A kollektivizálás Magyarországon Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2.évfolyam

Tartalom A kollektivizálás fogalma Előzmények: Szovjetunió A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon A kollektivizálás folyamata: 1., 2. és 3. szakasz Az 1967 évi III. és IV. törvény

A kollektivizálás fogalma Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti. Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.

Előzmények Szovjetunió 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar) Mezőgazdaságban kollektivizálás Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok) Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra Ukrán parasztság kiéheztetése

Előzmények A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USA-nak 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt 1945 febr. 4-11 : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKgP 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika 1947: kékcédulás választások: MKP 1948: MDP, nyílt diktatúra 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság

A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon Állami tulajdon, nincs magántulajdon Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások 1947: első 3 éves terv 1950: első 5 éves terv „A vas és acél országa” Szocialista iparvárosok Mezőgazdaságban kollektivizálás

A kollektivizálás folyamata Beszolgáltatási rendszer, kulákok Padlássöprések Szovjet mintára termelőszövetkezetek Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji) 3 szakaszból állt: 1948-1953, 1953-1958, 1958-tól

Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén Forrás: Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

Képek, plakátok Forrás: http://www.mozaweb.hu/Lecke-Tortenelem-Tortenelem_8-A_Rakosi_diktatura-102082

1. szakasz: 1948-1953 Erőszakra történő belépés Ellenállás A tagok száma lassan nőtt

A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között 1. szakasz: 1948-1953 A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között Forrrás: http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html

2. szakasz: 1953-1958 1953: Sztálin halála, változás Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak. A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe. Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve

3. szakasz 1958-tól Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961-re elérte a 1,1 millió főt. 1960-ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását. Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség. Kiépült a háztáji

1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

Általános rendelkezések 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban, önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését. A termelőszövetkezet szervezete A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI 15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. (2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el. (4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK A termelőszövetkezet vagyona 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei. (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg. A termelőszövetkezet vagyona 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.

A termelőszövetkezet gazdálkodása A közös munka teljesítése 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. TERVKÉSZÍTÉS 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…) A közös munka teljesítése 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik. (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.

Háztáji gazdaság 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak. (2) A háztáji gazdaságban a jogszabályban megállapított állatállomány tartható.

A háztáji föld (2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800-1600 négyszögöl (2877-5755 m2) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m2). (3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.

Plakátok Forrás: http://www.biztositasimuzeum.hu/targy.php?id=70

1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

Kívülállók földjeinek megváltása 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma A föld utáni térítés 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

Személyi földtulajdon és földhasználat 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) személyi tulajdonban vannak. (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) van személyi tulajdonban. 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

A zártkerti földek tulajdona és használata 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon. Vegyes és záró rendelkezések 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba

A kolhoz és a TSZ összehasonlítása

Felhasznált irodalom Bognár Attila: OTDK-dolgozat: „Féllábú magyar agrármodell”, avagy hová tőnt a háztáji? 2009 Kidolgozott történelem tételek (Dr. Nádasdi József): NK I. évfolyam 2. félév , 8. tétel :A mezőgazdaság kollektivizálása (1945 – 1961) http://www.prmara.eoldal.hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak.html http://www.multunk.x3.hu/html/egy_tort_kronol/1928%20majus%2028.html http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8459 Benei Iván: AZ ÚJ MAGYAR AGRÁRPOLITIKA ELŐZMÉNYEI ÉS JELLEMZŐI* (II.) Dr. Fenyő, György :Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945-1990 között

Köszönöm a figyelmet!