Bérszámfejtés, minimálbér

A bér fogalma az szja tv. szerint a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.

Alapfogalmak Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége.

Alapfogalmak 2. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

Alapfogalmak 3. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is.

Alapfogalmak 4. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.

Alapfogalmak 5. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

Minimálbér fogalma Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. Összege: 101.500 Ft a legalább középfokú iskolai végzettséget, ill. középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: 118.000 Ft

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2. A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.

Nyugdíjjárulék A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: A társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,

Nyugdíjjárulék 2. A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat . Az egyéni járulékfizetési felső határ: 2014-ben NINCS FELSŐ HATÁRA!

A fizetendő járulékok megoszlása 2014. január 1-jétől 2009.06.04. Fizetendő járulékok mértéke 2014-ben A fizetendő járulékok megoszlása 2014. január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő korked-vezmény biztosítási járulék nyugdíj- járulék magán-nyugdíj-pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék SZOC HO nem mnypt tag mnypt tag termé- szetbeni egbizt járulék pénzbeli egbizt járulék munka- erő- piaci járulék termé- szetbeni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka- erő- paci járulék 27 % 0 % 13 % 10 % 4 % 3 % 1,5 % Fizetendő járulékok 1999-2008 2008.02.13. *A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2014 Százalékos egészségügyi hozzájárulás: A járulékterhet nem viselő    Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után  27%  A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. Tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege után  A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után**  A kamatkedvezményből származó jövedelem után Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség   A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-ának  15%  A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadó, - ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak - alapulvételével  20%-a

Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv.) 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi.

Az adótábla (Szja tv.) 30. § Az adó mértéke, : Hatályos 2014. 01.01-től 16 %   Az adóalap-kiegészítés megszűnt!

Az adójóváírás (Szja tv.) 2014-ben MEGSZŰNT!

Minimálbér bérszámfejtése Törzsbér: 118.000,- HUF LEVONÁSOK SZJA előleg: 118.000,- HUF x 12 = 1.416.000,- HUF 1.416.000,- HUF x 0,16 = 226.560,- HUF 226.560,- HUF / 12 = 18.880,- HUF Havi összeg: 18.880,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 2. Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) 118.000,- HUF X 0.015 = 1.770,- HUF Nyugdíjjárulék (10 %) 118.000,- HUF X 0.1 = 11.800,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 3. Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %) 118.000,- HUF X 0.04 = 4.720,- HUF Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (3 %) 118.000,- HUF X 0.03 = 3.540,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 4. LEVONÁSOK ÖSSZESEN SZJA előleg: 18.880,- HUF Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) 1.770,- HUF Nyugdíjjárulék (10 %) 11.800,- HUF Egészségbiztosítási járulék, termb. (4 %) 4.720,- HUF Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (3 %) 3.540,- HUF ÖSSSZESEN 40.710,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 5. MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ) 118.000,- HUF – 40.710,- HUF = 77.290,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 6. MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN SZOCHO 118.000,- HUF x 0,27 = 31.860,- HUF

Minimálbér bérszámfejtése 7. MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Minimálbér összeg 118.000,- HUF ebből utalandó 77.290,- HUF ebből a dolgozótól levonásra került 40.710,- HUF Munkáltató kifizetései 31.860,- HUF ÖSSZESEN 149.860,- HUF

Felhasznált irodalom Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás–menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft. 2005. Poór József (szerk.): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft. 2005. 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Köszönöm a figyelmet!