Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot között egyensúlyt kell biztosítani Célkitűzés: A gazdaság és környezet harmóniájának biztosítása érdekében a szükségletek kielégítése és a természeti/környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. Azaz a folytonos gazdasági növekedés nem járhat a környezetminőség folytonos romlásával. 5. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 6. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 7. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell.

III. Természeti erőforrások fenntartható használata Célkitűzés: A gazdaság szereplőinek és a társadalom tagjainak a természeti erőforrásokat úgy kell használniuk, hogy azok igénybe-vétele ne haladja meg a források keletkezésének, illetve megújulásának a mértékét. A jövő generációkért érzett felelősség pedig mindenkitől megköveteli a természeti erőforrások felhasználásában a takarékosságot és a racionalitást. 8. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnybe részesítése (a meg nem újuló természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében) 9. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 10. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő pl. „barna-mezős” megoldásokat kell előnyben részesíteni a „zöldmezős” területek igénybevételével szemben.

IV. A meglévő értékek védelme és megőrzése Célkitűzés: A természetben és a kulturális hagyományok révén létrejött értékeket meg kell őrizni a jövő generációk számára. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 11. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 12. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetes és természetszerű élőhelyek sokszínűségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 13. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 14. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell.

V. A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása Célkitűzés: A társadalom számára biztosítani kell, hogy továbbra is az évszázadok során kialakult harmóniában élhessenek környezetükkel. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén a környezethez alkalmazkodó és az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. A fenntartható fejlődést csak a felelősségteljes ember érheti el. 15. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelői kultúrát és fogyasztói szokásokat. 16. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. 17. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. 18. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

Környezeti kockázatok Egy projekttervezés akkor történik a környezeti fenntarthatóságnak megfelelően, ha a tervező/pályázó már a tervezés során felismeri a várható kockázatokat, és olyan tervet készít, amely e kockázatokat nagymértékben csökkentik.

Pályázat elbírálásának eljárásrendje

Köszönöm a figyelmet!